Az életéről vallott Tóth Gabi: Most végre a szeretet útján járok!

Csodálatos és egyben rendkívül nehéz: ezzel a két, ellentétes kifejezéssel lehet leginkább illetni Tóth Gabi elmúlt néhány hetét. Az énekesnő óriási örömhírként élte meg, amikor felkérték az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnökének.

Gabi heteken át járta az országot, hogy a Kongresszus hírét terjessze az emberek között, szeptember 12-én pedig Ferenc pápa budapesti zárómiséje előtt adta elő az Az én szívem című dalát. Most kiderült, hogyan érezte magát a koncert előtti pillanatokban.

„Az elmúlt hetek gyűlölethadjárata után rendkívüli módon izgultam. Sokan gúnyoltak és tudom, hogy voltak, akik azt várták, hogy hibázzak valamit a színpadon. Ez, Istennek hála, nem történt meg. Miután lejöttem a színpadról, óriási szeretetbombát kaptam. Az emberek körbevettek, ölelgettek, gratuláltak, a papok megáldottak és ott volt a családom is. Fantasztikus, felemelő nap volt ez számomra. Az elmúlt hetek pozitív és negatív eseményeit egyaránt sikerült kiénekelnem magamból, szeretettel válaszoltam vissza a gyűlöletre és megháláltam a támogatást, amit sokaktól kaptam. Az emberek szeretete pedig mindennél nagyobb elismerés, számomra mindennél fontosabb. Az külön öröm, hogy a fiataloknak értéket adhatok: rengeteg kamasz rajongóm van, akik a zenei munkásságom által közel kerülnek a népzenéhez és talán általam egy kicsit Istenhez is. A virtuális világ kommentárjai helyett csak azzal szeretnék már foglalkozni, amit élőszóban kapok az emberektől. Euforikus érzés, hogy életemben először úgy érzem: most végre a szeretet útján járok” - mondta el a Ripost7-nek Tóth Gabi.

Az énekesnő szeretné, ha az emberek megértenék: nem hazudtolja meg a régi önmagát, csupán az évek elteltével tapasztaltabbá, bölcsebbé válik. Hiszen ahogy senki, úgy ő sem maradhatott öröké a vadóc rockerlány, aki egykor volt.

„Persze, hogy most, túl a harmincon nem az a nagyszájú tini vagyok, aki tizenhat éve voltam. Az emberek többsége nem olyan felnőttként, mint kamaszként. Számos csalódás, pofon kellett, hogy visszataláljak ahhoz a Tóth Gabihoz, aki igazából vagyok. Ahhoz a világhoz, ami igazán közel áll hozzám. Ezt az embert látja ma a közönség, ez vagyok én.”

A fordulat, a magára találás 2015 körül kezdődött, amikor egy zenészbarátjával otthon énekeltek, és egyszer csak elkezdtek népies hangzású dalokat énekelni. Ekkor Gabi úgy érezte, hogy hazaérkezett.

Rátalált az igazi énjére és felvállalta azt, emiatt hozzá közelálló embereket veszített el.

„Nagyon sokan lemorzsolódtak, de nem bánom és nem is haragszom rájuk. Érdekes, mert bár ez egy felszabadító és egyben fájdalmas felismerés volt, elkezdett egyre inkább pozitív irányt venni az életem. Megismertem a férjemet, Krausz Gábort, akivel kölcsönösen tiszteljük egymás hitét, vallását és közösen , egy irányba tartunk. Végre nem kell szégyenkeznem, rejtegetnem azokat az értékeket, amik engem meghatároznak, gyerekkorom óta , a kislányunknak pedig csodálatos útmutatást, örök útravalót adhatok a hit által. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson való részvételem pedig fontos mérföldköve ennek a spirituális útnak, amelyen haladok.”

Hogy miket mondott még Gabi, elolvashatod a Ripost7 hetilap legújabb számában!