Durva, mit gyűjtenek egy sashalmi családi ház kertjében

Szűcs Miklós profi vasútmodellező hírében áll, az összes nagyobb kiállításra hívják terepasztalával. Április 12. és 14. között Balassagyarmatra várja az érdeklődőket, ahol a látogatók között kisorsolnak egy általa épített terepasztalt. A modellezés azonban olyan új utakra is elvitte, ami őt magát is meglepte: elkezdte gyűjteni a valódi vasúti tereptárgyakat!

Már messziről látni a kertjében magasodó színes fémrudakat a XVI. kerületi Thorma János utcában. A kertes ház udvara tele van régi vasúti szemaforokkal és más relikviákkal. A 61 éves Szűcs Miklós amúgy szobafestő, de minden szabadidejét gyűjtő- és modellező szenvedélyének szenteli. Elképesztően élethű terepasztalokat épít, kertje és háza pedig tele van a vasút múltbéli emlékeivel. Amióta elment a ház előtt a Google kamerás kocsija és a kertjét ábrázoló képek felkerültek az internetre, azóta gyakran érkeznek hozzá nézelődők.

„Pontosan emlékszem, 2007 februárja óta gyűjtöm a hazai vasúti emlékeket. Ezeket úgyis a MÉH telepre vinnék a munkások egy-egy pályafelújítás során, pedig sokkal jobb, ha megmentjük az utókornak” – vélekedik Szűcs Miklós.

Kertjében az ország szinte minden részéről van egy-egy szemafor vagy síndarab, Szombathelyről, Sopronból, Mátészalkáról, Lovasberényből, de még az óbudai vasútállomásról is van egy vasúti jelzője.

A szemaforgyűjtés korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A relikviákat sokszor több száz kilométerről kell a kertjébe juttatnia, és néha 5-6 segítő barátra is szükség van ahhoz, hogy a több mázsás, olykor 6-8 méter magas fémszerkezetek biztonságosan a kertbe kerüljenek. Ráadásul a legtöbb igen rossz állapotban van, működésképtelen, hiszen ezért is selejtezik le. Miklós életet lehel ezekbe a szerkezetekbe, felújítja őket. Az összes szemafor 12 voltos árammal működik, így esténként színes fényárban úszik a kertje.

„Nem is lenne értelme, hogy itt legyenek, ha nem működnének” – mosolyog a gyűjtő. – „Eleinte petróleummal terveztem a világítást, ahogyan „élesben” üzemeltek, de az hetente több ezer forintba került volna, így maradtam az 5 wattos izzóknál.”

Miklós 30 évesen kezdte a modellezést. 25 éve nem néz televíziót, így jut idő a hobbijára. Számára ez az igazi kikapcsolódás egy nehezebb nap után.

„Az első terepasztalt a feleségemmel építettük, de most már egyedül barkácsolok kint a műhelyben. Hacsak nem jön a kisunokám! Megszerettetem vele is ezt a varázslatos világot” – teszi hozzá Miklós.