RIPOSTER

Szomorú valóság: a szép látvány oka valójában a haldoklás

Csodálatos látványt nyújtanak a gesztenyefasorok: szeptemberben újra virágba borultak a fák. De sajnos ennek az oka az, hogy haldokolnak...
  • Szerző: Ripost

Furcsa és meglepő jelenségre hívta fel a figyelmet a %% olvasója: szeptemberben újra virágba borultak a gesztenyefák a budapesti Szilágyi Erzsébet fasoron. „Olyan, mintha tavasz lenne” – vélekedett Edit. A %% utánajárt, hogy mi lehet a gesztenyék virágzásának hátterében, ám a szakember szomorú hírrel szolgált: sajnos a gesztenyefák haldokolnak.

A FÕKERT zöldfelület-fenntartási igazgatóságának főmérnöke a %%-nak elmondta: minden év áprilisában aknázómoly rakja le a petéit a vadgesztenyék leveleire, a lárvák pedig később belefúrják magukat a levelekbe és a virágokba. A tömeges támadástól a vadgesztenyék túl korán lehullajtják a lombjukat, ám ez átveri őket: azt hiszik a fák, hogy elmúlt az ősz és a tél: újra rügyezni kezdenek.

A rendszeres másodvirágzás megrövidíti a fák életét, elsősorban a fagyérzékenység kockázatát növeli meg

– nyilatkozta a %%-nak Demeter Tibor. A főmérnök elmondta: a fák a dupla virágzás után legyengülve kezdik a tavaszt, így az őszi látvány lényegében a fák lassú pusztulása. A kártevők irtása viszont nagyon nehéz feladat. Két módszere van, a nagy teljesítményű géppel történő rovarölőszeres permetezés és a növényvédő szer fatörzsbe történő injektálása. De a nehézségek ellenére a FÕKERT főmérnöke megnyugtató választ adott: nem fognak eltűnni a gesztenyefák és a vadgesztenyefasorok, ugyanis folyamatos a fák pótlása.

Védett fasorok

Bár a vadgesztenye Magyarországon nem védett, mégis vannak olyan helyek, ahol a komplett fasort nyilvánították védetté. Ilyen van Lipót és Darnózseli között, Keszthelyen, Kenderesen vagy a Zichy-kúria parkjában is.