Így szurkolj, hogy biztosan nyerjenek a magyar sportolók

Az elmúlt évtizedek példái azt mutatják, hogy a hazai rendezvényeken rendre jobban teljesítenek vizes sportolóink. Úszásban a 2006-os Eb-n Cseh László verhetetlen volt, két aranyérmet szerzett. 2010-ben az előkelő hatodik helyen végeztünk az éremtáblázaton, hat aranyérmet szereztünk, többek között a 4x200-as női gyorsváltó is. Ez utóbbi csapat elsőségéhez kellett a hazai közönség is, mivel a margitszigeti több ezer magyar szurkoló kedvéért is állt össze a lehető legerősebb váltó. 2012-ben, a debreceni Eb-n pedig

Magyarország megnyerte az éremtáblázatot!

A 2006-os és 2010-es eseményen remekelt Barta Nóra műugró is, aki három méteren mindkétszer bronzérmet szerzett. Ebben a számban azóta sem volt ilyen jó eredményünk. A vízilabdázók a 21. században kétszer is hazai pályán bizonyíthattak. A 2001-es és 2014-es Eb-n mindkét együttesünk éremmel zárt, sőt, a lányok az előbbit meg is nyerték. A játékosok mindannyiszor kiemelték,

jó érzés telt ház előtt pólózni,

hiszen külföldön több esetben is kongó lelátók előtt játszottak. Nem beszélve arról, hogy idehaza gyakrabban találkozhattak szeretteikkel.

Makrai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a szurkolás, az együttes drukkolás nemcsak a nézők, hanem a sportolók adrenalinszintjét is megdobja, így óriási hatással lehet a teljesítményre is.

"A verseny egy-egy kiélezettebb pillanatában átlendítheti őket a holtponton, élesítheti a fókuszukat, ezáltal megélhetik a számukra rettenetesen hatékony, úgynevezett jó stresszt. Két verseny között is fokozhatja a motivációjukat és növelheti az önbizalmukat. De figyelembe kell venni, hogy ahogy van rossz teljesítmény, úgy beszélhetünk nem megfelelő, negatív szurkolásról is. A túlzott kritika, a megjegyzések, a bekiabálások, valamint az agresszív szurkolói fellépés növelheti a gátló stressz jelenlétét a sportolókban"

– mondta a %RIPOST%-nak a szakpszichológus.