Döbbenetes vallomás! Nem csak Fóton félnek a nevelők

Pánikgombot kaptak a nevelők a fóti Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthonában, ahol napi szinten tartják terrorban a nevelőket a gyerekek. Hihetetlen, de az is előfordul, hogy maga a nevelő ad tüzet a „herbált” szívó kamaszoknak. Ha így tesznek, legalább észreveszik, ha a kábítószerező fiatal túladagolási tüneteket mutat. 8-12 gyermekre jut egy nevelő, aki többnyire tehetetlen az őt ért erőszakos támadásokkal szemben.

"A pánikgomb abszolút indokolt és nem csak Fóton lenne rá szükség! Nem újdonság, hogy a gyermekotthonokban folyamatosan veszélyben vannak a nevelők.

A gyerekek nagy részét olyan környezetből emelték ki, ahol dicsőségszámba megy, ha a családtagok börtönviseltek, és ki kell sajnos mondani, hogy ezek a fiatalok maguk is arra tartanak.

Ki kell mondani, mert ők maguk ezt kimondják a nevelőnek, miközben jobb esetben kiröhögik, ha kér, vagy utasít”- kezdi a neve elhallgatását kérő képzett nevelő, aki a megaláztatások után felmondott és nem is szándékozik visszatérni az intézetbe.

"Ezek a gyerekek tele vannak gyűlölettel, ami csak fokozódik, amikor bekerülnek egy nevelőotthonba. Többen keményen drogoznak, és eszük ágában sincs abbahagyni, csak azért, mert nem szabad. Gyakran azt is elérik, hogy maga a nevelő adjon tüzet nekik a „herbál” (szintetikus anyagokkal átitatott növényi származék) cigijükhöz.

Persze ennek van gyakorlati haszna is sajnos. Ha ugyanis a nevelő ott van, legalább látja, ha valamelyik srác rosszul lesz és segítségre szorul.

Tenni nem tud ellene, mert ha szól, a gyerek a fejéhez vágja, hogy neki jogai vannak, sőt több joga van, mint a nevelőnek. És ez egyébként így is van. De azért az mégsem járja, hogy megverjék, leköpjék, vagy egyéb módokon bántalmazzák, pedig gyakran ez a vége. Ha pedig védekezik, még bajba is kerül, mert a srácok összezárnak, és egyként állítják, hogy a felnőtt támadott."- mondja az egykori nevelő.

De mit lehet tenni?

Aki elhivatott az megpróbálkozik a kivárással és igyekszik túlélni, amíg a gyerekek megszokják, és úgy ahogy elfogadják. Ez azonban nagyon ritka.

"Én szakirányú főiskolát végeztem és mert segíteni akartam szándékosan a gyermekvédelem felé indultam. De be kellett látnom, hogy nem viselem jól a folyamatos megaláztatást és kiléptem. Megígérték a változásokat és folyamatosan változik is a rendszer, de fentről nem igazán látják, mi folyik a falak között ahol egyetlen nevelő áll szemben tucatnyi „fenevaddal”.

Sajnos nem látom a megoldást, hiszen az sem életszerű, hogy a TEK-től leszerelt kemény fiúkat toborozzák nevelőnek

- mondja a %RIPOST%-nak egy korábbi nevelő, aki a saját bőrén tapasztalta meg, milyen félni felnőttként a rábízott gyerekektől.