kulcsár edina
Galambos Lajos nem finomkodik botránykönyvében, amikor a börtönõrökrõl készít jellemrajzot. Néhányan közülük akár perelhetnek is, hiszen vastagon felismerhetõek.
Lajcsinak az előzetesben töltött 125 napja alatt volt alkalma alaposan kiismerni nem csak a rabtársait, de az őröket is. Meg is írta véleményét szépen. Ezzel még nem is volna baj, hiszen szíve joga azt gondolni, amit akar, de a hasonló témájú könyvekben általában odafigyelnek rá, hogy az említett karakterek inkognitóját megőrizzék. A trombitás nem ezt tette és erre rá is faraghat, hiszen például „Fasírtra” rendesen ráhúzza a vizes lepedőt.
Lajcsi szerint a férfi pont úgy néz ki, mint a húskészítmény, amiről becenevét kapta. Tohonya bunkónak titulálja, majd a teljes felismerhetőség érdekében még a várost is megnevezi ahol él. Azt állítja róla, hogy még a saját kollégái is gyűlölik, majd elmesél egy a rácsok mögött megesett történetet, melyből kisejlik, milyen ember is a már említett Fasírt.
Hősünk és cellatársa egy kényszerű költözés kapcsán került kapcsolatba vele. Történetesen ő vezényelte le a folyamatot. Lajcsi és a rabtárs egy 120 méteres szakaszon volt kénytelen tucatszor fordulni korábbi cellájuk teljes tartalmával, mert az őr állítólag azt sem engedte, hogy igény bevegyék a folyosón árválkodó kézikocsit.
Persze nem Fasírt az egyetlen, akivel kapcsolatban nem éppen szép emlékeket őriz az áramlopással gyanúsított Galambos.
Akadt még őr és egy doktornő is, akik ha magukra ismernek, bizonyosan hanyatt-homlok szaladnak majd jogi orvoslatért.