LELKIZŐ

„Biztos van, amit csúnyán elszúrtam” – magánéletéről vallott Pachmann Péter

Munkája miatt precíznek kell lennie, hiszen műsort vezet. Mellette komoly dolgokkal foglalkozik, könyvet ír és tanít. Pachmann Péter sokak szerint mégis egy nagy gyerek legbelül. Most ünnepli 50. születésnapját, ami sok férfi számára vízválasztó, de a Mokka műsorvezetője nem pánikol, inkább azzal foglalkozik, hogy minden, neki felkínált életfeladatból kihozza a legjobbat.
  • Szerző: Doris

Pachmann Péter március 17-én ünnepli az 50. születésnapját, amit az emberek többsége egy igazi mérföldkőnek tart.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

"Biztos van, amit csúnyán elszúrtam" – magánéletéről vallott Pachmann Péter

Fotó: Tv2

A Mokka műsorvezetője a kerek évforduló alkalmából adott exkluzív interjút a 7-nek!

7: Március 17-én ünnepli az ötvenedik születésnapját. Mennyire rázza ez meg?

Pachmann Péter: Az a típus vagyok, aki leltárt készít, ezáltal újraélem a legizgalmasabb pillanataimat. Tudom, sokan hangoztatják, hogy az ötven az új harminc… lehet. Engem viszont kifejezetten érdekel, hogy hány éves vagyok. Nem mondhatom azt, hogy ez a születésnap csak egy szám. Ez egy kerek évforduló, amit igenis meg kell ünnepelni!

7: Hogyan tudja megünnepelni a koronavírus-járvány alatt?

P.P. : Hát, ez az! Nagyon szerettem volna elutazni két helyre is. Az egyik egy gyönyörű osztrák falu, a másik pedig Berlin, ami a szívem csücske. Hát egyik kirándulás sem jön össze. Azt is elfogadtam, hogy az idei születésnap nem a féktelen bulizásról szól. Majd a következőn bepótolok mindent.

7: Fél az öregedéstől?

P.P.: Egyáltalán nem! Úgy vélem, hogy a korral csak bölcsebbek leszünk. Minden életkorban azt kell elvenni és megélni, amit a sors ezüsttálcán kínál. Hozzá kell tennem, hogy az én esetemben még nem is beszélhetünk öregedésről, legfeljebb korosodásról!

7: Vajon miért gondolják sokan, hogy Ön még mindig egy nagy gyerek?

P.P.: Hmmm… Tegyük hozzá, hogy jó gyerek vagyok! Valójában már gyerekként is hiányzott belőlem a csibészség, szabálykövető voltam és szófogadó. Ez a mai napig megmaradt, még mindig jó gyerek vagyok, de a műsorvezetésbe egyébként se férne bele a linkeskedés, fejben ott kell lennem.

7: Azt mondják önről, azért szeret csibészkedni is. Nem rontott el semmit az életben?

P.P.: Biztos van olyan, amit csúnyán elszúrtam, vagy legalábbis mások ezt gondolják, de én úgy vélem, hogy az egész élet egy tanulási folyamat. Minden, amit teszünk, nemesít minket és bölcsebbé tesz. Semmit nem csinálnék máshogy!

7: Kevesen tudják, hogy Csepelen nőtt fel, a lakótelepen. Hová jutott el?

P.P.: Rengeteg emlék köt Csepelhez, hű is maradtam a környékhez. Még mindig itt lakom, csak már nem a lakótelepen, hanem egy családi házban. Nagyon szeretem, hogy amikor már jobb az idő, nagyokat lehet sétálni. Az egész gyerekkorom egyébként nagyon boldog és kiegyensúlyozott volt, a szüleimmel nagyon sokat utaztunk, ami akkoriban különösen menőnek számított.

7: Most, a járványhelyzetben hogyan tart kapcsolatot a szüleivel?

Személyesen nem találkozom velük, hiszen ők már idősek, anyu és apu is hetven feletti. Csak telefonon beszélünk, de szerencsére mindketten megkapták az első oltást. Már nagyon várom, hogy újra megölelhessem őket.

7: A gyerekeivel milyen a kapcsolata?

Szerencsére remek! A fiam, Balázs már igazi tini, 15 éves. Imádja a rockzenét, pont, mint én. Nemrég egy zenekart is alapított a barátaival, az a nevük, hogy Rock and Troll. A lányom, Annácska még csak hatéves, egy igazi tündér. Igyekszem minél több időt tölteni velük.

7: Hogy szólítják a gyerekek?

Egyszerűen csak így: apa.

7: Na és mi a helyzet a nőkkel? Szabad a szíve?

P.P.: Úgy érti, van-e barátnőm? Most nincs, a szingli férfiak táborát erősítem. Ennek ellenére a nők nagyon fontos szerepet töltenek be az életemben.

7: Többször is elvált. Kudarcként élte meg? Milyen a kapcsolata az exekkel?

P.P.: Én mindenkivel jóban vagyok, így a volt feleségeimmel is. Olykor beszélgetünk, felköszöntjük egymást a Facebookon, de számomra ez nem is kérdés. Én nem vagyok az a típus, aki egy szakítás után felégeti maga mögött a hidat. Örülök, hogy az életünk egy adott pontján ott voltunk egymásnak, adtunk magunkból egymásnak, megérintettük egymást. Ötven felé az ember ezeket egyre jobban értékeli.

A teljes interjút elolvashatod a 7 március 16-án megjelenő számában!

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?