Kifütyülték és háborús uszítónak nevezték a német kancellárt

Olaf Scholz továbbra is kiállt Ukrajna fegyverekkel történő megtámogatása mellett, Putyint meg gyilkosnak nevezte

Kifütyülték Olaf Scholz a németek egy pártrendezvényen Falkensee-ben, valamint „háborús uszítónak” és „hazugnak” nevezték – írta meg a Bild. A jelenlévők közül többen békezászlókat lengettek.

Olaf Scholz német kancellár

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/dpa/Monika Skolimowska

A német lap szerint a hallgatóság jelentős része azt is követelte a kancellártól, hogy „csináljon békét fegyverek nélkül”, valamint felszólították távozásra. 

Amikor Scholz a színpadra lépett, ezt mondta: „Kedves kiabálók, üdvözlöm önöket a demokrácia és Európa ünnepén.” Majd közölte velük, hogy Putyin indította el a háborút, és szállta meg Ukrajnát amelyet el kíván pusztítani. 

Hozzátette, hogy amennyiben a bekiabálók agyába legalább „egy kis ész is szorult volna”, akkor helyette az orosz elnököt neveznék háborús uszítónak. 

Scholz továbbra is kiállt Ukrajna fegyverekkel történő megtámogatása mellett, Putyint meg gyilkosnak nevezte. „A békét és a szabadságot fenyegeti ez az agressziós háború” – jelentette ki. 

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy „megfelelő időben” beszélni kíván Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és kilátásba helyezte a viszonyok helyreállítását is, miután az ukrajnai háború óta szinte teljesen tönkrement a két ország között kapcsolat – adta hírül a Radio Free Europe/Radio Liberty.

A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzésében arról írnak, hogy három hónap alatt több mint 87 000 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ami az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 70%-os növekedés. Ez idő alatt 81 000 ukrán menekült érkezett az országba. Az egyre nagyobb számban érkező, valamint az országban tartózkodó menedékkérők és menekültek ellátása körüli nehézségek feszült helyzetet teremtenek a szövetségi kormány és a helyi önkormányzatok között. A Fekete Gréta kutató által jegyzett gyorselemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) legfrissebb kiadványa szerint 2023 első negyedévében több mint 87 000 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ebből megközelítette a 81 000-et az első alkalommal benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma, ami az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 80%-os növekedés.

A MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELMET ELŐSZÖR BENYÚJTÓK KÖZÖTT A LEGTÖBBEN SZÍRIÁBÓL (28%), AFGANISZTÁNBÓL (20%) ÉS TÖRÖKORSZÁGBÓL (13%) ÉRKEZTEK.

2023 márciusával bezárólag 68 119 esetben hoztak döntést a benyújtott menedékkérelmekre vonatkozóan, ebből 14 146 esetben elutasították a kérelmet, 34 781 esetben pedig elismerő döntés
született.

TÖBB MINT 19 000 ESETBEN A KÉRELMEK A BAMF ÉRDEMI VIZSGÁLATA NÉLKÜL, ÚGYNEVEZETT „HIVATALOS HATÁROZATTAL" ZÁRULTAK LE (PÉLDÁUL, HA A MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELMET VISSZAVONTÁK, VAGY AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁÉRT A DUBLINI RENDELET ALAPJÁN MÁSIK UNIÓS TAGÁLLAM VOLT FELELŐS).

FORRÁS: GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

A teljes védelmi ráta (az összes benyújtott kérelem, valamint a pozitív döntések aránya) így 51% volt. A statisztika nem tartalmazza az ukrán menekültek számát, tekintettel arra, hogy ők az Európai Unió Tanácsának 2022. március 4-én elfogadott végrehajtási határozata értelmében – amely aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet – átmeneti védelemre jogosultak az Európai Unió területén.

A HÁBORÚ KITÖRÉSE ÓTA TÖBB MINT EGYMILLIÓ UKRÁN MENEKÜLTET REGISZTRÁLTAK NÉMETORSZÁGBAN, EBBŐL 2023 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN 81 647-EN ÉRKEZTEK (KÖZEL AZONOS AZ ELSŐ ALKALOMMAL BENYÚJTOTT MENEDÉKJOG IRÁNTI KÉRELMEK SZÁMÁVAL).

Az egyre nagyobb számban érkező menedékkérők- és az országban tartózkodó menekültek ellátásával kapcsolatosan az utóbbi időben több kritika érte Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert és a szövetségi kormányt. Az önkormányzatok arra panaszkodnak, hogy túlterheltek, és emiatt nem tudnak megfelelő ellátást és szállást biztosítani a menekülteknek és menedékkérőknek. Továbbá a köznevelési intézmények kapacitásai korlátozottak, az integrációs kurzusok fenntartása költséges, ezért az önkormányzatok nagyobb pénzügyi támogatást követelnek a szövetségi kormánytól.

FORRÁS: MIGRÁCIÓKUTATÓ INTÉZET

A SZÖVETSÉGI KORMÁNY UGYANAKKOR HATÁROZOTT ÁLLÁSPONTOT KÉPVISEL A TÉMA KAPCSÁN: AZ ELMÚLT ÉVBEN 4,4 MILLIÁRD EURÓT BIZTOSÍTOTTAK ERRE A CÉLRA, TOVÁBBÁ AZ UKRAJNAI MENEKÜLTEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSÁT IS ÁTVETTE A SZÖVETSÉGI KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL.

Idén 2,75 milliárd eurós kiegészítő támogatást ígértek a tartományoknak és az önkormányzatoknak, igaz ennek folyósítására a szükséges jogalap hiányában eddig még nem került sor. A téma kapcsán a következő előrelépés május 10-én várható, amikor Olaf Scholz szövetségi kancellár és a tartományi miniszterelnökök fogják megvitatni a kialakult menekültügyi helyzetet, ideértve a finanszírozási problémákkal kapcsolatos kérdéseket is.

Olaf Scholznak továbbra is az a célja, hogy aktívan támogassa Ukrajnát

Fotó: AFP/Wolfgang Kumm

„Az utolsó telefonbeszélgetésem már jó ideje volt” – mondta Scholz a Koelner Stadt-Anzeiger című lapnak adott, május 26-án megjelent interjúban.

„De tervezem, hogy idővel újra beszélek Putyinnal”.

A vezetők legutóbb december elején beszéltek telefonon. Az egyórás hívás során Scholz sürgette Putyint, hogy vonja ki Moszkva csapatait Ukrajnából, az orosz vezető pedig azzal vádolta a Nyugatot, hogy „destruktív” politikát folytat.

Azóta a feszültségek csak fokozódtak Moszkva és Berlin között, különösen a Scholz-kormány januári döntése miatt, amely engedélyezte, hogy német gyártmányú nehéz harckocsikat küldjenek Ukrajnába – számolt be erről az Alarabiya News.

Az interjúban Scholz kitartott amellett, hogy továbbra is az a célja, hogy aktívan támogassa Ukrajnát, de ugyanakkor szeretné megakadályozni a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktust.

„És soha nem egyedül, hanem barátainkkal és szövetségeseinkkel szorosan együttműködve cselekedni”

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy van-e kilátás a konfliktus tárgyalások útján történő megállítására, Scholz azt mondta, hogy Putyinnak meg kell értenie, hogy a háborút nem lehet „valamiféle hideg béke” megkötésével befejezni.

„Például azzal lehetne, hogy a jelenlegi frontvonalat Oroszország és Ukrajna közötti új határrá alakítjuk” – mondta.

„Inkább egy tisztességes békéről van szó, és ennek előfeltétele az orosz csapatok kivonása” – tette hozzá.

Az Oroszország és Németország közötti kapcsolatok mélyrepülésbe kerültek, miután Moszkva tavaly februárban Ukrajnába küldte erőit.

Az invázió és Moszkva azon lépése, hogy csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, különösen súlyosan érintette Németországot, mivel az ország gazdasága az olcsó orosz energiára támaszkodott.

A konfliktus arra késztette Németországot, hogy feladja hagyományosan pacifista álláspontját, és Berlin fegyverek egész sorát küldte Kijevnek a Moszkva elleni harcban.