Trump mégis indulhat Coloradóban

Donald Trump is szerepelni fog Colorado állam republikánus előválasztási szavazólapján, miután a republikánus párt helyi szervezete fellebbezést nyújtott be a szövetségi legfelsőbb bíróságon – közölte Colorado közigazgatásának vezetője.

Jena Griswold bejelentette, hogy a republikánus elnökjelöltek január 5-én véglegesítendő listáján Donald Trump neve is ott lesz.

Colorado állam legfelsőbb bírósága a múlt héten úgy döntött, hogy kizárja a korábbi elnököt az újbóli indulásból, az Egyesült Államok alkotmánya 14. kiegészítésének zendülésben való részvételre vonatkozó kitétele miatt. A bírói testület a döntés elleni fellebbezésre január 4-i határidőt szabott.

A republikánus párt coloradói szervezetének hivatalos fellebbezése mellett Donald Trump kampánycsapata is jelezte, hogy megtámadja a coloradói döntést a Washingtonban működő szövetségi legfelsőbb bíróságon, amely az Egyesült Államok legmagasabb szintű jogi fóruma.

Az állam közigazgatásának demokrata párti vezetője – annak ellenére, hogy hozzájárult Donald Trump nevének feltüntetéséhez – közleményében azon meggyőződésének adott hangot, hogy Colorado legfelsőbb bírósága jogos és igazolt döntést hozott, egyben arra biztatta a szövetségi legfelsőbb bíróságot, hogy „gyorsan cselekedjen”.

Szerdán Michigan állam legfelsőbb bírósága – Colorado állam legfőbb jogi testületével ellentétes módon – úgy határozott, hogy nem zárja ki Donald Trumpot az indulásból az elnökválasztáson. A várakozások szerint ez az ügy is az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elé kerül.

Donald Trump választási indulásának megakadályozására több államban indítottak különböző szervezetek pereket, a többi között Texasban, Nevadában és Wisconsinban.

Az Egyesült Államokban Iowában, január 15-én kezdődik az előválasztások folyamata, amelynek során minden államban voksolnak a republikánus szavazók elnökjelöltjükről. Coloradóban március 5-én, az úgynevezett szuperkedden határoznak a jelölt személyéről, amikor további 14 államban is megtartják az előválasztást.

Michiganben február végén és március első napjaiban döntenek a republikánus választók, hogy kit szeretnének jelöltjükként látni a 2024. novemberi elnökválasztáson.

Mi történne, ha egy közép-európai országban próbálnák kizárni az elnökválasztás egyik jelöltjét – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy Colorado állam Legfelsőbb Bírósága diszkvalifikálta Donald Trump volt amerikai elnököt az elnökválasztási küzdelemből.

Szijjártó Péter azt írta: játsszunk el a gondolattal, ha valami hasonló történne egy patrióta kormány által vezetett közép-európai országban, hány perc kellene az Európai Parlamentben a demokrácia halálának kikiáltásához, hány perc múlva adna ki elítélő közleményt az amerikai külügyminisztérium, hány perc múlva fagyasztaná be még inkább az Európai Bizottság az oda nem adott uniós forrásokat, s hány perc kellene ahhoz, hogy a globális liberális médiahálózat minden felületén szerkesztőségi cikkekben hirdessék a jogállamiság megsemmisülését?

„S mi van most? Csend. De nem az advent miatt” – tette hozzá.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt írta szerdán a Facebook-oldalán, hogy „és akkor a berlini szövetségi választások részleges megismétléséről még nem is beszéltünk”.

A berlini szövetségi választást sorozatos szabálytalanságok és tömeges káosz miatt kell megismételni, ez a német Alkotmánybíróság döntése – tette hozzá az államtitkár.

Meghaladta a kétharmadot Donald Trump támogatottsága a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között – derül ki a  FoxPoll, amerikai országos felméréséből.

A december második hetében a Fox televíziótársaság megbízásából készített rendszeres közvélemény-kutatás szerint Donald Trumpot a republikánus szavazók 69 százaléka támogatja, míg a második legnépszerűbb Ron DeSantis floridai kormányzót 13 százalék. Nikki Haley korábbi ENSZ-nagykövet, egykori dél-karolinai kormányzó mögött a republikánus szavazók 12 százalék áll.

Egy hónappal korábban Donald Trumpot a republikánusok 62 százaléka támogatta, de tavasszal még csak 43-44 százalékra mérték a népszerűségét.

Az elnökjelöltségről döntő előválasztási folyamat január közepén kezdődik Iowa államban, amit január végén New Hampshire követ.

A felmérésből az is kiderül, hogy

a demokrata párti szavazók között Joe Biden elnökjelöltsége 43 százalékos támogatást élvez, és 54 százalék szerint előnyösebb lenne, ha más lenne a párt jelöltje 2024-ben.

Ha most tartanák az elnökválasztást, és azon a hivatalban lévő elnök, Joe Biden és elődje Donald Trump indulna, akkor abból jelenleg Donald Trump kerülne ki győztesen 50-46 arányban az összes szavazatot tekintve. Az Egyesült Államok választási rendszerében ugyanakkor államonként külön-külön választást tartanak, így az összes szavazatszám alapján tett összehasonlítás csak elméleti erőviszonyokat mutat.

A FoxPoll országos felmérés szerint Joe Biden elnöki tevékenységét a regisztrált választók 43 százaléka fogadja el, ami ugyanakkor javulás a 40 százalékot jelentő novemberi mélyponthoz képest.

A legtöbben az elnök bevándorláspolitikáját utasítják el, ahol a Fehér Ház lépéseit a választók csupán 33 százaléka tudja elfogadni.

A december második hetében készült közvélemény-kutatás szerint az amerikai választók kevéssel több mint harmada (35 százalék) számára a gazdaság helyzetének kezelése az Egyesült Államok előtt álló legkomolyabb megoldandó kérdés. A bevándorlási rendszer és határbiztonság megerősítése az amerikai választók csaknem ötödének (19 százalék) a legsúlyosabb probléma, amivel most országuk szembesül.

Nagy visszhangot váltott ki a 2024-ben az elnökjelöltségért indulni szándékozó Donald Trump programja. A strukturális intézkedések mellett az illegális bevándorlókat érintő terv, „az amerikai történelem legnagyobb belföldi deportálási akciója” is szerepel a Project 2025 című dokumentumban. Trump egy gyűlésen azt is megígérte: megszabadul a kommunista, marxista, fasiszta és a radikális baloldali gengszterektől, akik élősködőként élnek Amerikában.

Megválasztása esetén Trump átalakítaná a végrehajtó hatalom szerkezetét, hogy sokkal nagyobb hatalom összpontosuljon közvetlenül az elnök kezében – a The New York Times (NYT) megállapításával a Project 2025-ről szinte minden cikk és elemzés egyetért.

Mint az NYT kiemeli: a nagyobb hatalomnak az Ovális Irodában való központosítására irányuló tervek messze túlmutatnak a korábbi elnök közelmúltbeli kijelentésein, miszerint

büntetőjogi vizsgálatot rendelne el Joe Biden elnök ellen,

jelezve ezzel azt a szándékát, hogy véget vet a Watergate-botrány óta bevezetett gyakorlatnak, miszerint az igazságügyi minisztérium független a Fehér Ház politikai ellenőrzésétől. A lap azt emeli ki, hogy Trump ezt a vizsgálatot riválisa ellen folytatná, és nem tér ki Joe Biden, illetve fia, Hunter Biden – jelenleg ügyészségi nyomozás tárgyát képező – ukrajnai kapcsolataira, illetve a Burisma-ügyre.

Trump és a köré csoportosult republikánus think-thank növelné az elnök hatáskörét a szövetségi kormányzat számos olyan része felett, amely jelenleg − akár törvény, akár hagyomány szerint − a Fehér Ház politikai beavatkozásától bármilyen mértékben függetlenül működik.

Tanult 2016-ból?

A hatalomtechnikai reformokra elemzők szerint Trumpnak a korábbi kudarcok okán lehet szüksége. Ugyanis 2016-ban Trump – ahogy azt a programot szintén ismertető francia konzervatív lap, a Le Figaro is kiemeli –

nem készült fel a hatalomra kerülésére, és egy szétszórt, tapasztalat nélküli csapatot toborzott.

Kormányzásának első hónapjai így kaotikusan teltek, és számos reformját jogi kihívások akadályozták meg. Ezúttal viszont a volt elnök és szövetségesei nem kívánják elkövetni ugyanazokat a hibákat. A színfalak mögött a Heritage Foundation, egy jobboldali agytröszt, konzervatív csoportok tucatjaival együttműködve alkotta meg a

nagyszabású cselekvési tervet Projekt 2025 néven,

amely semmit sem bíz a véletlenre.

A Newsweek szerint ez az év elején kiadott, közel ezeroldalas kézikönyv tervet fogalmaz meg a szövetségi kormány „mély államának” lebontására, és egy olyan vízióval való felváltására, amely Trump programját és politikáját támogatja.

A Le Figaro, mely nyomtatott változatának szerdai számában szentel hosszabb cikket a projektnek, hozzáteszi: reformokat dolgoznak ki, és olyan rendelettervezeteket, amelyeket az újonnan megválasztott elnök már a hivatalba lépése után aláírhat – a csapat pedig már most megvizsgálja a velük szemben várható, lehetséges jogi ellenlépéseket.

Egy szombati kampánygyűlésen Trump, aki a Le Figaro szerint méltatta Orbán Viktort, kiemelve a magyar kormányfő érdemeit, ígéretet tett arra, hogy

megszabadul a kommunista, marxista, fasiszta és radikális baloldali gengszterektől, akik az ország határain belül „élősködnek”.

A Comon Dreams című, a zöldmozgalomhoz közel álló amerikai, baloldali lap hozzáteszi: Trump szerint „a külső erők által jelentett fenyegetés sokkal kevésbé veszélyes, mint a belülről jövő”.

Nekiugrana a 12 milliós tömegnek

Trump kiemelt prioritása a bevándorlás: azt ígéri, hogy „letartóztatja” az összes, papírokkal nem rendelkező bevándorlót (becslések szerint több mint 12 millióan vannak Amerikában), táborokba helyezi őket, és

megszervezi „a világ legnagyobb deportálási akcióját”.

Tervei között az is szerepel, hogy

ismét tilalmat vezet be bizonyos muzulmán országok állampolgárainak beutazására,

és eltörli (a Joe Biden által megadott) az állampolgársághoz való jogot az illegálisan bevándorolt szülők gyermekei esetében.

A Fox Newsnak adott interjúban Trump elmondta, hogy egy 10 százalékos általános alapvám bevezetésén gondolkodik az Egyesült Államokba irányuló import esetén. Elemzők erre úgy reagáltak, hogy a fogyasztók számára drasztikus áremelkedésekről van szó, nem említve a tervezett lépés vélhetően piacvédő és a belföldi termelőket előnyben részesíteni kívánó szellemiségét.

Lefújná az Ukrajna-projektet

Ami a külpolitikát illeti, Trump

véget vetne az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek végtelen (ki)áramlásának.

Erre a volt elnök tervei szerint egyébként sem lesz szükség, hiszem azonnal helyreállítja a békét, amint visszatér az Ovális Irodába. Trump azt is tervezi, hogy alapvetően átértékeli a NATO célját és küldetését.

A Project 2025 kézikönyve számos módot vázol fel arra, hogy Trump konszolidálja a szövetségi kormány hatalmát. Az egyik ilyen módszer, hogy megváltoztatnák a szövetségi alkalmazottak tízezreinek státusát: a Fehér Ház így azonnali elbocsátással sújthatja őket, ha nem hajtják végre a következő republikánus elnök intézkedéseit.

A tervezet magában foglalja az FBI és az igazságügyi minisztérium átszervezését is, továbbá a műsorszórást szabályozó kommunikációs bizottságot és a különböző trösztellenes és egyéb fogyasztóvédelmi szabályokat a vállalkozásokkal szemben érvényesítő kereskedelmi bizottságot is közvetlen elnöki ellenőrzés alá kívánnák vonni.

„Újraválasztása az általunk ismert ország végét jelentené”

– fogalmazott az ötletekkel kapcsolatban Hillary Clinton.

Joe Manchin, Nyugat-Virginia demokrata szenátora még ennél is tovább megy: a projekt szerinte el fogja pusztítani a demokráciát Amerikában.

Hogy a Trump-féle tervezetből mi valósulna meg elnöksége alatt, kérdéses, az azonban bizonyos, hogy a volt elnök ezúttal felkészültebben látna neki ciklusának, mint tette meglepetésszerű 2016-os győzelme után.