tóth gabi
A rendezett és ápolt kert fenntartásához elengedhetetlen a folyamatos vízellátás.
Az utóbbi években egyre rendszertelenebbé vált hazánkban a csapadék eloszlása, ez pedig súlyosan érinti azokat, akik növénytermesztéssel foglalkoznak. A gazdák mellett viszont azok is megsínylik a rendszeres eső hiányát, akik kertes házban élnek. A rendezett és ápolt kert fenntartásához elengedhetetlen a folyamatos vízellátás. Ha pedig mi is szeretnénk zöldségeket termeszteni otthon, még több vízre lesz szükség, hiszen a legtöbb növény igencsak vízigényes.
Hogyan oldható meg tehát, hogy aszály idején is elegendő víz jusson a növényeknek? Az nyilvánvaló, hogy csapról öntözni iszonyúan drága, ezért ezt az opciót már most kizárnánk. Van azonban néhány bevált módszer, amelyek egy kis odafigyeléssel látványos eredményt produkálnak. Az alábbi tippek segítenek abban, hogy víztakarékos módon öntözhessük a kertet.
Ha spórolni szeretnénk, akkor felejtsük el a csapvizet. Helyette érdemes összegyűjtött esővizet önteni a növények alá. Az esővíz gyűjtés nem bonyolult, csupán néhány nagyobb hordóra van szükség. Amennyiben nagyobb kertet szeretnénk öntözni, vagy sok veteményünk van, ajánlott kutat fúrni. A fúrt kút hosszútávon biztosít kellő mennyiségű vizet a kert öntözéséhez.
A kútvíz felhasználását egy házi vízmű teszi még hatékonyabbá. A házi vízmű három részből áll: a szivattyú, a nyomáskapcsoló és a hidrofor tartály. A szivattyú felel a víz szállításáért, vagyis nyeri ki a folyadékot a kútból, és pumpálja a hidrofor tartályba. A hidrofor tartály állandó nyomás alatt tárolja a vizet, ami azért jó, mert így hozzájuthatunk kis mennyiségű folyadékhoz anélkül, hogy beindulna a szivattyú. Ez lehetővé teszi a folytonos vízellátást.
Amikor csökken a nyomás a tartályban, működésbe lép a nyomáskapcsoló, és beindítja a szivattyút. A nyomáskapcsolónak köszönhetően megnő a szivattyú élettartama, hiszen nem kell folyamatosan ki-be kapcsolnia minden egyes vízfelvételnél. Ehhez azonban alaposan meg kell tervezni, hogy mennyi vizet fogunk ellocsolni egy nap, és az alapján kiválasztani a hidrofor tartály méretét.
A házi vízművet persze nem csak kútvízhez, de esővízhez és ciszternához is használhatjuk. Ez a szerkezet nagy segítséget jelent a takarékos vízfelhasználásban, és a környezetet is óvja, hiszen így nem kell tiszta ivóvizet önteni a kertbe.
A természetes víz önmagában még nem fogja megoldani a takarékos locsolás kérdését. Az igazán hatékony öntözéshez olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csepp víz se menjen kárba.
Sajnos gyakori hiba, hogy esőztetően, vagy árasztva próbálják eljuttatni a nedvességet a növényekhez. Ez meglehetősen nagy pazarlással jár, mivel a víz nem tud olyan gyorsan felszívódni, és jelentős részét felszárítja a nap.
De akkor mégis hogyan kell? A következő módszerek lényege, hogy a nedvesség direkt a növények gyökeréhez jusson, és minél kevesebb párologjon el.
Csepegtető rendszereket a profi szakemberek alkalmaznak. A csepegtető előnye, hogy közvetlenül a növény tövéhez juttatja a vizet, és képes folyamatosan biztosítani a nedvességet. Hasonló rendszert mi is telepíthetünk otthon. A legolcsóbb megoldás, ha egy vizes flakonnak lyukakakt szúrunk az aljára, és úgy helyezzük a növények közé. Ezzel a megoldással csökkenthetjük a párolgás mennyiségét.
Hasonló elven működik a csepegtető szalag is. A szalag 10-20 cm-ként perforálva van, ami lehetővé teszi, hogy a víz lassan, egyenletes csepegéssel jusson a gyökérhez. A csepegtető szalagok különösen hasznosak nagyobb veteményesekben, mert nem kell annyit bajlódni a palackokkal.
A dréncsövek célja ugyanaz, mint a csepegtető rendszereké, vagyis, közvetlenül a növény gyökeréhez juttatni a nedvességet. Ez a megoldás leginkább fáknál és cserjéknél alkalmazható. A dréncső tulajdonképpen egy lyukas gégecső, vagy PVC cső, amelyet le kell ásni közvetlenül a gyökér mellé úgy, hogy a cső vége kilóg a felszín felett. Ha a csövön keresztül öntözünk, a víz közvetlenül a gyökérzónába jut, és nem szívódik fel a talajban.
A mulcs nem csak esztétikailag előnyös a kertben, de a talaj nedvességét is képes megtartani. Egy melegebb napon a talaj nedvességének akár 80%-a is elpárologhat, a mulccsal borított területen viszont ez csökkenthető egészen 10%-ig. A fából, fenőszalmából és más növényi alapú mulcs idővel beépül a talajba és szerves anyaggal gazdagítja.
Végül pedig arra is külön figyelmet kell fordítani, hogy mikorra időzítjük az öntözést. Napközben, a melegben nem ajánlott, mivel a nap gyorsan felszárítja. A növények számára sem túl kedvező, a levélen fennmaradó vízcseppek ugyanis pici prizmaként működnek, és az általuk felerősített napsugár kiégeti a levelet.
Éppen ezért a locsolást érdemes a kora hajnali órákban elvégezni, de ha nem szeretünk korán kelni, akkor várjuk meg, amíg lenyugszik a nap. Ezzel nem csak a növényeinket óvjuk, de a vízzel is takarékoskodhatunk.