Orbán: keresztény értékeket követő kormányzásra van szükség

A miniszterelnök  szavai szerint nem véletlen, hanem "Isten kegyelmének megnyilvánulása", hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.
    Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte "a kereszténységből kisarjadt létformák", az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely "a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette".

    Arról is beszélt a sportarénában összegyűlteknek, hogy "az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk".
    "Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (...), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy "a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében".

    A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy

 

    Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy "szépen tudjanak élni", igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel.
    "Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája - ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig" - fogalmazott a kormányfő.
    Szerinte "a körvonalak már látszanak": hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. "Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága" - mondta. Úgy fogalmazott: "azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz", azonban "a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is".