Újabb migrációs hullámot gerjeszthet az amerikaiak kivonulása Afganisztánból

Az amerikai és NATO-szövetséges csapatok kivonása miatt hatalmi vákuum keletkezett Afganisztában, amit minden jel szerint a radikális iszlamisták fognak betölteni. A közép-ázsiai országból egyre ijesztőbb hírek érkeznek a tálibok folyamatos előrenyomulásáról, és ma már a biztonságpolitikai szakértők sem tartják elképzelhetetlennek, hogy egy radikális terrorállam fog kialakulni a térségben.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban, hogy a tálibok gyors katonai előretörése egy új menekülthullámot indíthat el Európa irányába.

„Ha a tálibok több területet vesznek át Afganisztánban, és az emberek élete még nehezebbé válik, akkor lehetséges, hogy új migránshullámot látunk majd Afganisztánból”

- figyelmeztetett a finn nemzeti műsorszolgáltatónak adott interjúban a tárcavezető politikus, aki szerint a Közép-Ázsiából érkező bevándorlók vélhetően Törökországon keresztül jönnek majd, tehát mindenképp meg kell erősíteni az migránsok feltartóztatására vonatkozó, Törökországgal kötött Uniós szerződést.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatt a NATO és szövetségesei kereken 20 évvel ezelőtt vonultak be Afganisztánba, hogy megdöntésék az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert, és megsemmisítsék az al-Káida nevű terrorszervezetet. A 2,26 ezermilliárd dollárt felemésztő nyugati intervenció lényegi eredményt nem hozott, ezért Donald Trump korábbi amerikai elnök tavaly novemberben elrendelte a csapatok kivonásának megkezdetés, amit utódja, Joe Beden legkésőbb szeptember 11-ig fejezne be.

Az amerikai középső parancsnokság (Centcom) keddi tájékoztatása szerint több mint 90 százalékban végrehajtották már az amerikai csapatkivonást Afganisztánból, ahonnét eddig 984 hadianyaggal megrakott teherszállító repülőgép szállt fel az Egyesült Államok irányába.

Amióta az amerikai csapatok megkezdték kivonulást, a radikális iszlamisták egyre több területet foglalnak el: Afganisztánban összesen 407 körzet található, melyek közül a tálibok több mint száz körzetet vontak irányításuk alá az elmúlt 2 hónap során. A gyors területszerzés egyik fő oka, hogy az amerikaiak által kiképzett Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) nem tanúsít ellenállást a tálib nyomulással szemben, és konfrontáció helyett inkább leteszik a fegyvert vagy külföldre menekülnek.

A nyugati erők őrült tempóban történő kivonása miatt kialakult káoszt talán a Vardak-tartományban található Szultán Hil katonai bázison bekövetkezett események mutatják meg leginkább. A támaszpontot az afgán kormányerők és az amerikaiak működtették, de időközben az amerikaiak kivonultak, az afgánok pedig nemes egyszerűen átadták az irányítást a táliboknak, akik körülbelül 900 gépkarabélyt, 30 páncélozott terepjárót, és 20 katonai platós teherautót zsákmányoltak.

Szintén fejetlenségre utal, hogy az amerikai katonák szerdán gyakorlatilag az éj leple alatt hagyták el a bagrami katonai légibázist, amely egyfajta átrakodó állomásként szolgált az Afganisztánba érkező nemzetközi erők számára az elmúlt két évtizedben. Az afgán vezetés nagyon dühös a lépés miatt, hiszen az amerikaiak rengeteg eszközt, például katonai járművet hagytak hátra, viszont az indítókulcsuk többségét magukkal vitték, így így a gépek lényegében használhatatlanok. A Guardian beszámolója szerint a fosztogató-csapatok lesben álltak, megvárták az utolsó amerikai gép távozását, majd betörtek a bázisra és mindent magukkal vittek, ami mozdítható volt.

„Az amerikaiak nem kérdeztek meg minket az idejövetelről, és most sem kérdeztek meg minket a távozásról”

- fogalmazott egy szenior katonai vezető a brit lapnak.

Hogy pontosan mi lesz Afganisztán sorsa a nyugati erők távozása után, azt nehéz lenne megmondani. Az viszont biztosnak látszik, hogyha egy iszlamista terrorállam fog kialakulni közép-ázsiai ország helyén, akkor az itt élők sorsa még nehezebbre fordulna, és jó eséllyel újabb migrációs hullám zúdul rá Európára.