tóth gabi
Különleges kísérletet folytatnak a Nemzetközi Ûrállomáson, miközben idelent sokan a fejüket csóválják. Hiszen vagy felesleges ostobaságnak, vagy fantasztikus filmbe illõ képtelenségnek gondolják a dolgot. Pedig a lehetõség, hogy párok az ûrben szeretkezzenek, közelebb van, mint gondolják.
Minimum az űrkutatás kezdete óta érdekli a kutatókat és laikusokat egyaránt, hogy vajon foganhat-e gyermek egy űrhajó fedélzetén a teljes súlytalanságban. Sokkal többről van szó, mint egyszerű kíváncsiságról: a NASA azóta szeretne a végére járni a dolognak, mióta egyértelművé vált, hogy a nem is olyan távoli jövőben emberek hosszú ideig fognak élni az űrben, vagy legalábbis hosszú űrutazásokat tesznek. Hiszen máris vannak tervek luxusűrhotelek építésére, de egy hosszú távú Mars-misszió is várható. Ezért a NASA felküldött a nemzetközi űrállomásra némi spermát.
A Micr0-11-nek keresztelt kísérletsorozatban az űrállomás fedélzetén szolgáló űrhajósok azt fogják tesztelni, hogyan mozognak a spermiumok a súlytalanságban. Különösen arra kíváncsiak, elég gyorsak-e ahhoz, hogy megtermékenyítsenek egy petesejtet. Hangsúlyozzák, hogy csak a sebességet vizsgálják, nem kerül sor megtermékenyítésre. Miután elvégezték a kísérleteket, ismét lefagyasztják a spermát, visszaküldik a Földre, ahol kutatók megvizsgálják, hogy a súlytalanság után még nemzőképesek-e.
A kísérlet azért nagyon fontos, mert a kutatók úgy sejtik, a sperma képtelen megtermékenyíteni a petesejtet, ha nincs gravitáció. Feltételezésük szerint, ha képesek is a megfelelő sebességgel mozogni, valószínűleg a petével egyesülni már nem. Az mindenesetre biztos, hogy a kutatás után is jócskán maradnak még kérdések. Hogyan tudnak szexelni az emberek súlytalanságban? Túlélik-e a nők a terhességet, gyerekszülést? Rendesen fejlődik-e a kisbaba odafent?