tóth gabi
Ha úgy érzed, boldogtalan vagy, ha félsz cselekedni, akkor segítünk, hogy tisztábban lásd, vajon tényleg komoly-e a gond.
Ha már halogatod egy ideje a döntést, de még mindig nem vagy egészen biztos benne, hogy helyesen cselekszel-e, akkor teljesen természetes, hogy segítségre van szükséged. Egy kapcsolat ugyanis összefon a másikkal, szinte eggyé váltok benne, ezt az egységet felbontani pedig egyáltalán nem könnyű feladat. De vajon biztos, hogy szükséges? Válaszolj őszintén a következő kérdésekre, és hidd el, ez segíteni fog eligazodni.
1. Gyakran érzed magad magányosnak és csalódottnak?
2. Gyakran jutsz arra a következtetésre, hogy nem erre vágytál és nem erre számítottál?
3. Megingott annyira a bizalmad, hogy már kételkedsz az adott ígéretekben és a közös tervekben?
4. A hozzád közel álló személyeknek inkább nem mesélsz, vagy ha mégis, akkor a bánatodat osztod meg velük – mert kellemes és boldog élményekről nem tudsz beszámolni?
5. Ha őszintén számot vetsz magaddal, akkor kijelentheted, hogy te mindent megpróbáltál a helyzet megoldására?
6. Amikor elképzelsz néhány jövőbeni jelenetet, akkor álmodozás és szép képek helyett már a következő konfliktusokat és problémákat látod csak magad előtt?
7. Produkálsz olyan fizikai tüneteket, melyekkel tested jelzi, hogy válságban vagy? (fogyás, migrén, gyakori és erős szívdobogás, feszültség, álmatlanság, stb...)
8. Úgy érzed, komolyan elbizonytalanodtál saját értékességedben, nőiségedben, szerethetőségedben?
9. Ha a közös jövőtökre gondolsz, akkor nem, vagy csak nehezen találsz benne olyan pontokat, melyek őszinte örömmel és várakozással töltenek el?
10. Gyakran fog el szorongás, bizonytalanság, szomorúság vagy akár depresszió?
Ha a fenti kérdések legalább felére igennel válaszoltál, akkor sajnos egészen biztos lehetsz benne, hogy komoly gondokkal állsz szemben. És az is nagyon valószínű, hogy ha erre a cikkre azért kattintottál, a kérdéseket pedig azért olvastad végig, mert erősen foglalkoztat a döntéskényszer, a szakítás gondolata, akkor az egy valódi problémát jelez.
Attól, hogy egy kapcsolatban problémák adódnak, nehéz periódusok érkeznek, még egyáltalán nem szükséges mindent felrúgni. Egy kapcsolat önmagától sajnos (vagy éppen szerencsére) nem virágzik: tenni és dolgozni kell érte. De az egyre elhatalmasodó belső feszültség mindenképpen intő jel. Ha a kérdések túlnyomó részére, esetleg mindegyikére igennel válaszoltál, akkor nem kérdés, hogy boldogtalan vagy, a boldogtalanságod pedig elkezdett felemészteni és megmérgezni.
Recept sajnos nincs arra, hogy mit kell és mit szabad tenni. De akad néhány nagyon fontos pont, amit semmiképp ne felejts:
1. Az ember a lelke mélyén valójában önmaga is tudja egy idő után, hogy mi az, ami számára építő lépés/döntés.
2. A szorongás és félelem természetes és normális érzések.
3. Ne szégyelld a kudarcod sem abban, hogy boldogtalan vagy, sem pedig abban, hogy nehezen hozod meg a döntést – ezek természetes reakciók, és nem vagy velük egyedül!
4. Ahhoz, hogy újraépítkezhessen vagy talpra állhasson az ember, gyakran meg kell élni a legnehezebb pillanatokat, elérni egy érzelmi gödör aljára, hogy onnan tudjon lendületet venni és felfelé rugaszkodni. Az elkeseredés tehát nem hiábavaló és nem csupán fájdalmas: ezek azok a pillanatok, melyeket később kamatoztatni tudsz!