kulcsár edina
Nap mint nap konfliktusokkal találjuk szembe magunkat. Gyakran nem is gondoljuk át, hogy mit teszünk ilyen helyzetben, csupán ösztönösen cselekszünk. Az eredménnyel persze nem mindig vagyunk elégedettek!
A párkapcsolatban
Ha házastársunkkal egyre több a konfliktus, akkor időben fel kell ismernünk, hogy a kapcsolat haldoklik. Ahhoz, hogy mindezt helyrehozzuk legjobb, ha szembenézünk a valós okokkal. Vizsgáljuk meg, hogy pontosan mi nem működik és miért! Ezután képesek leszünk megtalálni az adott helyzetből azt a kiutat, ami mindkét félnek megfelel.
Kérdések: - Van-e valamelyikünknek olyan negatív tulajdonsága, amely súrlódáshoz vezet: Önzőség, lustaság, felületesség, pazarlás, gorombaság stb - Van-e olyan szokásunk, amit gyerekkorunkból hoztunk. S ehhez kell-e valóban mereven ragaszkodnunk? - Az anyaszerep és a dolgozó nő szerepe miatt felmerülnek-e problémák? Illetve a férj mekkora szerepet vállal ebben a helyzetben?. - Megfelelőek-e az életkörülményeink, s ezen tudunk-e közösen változtatni (túl kicsi lakás, nem megfelelő anyagi körülmények) - Elégedettek vagyunk-e a szexuális életünkkel, merünk-e őszintén beszélni róla? - Nem vagyunk féltékenyek?
Kamasz gyerekkel
A serdülés időszaka feszültségekkel teli. Nehéz megélni gyermekként és szülőként egyaránt. A felnőttekről való leválás igénye ütközik a hozzájuk való ragaszkodással. A kamasznak azonban ilyenkor is szüksége van a szülők által nyújtott biztonságra! Azt is tudomásul kell vennünk, hogy csak abból a fiatalból lesz kiegyensúlyozott felnőtt, aki átesik ezen a krízisen, s a konfliktushelyzeteken keresztül megtanul felelősséggel dönteni, s vállalja azok következményeit.
Kérdések: - Nem skatulyáztuk-e be a gyereket? Nem azért lett valóban lusta és rossztanuló, mert már annyit mondogattuk neki, hogy maga is elhitte? - Nem támasztunk-e elképesztő követelményeket kamasz gyerekünkkel szemben, amit képtelen teljesíteni?
Az iskolában
A felgyorsult világban a gyerekek felé rengeteg információ árad. Mindenkinek egyre magasabb követelménynek kell megfelelni. Ezért a klasszikus tanár-diák viszony megváltozott. Egyre több a konfliktus az iskolákban. A felelősség óriási, hiszen a gyereket lépésről lépésre meg kell tanítani arra, hogy a kialakult versenyhelyzetben is képes legyen az együttműködésre. Felelős legyen önmagáért és másokért.
- Hallgassuk meg egymástól függetlenül a gyermek és a tanár álláspontját! - Ismerjük meg az iskola szabályrendszerét, hogy nem kínál-e megoldást a problémára! - Próbáljunk a tanár felé javaslatokat tenni, hiszen mi magunk ismerjük gyerekeinket a legjobban. - Tegyünk a gyereknek javaslatokat arra, hogyan oldja meg egyedül az adott helyzetet. - Vázoljuk fel az esetleges következményeket, ha nem akar közreműködni a megoldásban.
A munkahelyen
Félreértések, kegyes hazugságok vagy éppen képmutató mosolyok is jellemezhetik a napi munkavégzést. A magasabb pozíciókért folyó hatalmi harcok közepette előbb-utóbb törvényszerű a munkahelyi konfliktus. Ha nincs lehetőség a munkatársak számára, hogy problémáikat őszintén elmondják, a konfliktuskerülés megmérgezi a munkahelyi légkört. Nekünk pedig egyetlen életünk van, amelynek – akár tetszik, akár nem – jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, és ha itt sem tudunk őszinték lenni, akkor az életünk nagy részét hazugságban töltjük el.
Tipp!
legyünk döntésképesek, határozottak
fogadjuk el mások véleményét is
próbáljunk érthetően kommunikálni
tartsuk be a munkahelyi szabályokat
legyünk kreatívak
Egy angol tanulmány szerint 6 féle konfliktuskezelési stratégia létezik TE MILYEN TÍPUS VAGY? Visszahúzódó (teknős) A teknősök tehetetlenségükben visszahúzódnak a páncéljukba, hogy elkerüljék a konfliktusokat. Az eléjük kerülő helyzeteket reménytelennek érzik. Később aztán váratlanul zúdul rájuk a felhalmozódó feszültség, amellyel aztán már végképp nem tudnak mit kezdeni. Kompromisszumkereső (róka) A rókák látszólag nem ragaszkodnak saját céljaikhoz, és igyekeznek meggyőzni másokat, hogy ők is tegyék ugyanezt. Ha a kompromisszum mégsem sikerül, inkább kivárnak, és egy alkalmas pillanatban újra előhozzák személyes céljaikat. A velük való megegyezés csak rövid időre jelent egyensúlyt, s ennek felborulásával mélyebb feszültséggel kell számolni. Kiterjesztő (oroszlán) Az oroszlánoknak nem partnerekre, hanem alattvalókra van szükségük, akik hatalmi elképzeléseiket szolgálják. Másokat nagyon erősen befolyásolnak saját céljaik elérése érdekében. Kompromisszumot nem ismerve elutasítanak minden megoldási javaslatot. Aki nincs velük az ellenük van! Bizonyos határon túl gátlástalanságba, agresszióba torkollhat viselkedésük. Erőszakos (cápa) A cápák megpróbálják lehengerelni ellenfeleiket. Mindig a saját szempontjaikat tartják szem előtt, a kapcsolattartás nem az erősségük. Számukra a konfliktus az egyik fél győzelmével és a másik vereségével ér véget. Nem szeretik a kudarc élményeket és ezt nyíltan vállalják is. Elsimító (plüssmaci) A plüssmacik számára a kapcsolatok nagyon fontosak. Azt szeretnék, ha mások elfogadnák és kedvelnék őket. Inkább feladják céljaikat, hogy megtartsák kapcsolatrendszerüket. A stratégia mögött olykor erőtlenség, önbizalomhiány áll. De elképzelhető az is, hogy a háttérben a partner iránti feltétlen bizalom rejlik. Együttműködő (bagoly) A baglyok nagyra értékelik saját magukat. A konfliktust olyan problémának tekintik, amelyet meg kell oldani, és olyan megoldásra törekednek, amellyel mindenki elérheti céljait. Nem nyugszanak addig, amíg bölcs megoldást nem lelnek, és a feszültséget, a negatív érzéseket el nem tüntetik.