Krausz Gábor
Feltehetően nincs ember ezen a sártekén, aki ne gondolná, hogy a honi rádiózás doyenje anyagi kényszerűségből ébred minden hétköznap kora hajnalban, hogy aztán csapatával délelőtt 10-ig nyomja a sódert. Hogy menny is az annyi, az továbbra is titok, de Bochkor Gábor most rést engedett a pajzson…
Hétfő reggel Bochkor Gábor és csapata a pénzhez való, ezer és egyféle viszonyról beszélgettek a Retro Rádió stúdiójában. Ennek kapcsán nyílt meg a szokottnál eggyel jobban az élő legenda. Bochkor először a bértárgyalásainak emlékét idézte fel az élő adásban, így megtudhattuk, hogy bizony, ebben a tekintetben sem az a szívbajos fajta.
„Sokféle bértárgyalásom volt már. Volt, hogy örültem, hogy adódott valami munka, és elfogadtam, amit kínáltak. Volt olyan, hogy mondtam én egy összeget, és elfogadták. Ez a mostani munkahelyem…Volt, hogy a Sláger Rádióban szerződéskötéskor leült velem szembe az amerikai főnökasszony, hogy megbeszéljük az anyagiakat.
Úgy voltam vele, hogy nehéz bekalibrálni a dolgot, hiszen én mondok egy összeget, amiből ő nyilván majd alkudni fog.
Azt a határt kerestük, ami nekem is jónak tűnt és neki sem fájt. Javasoltam, hogy rákötöm egy hazugságvizsgáló készülékre, és szépen mondogatom az összegeket, és ha a műszer kicsap, tudom, hogy elértem a határt. Hatalmasat röhögött, de nemet mondott” – mesélte Bochkor Gábor, akiről természetesen el is tudjuk képzelni, hogy egy igen válasz esetén be is szerzett volna egy masinát.
No, de Bochkor Gábor vajon hogy áll a „nehéz időkre” félretett tartalékok tekintetében. Nos, erre a kérdésre is megadta a választ hétfő reggel. „Én egy picit szeretném élvezni azt, amit eddig a munkámmal kerestem. Igen, ma már nem posztereket rakok ki a falra, hanem mondjuk egy festményt, ami tetszik. Nem drágát és antikot, inkább egy-egy kortárs alkotást. Van tartalékom, és nem költök túl azon, mint amennyim van. Ha lehúznák itt a redőnyt, jó pár évig tudnék élni a mostanihoz hasonló színvonalon. Az ingatlankiadás felé tendálok most. Az adna egy olyan összeget, ami talán nem ezt a színvonalat tudná garantálni, de a kellemes életben maradást igen” – árulta el Bockor Gábor.