Ukrajna három nap alatt 3715 katonát és 52 tankot veszített

Ukrajna az elmúlt három napban, a rég beígért offenzívája során a front különböző szakaszain 3715 katonát és 52 tankot veszített – közölte kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Szergej Sojgu

Fotó: Portfolio.hu

„A támadási kísérletet meghiúsították, az ellenséget megállították, az orosz katonák és tisztek bátorságot és hősiességet tanúsítottak a harcokban” – hangoztatta a tárcavezető. „Megismétlem, az ellenség nem érte el céljait, jelentős és aránytalan veszteségeket szenvedett” – tette hozzá.

Sojgu szerint szombaton két ukrán dandár öt irányban próbált meg előre nyomulni, de nem járt sikerrel, és 300 katonát veszített, majd egy nappal később öt dandár segítségével hét irányban kísérelt meg offenzívát, amelyet megállítottak komoly veszteségeket okozva nekik. Az orosz tárcavezető azt állította, hogy Ukrajna több mint 1600 katonát veszített ezen támadási kísérlet során.

A miniszter szerint az ukrán fegyveres erőknek a front különböző részein megkísérelt összes offenzíváját megállították, aminek következtében az ukránok vesztesége összesen 3715 katona, 52 harckocsi, 207 páncélozott harcjármű, 134 jármű, 5 repülőgép, 2 helikopter, 48 tüzérségi löveg és 53 pilóta nélküli légi jármű. A támadás visszaverése során elszenvedett orosz veszteségeket 71 halottban és 210 sebesültben, 15 harckocsiban, 9 páncélozott harcjárművben, két járműben és kilenc lövegben nevezte meg.

A kahovkai vízerőmű felrobbantását és a környező területek elárasztását Sojgu a „kijevi rezsim” számlájára írta, és terrorista bűncselekménynek minősítette. Állítása szerint ez azért történt, hogy az ukrán fél a harctéren elszenvedett kudarcait követően a herszoni régióból erőket csoportosíthasson át a frontra. A miniszter szerint az ukrán erők a Dnyeper jobb partján védelemre kívánnak berendezkedni. Közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló dnyiprói vízerőműből megnövelték a vízkibocsátást, ami nagyobb területek elárasztásához vezetett.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője New Yorkban bejelentette, hogy az orosz küldöttség a kahovkai vízerőmű ügyében kezdeményezte a világszervezet politikai döntéshozatali testületének összehívását.

Mindkét félnek lehetett oka a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátjának felrobbantására a hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint, de Horváth József azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet. Az Alapjogokért Központ munkatársa arra is válaszolt, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai már a nagy ellenoffenzíva első felvonását jelentik-e.

„Mind a két félnek érdekében állhatott az erőmű felrobbantása, hiszen a háború pillanatnyilag olyan, mint egy élén álló kocka, amiről nem tudjuk, hogy melyik irányba dől el” – nyilatkozta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a hirado.hu-nak.

Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, találat érte a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátját Dél-Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részén, a háborús felek pedig egymást vádolják az akció végrehajtásával.

Horváth József szerint

az ukránok ezzel az akcióval gátolhatták az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőmű működtetését, ráadásul a robbantás az oroszok ellenőrizte Krím vízellátásában is zavarokat okozhat.

Hozzátette:

ugyanakkor az oroszok részéről sem kizárt, hogy érdekükben állt egy ilyen támadás, hiszen – azon túl, hogy számukra milyen károkat okoz – az általuk ősszel feladott Herszont is fenyegeti az erőmű megsérülése.

„Pillanatnyilag messze vagyunk attól, hogy tisztán lássunk, de az is lehet, hogy sose tudjuk meg mi történt pontosan. A külföldi szolgálatok, kiemelten az amerikaiak, a térségben szinte minden vonalat lehallgatnak, ebből hátha ki fog derülni” – mondta.

Horváth József szerint amennyiben az oroszok robbantottak, nem a felperzselt föld taktikát alkalmazták, tehát nem azért tették, mert arra készülnek, hogy feladják az ukránoknak azt a területet, amelyen a vízerőmű áll. Inkább az lehetett az okuk rá, hogy ha egyszer vissza akarják foglalni Herszont, akkor ez kedvező pozíciót teremt hozzá nekik.

Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat

„Olyan forgatókönyvet se zárjunk ki, hogy egy harmadik fél hajtotta végre az akciót, hiszen számtalan zsoldos és úgynevezett külföldi önkéntes harcol Ukrajnában” – világított rá.

A biztonságpolitikai szakértő felvetette, az elmúlt hetekben többször láttunk arra példát, hogy az ukrán fél az amerikai támogatóinak a tudta és beleegyezése nélkül hajtott végre támadásokat. Ilyen volt például az ukránpárti csapatok betörése orosz területre Belgorodnál.

„Az amerikaiak most már időnként igyekeznek kordában tartani az ukránokat, ezért nem zárható ki, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet” – vélekedett.

Sajtóhírek szólnak arról, hogy

az elmúlt pár napban fokozottabb ukrán aktivitás volt megfigyelhető az arcvonalon,

egyesek pedig ezt úgy értékelik, hogy már a Kijev által indított nagy ellenoffenzíva első felvonása zajlik.

A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, korai lenne még ezt kijelenteni.

Amiket látunk, azok szerinte inkább elterelő hadműveletek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az orosz erőket minél több irányba lekössék, és ezáltal eltereljék a figyelmet a valódi támadás irányáról és idejéről.

„De arra is jók lehetnek, hogy a nyugati média és nyilvánosság felé aktivitást mutassanak. Mivel úgy tűnik, hogy még mindig nem szánták el magukat az ellenoffenzíva megindítására, ezek a – nyugati szponzoraiknak mutatott – demonstratív összecsapások alkalmasak arra, hogy egy kis időt szerezzenek maguknak” – tette hozzá.

Horváth József elképzelhetőnek tartja, hogy a vízerőműnél történt incidens is ezeknek az elterelő hadműveleteknek a része.

„Félő, hogy az erőmű felrobbantása mind a két felet nagyobb aktivitásra fogja sarkallni, ami a háború további eszkalációját okozza” – mondta.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban (fotóotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)

Resperger István ezredes, egyetemi tanár nemrég a Ma7 felvidéki hírportálnak adott interjújában azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy az ukránok sikeresen átszakítanák az orosz védvonalat, de ha ez meg is történik, akkor ott fognak tartani, mint Bahmutnál: az ukrán hídfő az orosz tüzérség katlanjába kerül, amiből vérfürdő lehet.

Horváth József egyetértett Resperger állításával és hozzátette:

az elmúlt időszakban az oroszok a drónjaikkal szándékosan fogyasztották az ukrán légvédelmet, mivel tudják, hogy egy nagy offenzívát megindítani megfelelő légi fedezet nélkül, nem más, mint öngyilkos művelet.

„Nem véletlen, hogy az ukrán hadvezetés folyamatosan légvédelmi eszközöket kér a Nyugattól, hiszen most már a hírek szerint tízezer méter fölé nem tudnak lőni, márpedig az orosz stratégiai bombázók ezen magasság felett röpülnek” – hívta fel rá a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Kérdésünkre, elképzelhető-e mindezek tudatában, hogy az oroszok szándékosan engednék valahol az ukrán áttörést, hogy ott kerítsék katlanba a támadókat, Horváth József azt a választ adta, lehetséges egy ilyen forgatókönyv, de helyesebb azt a kifejezést használni, hogy az oroszok terelik az ukránokat.

Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies

„Nyilvánvaló, hogy az oroszok most már nagyon komoly hírszerzési információkkal rendelkeznek, illetve

a legfrissebb amerikai értékelések szerint a nemrég felküldött orosz katonai műholdak az eddigieknél sokkal nagyobb felbontású, pontosabb képet adnak az orosz felderítésnek. Így már sokkal nehezebb rejtetten megindítani az ukrán ellentámadást.

Ötven–hatvanezer embert és az ennek nagyságrendileg megfelelő gépeket, fegyvereket egyszerűen nem lehet a mai világban eldugni, azok között a terepviszonyok között meg pláne nem” – fejtette ki.