
kulcsár edina
A nézõk ingerküszöbét egyre nehezebb átlépnie a tévécsatornáknak, de azért így is sikerül jó néhány alkalommal messzire rúgniuk a pöttyöst egy-egy mûsorral.
Legutóbb a TV2-nek sikerült kishazánkban, de korántsem az Éden hotel a legkiakasztóbb realityshow a világ kerekén. Az indulatok még mindig forrnak a harmadik Éden hotelben elkövetett nemi erőszak kísérlet miatt, ami talán a legdurvább dolog a valóságot imitáló show-k hazai történelmében. Külföldön viszont még ennyire sem ismerik azokat a szavakat, hogy erkölcs, méltóság, bűncselekmény. És nem, nem a péniszhelikopterezésre vagy folyamatos alkoholpusztításra gondolunk, ezek ugyanis csak kispályások a világ reality szemetéhez képest.
A legnagyobb vihart talán A nagy donor show (The Big Donor Show) kavarta.Olyan szinten dühítette fel a nézőket, hogy sokan legszívesebben felgyújtották volna a holland Endemol székházát. A műsor ugyanis arról szólt, amit a nevében ígért: egy haldokló nő egyik veséjéért harcoltak meg huszonöten. Ez pedig erkölcsileg kétségkívül elfogadhatatlan, hogy a jó ízlésről már ne is beszéljünk.
A show okozta nemzetközi felháborodást, később azzal próbálták enyhíteni a tévétársaság vezetői, hogy csak átverésről volt szó. A vesedonor igazából nem is haldoklott, és csak a transzplantációkat nehezítő bürokráciára akarták felhívni a figyelmet. Ezt a magyarázatot azonban nem sokan hitték el, és a mai napig a hideg rázza az embereket a műsor említésétől is. Az viszont vitathatatlan, a kitalált vagy valós céljukat elérték a készítők, és több országban elgondolkoztak azon, hogy változtatni kell-e a donorkérdés szabályozásán.
A Virgin Diaries szintén olyan negatív visszhangot váltott ki, hogy az azt sugárzó csatornákat néhányan bojkottálni is akarták. A műsorban több fiatal párt ismerhettek meg a nézők, akik életük nagy napjára, vagyis az esküvőjükre készültek. Ez persze még nem lenne olyan érdekes, de a szereplők egytől-egyig szüzek voltak. Szóval nemcsak a szingliségüktől készültek megszabadulni, hanem az ártatlanságuktól is.
A gond azonban nem az önmegtartóztatással volt, hanem a móddal, ahogyan bemutatták a szereplőket. A gyakran még a csókváltást is újdonságként megélő fiatalokat elképesztően megalázó szituációkba sodorták a producerek, a tapasztalatlanságukat kihasználván. Állandó gúny és megaláztatás céltáblái voltak, ahogy a kamerák kereszttüzében próbáltak minél mélyebbre merülni az intimitásban.
A Ki az apád? (Who's Your Daddy?) pedig az élet egyik legnagyobb traumájából akart szórakoztató faktort faragni. Konkrétan egy csecsemőként örökbe adott játékosnak kellett 25 férfi közül kiválasztania a vér szerinti apját, különböző kvízek és fejtörők során.
Mindeközben mit sem törődve azzal, hogy milyen lelki sebeket tépnek fel a főszereplőben. Akit, persze senki nem kényszerített a részvételre, de ilyen műsor akkor sem kerülhet képernyőre. Amire az amerikai Fox vezetői is gyorsan rájöttek, és az első adás után elkaszálták az apakeresőt.
Szintén csak egy részt láthattak a nézők A végakarat (The Will) című reality-ből, ami a korábbiakhoz hasonlóan, a jó ízlést még csak hírből sem ismerte. A produkcióban egy haldokló amerikai milliárdos rokonai és barátai versengtek azért, hogy ők legyenek az örökösei.
Amivel nem csak magukat alázták meg, de gúnyt űztek a gyászból, és az egészet lealacsonyították egy pénzszerzésről szóló mókává. Szóval nem is csoda, hogy a játékosokat még ma is gyűlöli mindenki az Államokban.