kulcsár edina
Szijjártó Péter a magyar emberek szolidaritásáról és együttérzésről biztosította a szomszédországot.
A Mol Zrt., Horvátország legnagyobb külföldi befektetője, ötven fűthető lakó-, és hat szaniterkonténerrel segíti a földrengés károsultjait Sziszek-Monoszló megyében – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a földrengés sújtotta közép-horvátországi Petrinjában pénteken.
A tárcavezető kifejtette: a 45 millió forint értékű konténerek ideiglenes szálláshelyként szolgálhatnak mindazok számára, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat.
Szijjártó egyben a magyar emberek szolidaritásáról és együttérzésről biztosította Horvátországot, valamint a horvát nemzetet, és részvétét nyilvánította ki a halálos áldozatok miatt.
A múlt hét eleji földrengések után Horvátországot szerdán újabb utórengés rázta meg, amelyet Magyarországon is érzékelni lehetett – erősítette meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa, Győri Erzsébet az MTI-nek.
A szeizmológiai obszervatórium közleménye szerint az 5,3-as erősségű földrengés – amely a 2020. december 29-ei, 6,3-as erősségű földrengés utórengése volt – helyi idő szerint 18.01 perckor keletkezett, 10 kilométeres mélységben, ismét Petrinja község közelében, a magyar határtól megközelítőleg 100 kilométerre.
Győri Erzsébet azt mondta: a magyar obszervatóriumhoz Nagykanizsáról, Komlóról és Budapestről érkeztek bejelentések a földmozgás érzékeléséről.
Múlt hétfőn és kedden két erősebb – 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű – földrengés rázta meg Közép-Horvátországot. A Petrinja és Sziszek közelében történt katasztrófának hét halálos áldozata és 28 sérültje van, és folyamatosak az utórengések. A károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre. A horvát kormány hétfőn természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Sziszek-Monoszló (Sisak-Moslovacka) megyét, valamint Zágráb és Károlyváros (Karlovac) megye egyes részeit.
Elmozdult kelet felé az Európai Űrügynökség műholdképei alapján az a két horvát város, amiket a legsúlyosabban érintett a december 29-én Magyarországon is érezhető, a Richter-skálán 6,4-as erősségű földrengés: Sziszek (Siska) tíz centimétert, Petrinja 25-30 centimétert tolódott el keleti irányba. Az ügynökség közleménye szerint az elmozdulás néhány helyen akár 70 centi is lehet. A legnagyobb elmozdulást Slana, Glinska Poljana és Gora települések közelében, az erdőben fedezték fel. Van olyan hely, ahol 40 centimétert emelkedett, Petrinja mellett pedig 30 centit süllyedt a talaj. Mint azóta a kutatók megállapították, a változás maradandó.
Marin Govorcin, a zágrábi egyetem munkatársa a Jutarnji List nevű horvát lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy jelenleg is szakemberek tartózkodnak a térségben, akik a törésvonal melletti repedéseket keresik. Jospi Stipcevic, a zágrábi természettudományi kar geofizikai tanszékének docense hozzátette, hogy ha felületi repedést találnak, abból képesek felmérni, hol van a törésvonal, amit így lehetséges mélyrehatóan vizsgálni.
A horvát geológiai intézet egyik munkatársa, Tvrtko Korban elmondta, hogy szerinte a december 28-i 5,2-es erősségű rengés „aktiválhatta” a törésvonalat Sziszek, Petrinja és Glina közelében. Korban hozzátette, hogy a talaj deformációja annak is köszönhető, hogy beomlottak a terület alatt húzódó barnaszénbányák, amiket a bezárásuk után nem megfelelően temettek be.
Háborúshoz hasonló rombolást végzett Horvátország középső részén a december végi földrengés. Az utóbbi évszázad legkomolyabb ottani földmozgása alighanem a járványhelyzetet is rontja, gyakorlatilag lehetetlen ugyanis a védelmi szabályok következetes betartása.
Lehet, hogy teljesen ki kell üríteni Petrinját – nyilatkozta a Dnevnik portálnak Darinko Dumbović, a város polgármestere. Úgy vélte szerencse, hogy sötétedés után jött az rengés, amikor kevesen voltak az utcán, mert ha nappal történik, amikor sokan dolgoznak a romok eltakarításán, újabb tragédiák történhettek volna.
Mint mondta, tudja, hogy a petrinjai emberek lokálpatriotizmusból maradtak a romba dőlt városban, de most mégis azt üzeni: minden ember veszélyben van, el kell hagyni a belvárost.