Fagyállós gazda botrány: "Mibe töltsem a hypót, hogy ne kapjak 7 évet?"

Nem csitul a botrány a fagyállós gazda ítélete körül: a 7 év börtönt sokan eltúlzott büntetésnek tartják. Mint ismert: egy vácszentlászlói gazda fagyállót öntött a meggyborába, mivel folyton meglopták és így próbálta elrettenteni a tolvajokat. A meggybort újra ellopták, majd megitták, melybe belehalt az egyik tolvaj. Az első fokon, néhány napja kirótt hétéves börtönbüntetést az ügyész is soknak tartotta és enyhítésért fellebbezett. Közben Facebook-csoportok alakulnak, amelyek kiállnak a gazda mellett.

A bejegyzéseket politikusok is lájkolják és osztják,

mivel a problémát mindenki a bőrén érzi: kizárólag a törvény erejében bízva nagyon nehéz megvédeni a tulajdonunkat a tolvajoktól.

Kinek miben van igaza?

De kinek is van igaza ebben a nehezen megítélhető ügyben? Mit mond a törvény és ki hogyan értelmezi? Mit tehetünk a magántulajdonunk megvédésére önerőnkből? Meddig mehetünk el? Ezek azok a kérdések, melyek az ügyben most ezreket foglalkoztatnak.

A köznyelv önbíráskodásnak hívja azt, amikor valaki a rendőrség és a bíróság helyett maga akar igazságot tenni egy ügyben. Ezt viszont a törvény ugyanúgy bünteti, mint a lopást vagy a rablást, hiszen ha mindenki maga akarna elégtételt venni a sérelmeiért, annak bosszú és anarchia lenne a vége. 

Ugyanakkor rengetegen érzik úgy, hogy az apró, de annál dühítőbb sérelmeiken nem tud segíteni a rendőrség vagy a bíróság: tehetetlennek érzik magukat a tolvajokkal szemben. 

"Nálunk nem lenne rendőrségi ügy belőle, éjszaka helyben elásnám a g***be ,reggel már betonoznám az új csirkeól helyét !!!!!" (Facebook-hozzászólás)

Az ítélet körüli botrány azért nem csitul, mert valóban rengetegnek tűnik a 7 év börtön, amikor naponta több száz vagy több ezer ember érzi úgy, hogy amiért ő egész évben dolgozott, azt mások büntetlenül ellophatják. A kis értékű lopások ügyében ugyanis nagyon ritkán van happy end - talán emiatt alakult úgy, hogy a most elítélt borosgazda sem fordult a rendőrséghez. Egyetlen esetben sem.

A Kiállok a Borosgazda mellett nevű Facebook-csoport bejegyzései körül is forrnak az indulatok: az oldalt több,mint 45000 ember kedveli, a gazdát védő bejegyzések is több ezer lájkot kapnak, egyenként. A hozzászólások nagy része a bírót és a tolvajokat szidja: megdöbbentő, hogy milyen sokan kívánnák a halálukat. Úgy tűnik, a zsigeri ösztönök  még mindig a szemet szemért-elv mentén működnek.

Elvekről van szó

Dr. Pelyhe Szilárd büntetőjogász elmagyarázta a %RIPOST%-nak, hogy mi is a törvénykezés alapja: a magántulajdon védelménél fontosabb az emberi élet védelme. A magántulajdonodat megvédheted, de közben fontos, hogy hogyan: soha nem teheted ezt úgy, hogy kifejezetten ártani akarsz ezzel az elkövetőnek.  

A jogos védelmet az új Büntető Törvénykönyv 21. és 22. paragrafusa szabályozza. A szöveg egészen pontosan így szól: "Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet."

A törvény lényege tehát az, hogy úgy véded magad, ahogy csak tudod, de közben nem árthatsz direkt másoknak. Hegeszthetsz rácsokat és telepíthetsz riasztórendszert, hogy ne törjenek be, de nem állíthatsz medvecsapdát az udvarba kifejezetten azért, hogy összeroncsolja a hívatlan vendéged lábát. 

Vannak persze extrém esetek is, amelyeket a 22. paragrafus ír le: ha éjjel, fegyveresen vagy csoportosan támadnak rád, akkor más az ügy megítélése.

A jogálláson múlik 

A vácszentlászlói V. László 7 év börtönt kapott, míg egy másik emlékezetes esetben, amikor az idős Sz. Barna áramot vezetett a kerítésébe, hogy az uborkáját megvédje a tolvajoktól, és az egyiküket agyoncsapta az áram, a másodfok végül csak megrovásra enyhítette az egyébként is enyhe büntetést.

A fagyállós gazda esetében több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletében találták bűnösnek a férfit, mert bevallotta, hogy kifejezetten a tolvajokat akarta megmérgezni. Az uborkáját árammal védő Barni bácsit viszont gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége és szintén gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés miatt ítélte el a bíróság, mert az áramot nem a külső kerítésbe, hanem attól beljebb vezette a veteményes körül. Ráadásul előtte kiírta és a kocsmában is kihirdette, hogy hozzá veszélyes betörni.

A borosgazda tehát ártani akart annak, aki meglopja, míg a kiskert-tulajdonos idős férfi nem: ő csak elriasztani akart másokat. 

Még otthon sem csinálhatsz azt, amit akarsz

A mérgekre egyébként még ennél is pontosabb szabályozás vonatkozik: az ezekről rendelkező törvény kimondja, hogy

eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes keverék tárolására nem használható.

Azaz még a saját pincédben sem tárolhatsz hígítót, fagyállót, permetezőszert, vagy éppen hypót ásványvizes flakonba vagy borosüvegbe töltve. Még akkor sem, ha tudod, hogy nagy eséllyel el fogják lopni - és a tolvajoknak szívből kívánsz egy kiadós hascsikarást. 

A fenti - szintén az említett Facebook-csoport által terjesztett - képen látható kérdésre a válasz tehát az, hogy egyikbe sem: és nem azért, mert 7 év börtönt kaphatsz érte, hanem azért, mert akár egy vendéged vagy a gyereked is beleihat véletlenül. És ha baja esik tőle, igenis el fognak ítélni.