tóth gabi
Az asszony karja beszorult egy munkagépbe, de miután a mentõk kiértek, elveszítette az eszméletét.
Temérdek fájdalom, végeláthatatlan küzdelem és reménytelennek tűnő várakozás után talán fellélegezhet a 64 éves D. Ferencné Erzsébet, akinek a jobb kezét leszakította egy szőlőprés.
Kétévnyi várakozás után a bíróság kimondta: a borzalmas eset munkahelyi balesetnek számít, így a nő munkáltatója mindenképpen felelős a történtekért.
Hatalmas előrelépés ez, Erzsébet ugyanis nem volt bejelentve a munkahelyén, így egyáltalán nem volt biztos, hogy a bíróság munkahelyi balesetnek minősíti az esetet.
Szerencsére így is tudtuk bizonyítani, hogy védencem rendszeresen a szőlészetben dolgozott, arról pedig nem tehetett, hogy a főnöke a papírmunkát nem rendesen végezte. Kártérítésként 8 millió forintot jelöltünk meg. Úgy gondolom, már semmi jogi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az összeget Erzsébetnek megítéljék" – mondta a Blikknek dr. Lichy József ügyvéd.
Erzsébet hosszú évekig boldogan lépett be munkahelye kapuján, még akkor is, ha tudta: minden műszakban sok problémával kell majd megküzdenie. A legfőbb gond az volt, hogy hiába jelezték többen is a főnökségnek, hogy az egyik présgép elromlott, így állandóan leáll, semmi nem történt. Mivel Erzsébet mögött komoly tapasztalat és szaktudás volt, általában őt kérték meg, hogy segítsen, ha újra vacakolt a szerkezet. A szörnyű eset idején is elakadt a szerkezet, Erzsébet pedig felmászott a tartály tetejére, kinyitotta az ajtót, majd megpróbálta kézzel megszüntetni az úgynevezett dugót, ami miatt a lé nem tudott kifolyni a tartályból.
Abban a pillanatban, amikor benyúltam, a prés elindult, a tárcsa pedig elkapta a kezem, amit többé nem bírtam kihúzni.
Ordítottam a kolléganőmnek, hogy állítsa le a gépet, iszonyatos fájdalmat éreztem. Az egyetlen szerencsém az volt, hogy egy gerenda elszorította a kezem, így nem véreztem el" – idézte fel a drámai pillanatokat korábban a Blikknek Erzsébet.
A mentők érkezéséig még magánál volt a szerencsétlenül járt nő, ám később elvesztette az eszméletét. Azt is csak utólag tudta meg, hogy több mint egy órát tartott, míg kiszabadították a gép szorításából a karját. A gyors orvosi ellátás ellenére sem tudták a karja elroncsolódott részét megmenteni. Idővel azonban – az akaraterejének köszönhetően – megtanult mindent jobb kézzel csinálni, s ma már dolgozik, sőt autót is vezet.