tóth gabi
A férfit tényleges életfogytiglanra ítélték, de perújításra készül, sõt több millió forintra is szert tett.
Habár soha az életben nem szabadulhat a börtönből M. Zoltán, a battonyai rémként elhíresült férfi benti létét jócskán megkönnyítheti az a summa, amihez a rossz fogva tartási körülmények miatt nemrég hozzájutott.
A magyar bűnügyi történelem egyik legkegyetlenebb bűntettét követte el a battonyai haláltrió: középkori módszerekkel kínozták 25 éves lakótársukat, Rékát, a holttestét pedig elásták. Ketten több mint 30 év múlva szabadulhatnak feltételesen, M. Zoltán azonban már sohasem hagyhatja el a Szegedi Fegyház és Börtön kapuját. Utóbbi önjelölt ügyvéd szerepében tetszeleg.
"A nem megfelelő börtönkörülmények miatt ő is beperelte az államot, amiért nemrég milliók ütötték a markát" – tudta meg a Bors a férfi egykori rabtársától. Információik szerint két és fél millió forint körüli összegről van szó.
"Zoltán jóval intelligensebb a rabtársainál, ezért rendszeresen tölti ki helyettük a kártalanítás iránti kérelmet, beadványt. Úgy tudom, nem dolgozik, de azzal, hogy segít, ő sem jár rosszul" – tette hozzá a forrás, aki arról is beszélt: M.-től nem fordultak el a szerettei, nagynénje máig tartja vele a kapcsolatot.
M. Zoltán hiába kapott jogerősen tényleges életfogytot 2015-ben, nem adta fel a reményt. A Bors információi szerint perújításon töri a fejét, aminek a beadása hamarosan megtörténhet.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Kommunikációs Főosztálya a férfi markát ütő summával kapcsolatban feltett kérdésre reagálva leszögezte: bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ, ami a bv-szervezetnél keletkezik, bűnügyi személyes adatnak minősül. Így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget, hogy információval szolgáljanak.
Biztos forrásból azonban a lap úgy értesült, hogy M. Zoltánnak valóban megítélték a pénzt, amit a bent használandó számlája helyett az ügyvédje letéti számlájára kért. Ilyen esetekben az előre megbeszéltek szerint a jogász „leveszi” a saját részét, a maradékról pedig a fogvatartott rendelkezik.
Az elítéltek alapvetően telefonálásra és vásárlásra használhatják a pénzüket. A börtönökben hivatalosan működő, úgynevezett kiétkező boltok árai a kinti kiskereskedelmi árak körül mozognak.