tóth gabi
Az Iszlám Állam külföldi harcosainak háromnegyede barátok útján kerül a dzsihadista szervezet kötelékébe, további húsz százalékukat pedig valamely családtagjuk közbenjárásával szervezik be.
Az Oxfordi Egyetem megoldhatatlan konfliktusokkal foglalkozó központjának társalapítója szerint a felmérések azt mutatják, hogy
radikalizálódás ritkán történik a mecsetekben
és nagyon-nagyon ritkán névtelen toborzók és idegenek által.
A szakértő hozzátette, hogy az Iszlám Állam néhány újonca
keresztény családból származik,
és esetenként belőlük lesznek a legelszántabb harcosok.
Scott Atran azon a rendezvényen vett részt New Yorkban, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorizmusellenes bizottsága szervezett a témában. Rámutatott, hogy ezeket a fiatalokat a dicsőség- és a kalandvágy hajtja az Iszlám Államhoz, amely a dzsihádon, azaz a szent háborún keresztül lehetőséget kínál nekik arra, hogy hőssé váljanak. A szakértő ezt egyfajta forradalmi vonzerőnek nevezte, amely a francia forradalom, az oroszországi bolsevik forradalom vagy a náci Németország felemelkedése idején is megfigyelhető volt.
Megjegyezte, hogy az Iszlám Állam vezetői sokkal jobban megértik a fiatalokat, mint azok a kormányok, amely a szélsőségesek ellen harcolnak.