tóth gabi
Minden évben április negyedik szerdája a Vakvezető Kutyák Világnapja. Magyarországon mindössze nyolcvan vakvezető kutya teljesít szolgálatot, pedig sokkal többre volna szükség! Egy vakvezető kutya kiképzése 3,5 millió forintba kerül, de a gazdája számára értéke felbecsülhetetlen.
Egyszer játékból mindenki kipróbálja, milyen becsukott szemmel közlekedni, csak hangok vagy illatok után tájékozódni. Vannak, akik a látásuk elvesztése vagy súlyos romlása miatt mindig így élnek. Számukra óriási segítség egy vakvezető kutya.
Magyarországon körülbelül 82 ezer személy vallja látássérültnek magát, közülük 10 ezer teljesen vak, a nagyon súlyos látássérültek száma 45 ezerre tehető. A MVGYOSZ jelenleg 80 vakvezető kutya-gazda párost tart nyilván. Egy vakvezető kutya kiképzése 3,5 millió forintba kerül, a látássérült azonban díjmentesen jut az állathoz. Újabb kutyák kiképzését bárki támogathatja.
A 36 éves Benedek Zoltán látóként született, de már 11 hónapos korában rövidlátó volt. 14-15 éves kora óta nem lát.
„Gyerekként könnyebb ezt feldolgozni, mint felnőtt korban” – véli. „A szüleim ugyanúgy elengedtek sátorozni és nem éreztették, mennyire aggódnak. Hagyták, hogy olyan életet éljek, mint a látó társaim, amiért örökké hálás leszek.”
Zoltán leérettségizett, majd a vakok szövetségénél gyógymasszőri képesítést szerzett. Néhány év múlva elvégzett egy non-profit menedzser és ügyintéző képzést is, ez utóbbinak köszönheti, hogy a vakok szövetségébe került, mint pályázatíró, most pedig ugyanott ügyfélszolgálati munkakörben dolgozik.
2003-ban kapta első vakvezető kutyáját, amit öt év után elvitt egy betegség. Több mint tíz év telt el, mire rászánta magát egy másik kutya igénylésére.
„Megjelent a modern technika, az okostelefonok, az utcán mindenki a képernyőjét nézi, az emberek füle be van dugva. Nem telt el úgy nap, hogy ne ütköztem volna 6-8 emberbe. A kutya kikerüli az embereket, ha már ők nem figyelnek rám. Így került hozzám Rylie, aki egy csokiszínű labrador kislány, több mint 3 éves. A vakvezető kutya nem taxi, nem mondhatom neki, hogy például menjünk a Wesselényi utca 8-ba. De amikor kiadom a vezényszót, hogy keress zebrát vagy lépcsőt, akkor azt fog keresni. Mindig parancsokkal irányítjuk, de hogy hová szeretnék menni, azt nekem kell tudni” – tette hozzá Zoltán, aki azt tapasztalja, hogy a bevásárlóközpontokban, közértekben szívesen segítenek neki.
Mini lakásban tanul a gazdi
A leendő gazda nem vesz részt a kiképzésben. Mindig a kiképzett kutyához választanak gazdát, aki 5 napos bentlakásos tanfolyamon szokik össze négylábú segítőjével, egy erre a célra kialakított szimulációs mini lakásban. Meg kell tanulnia kezelni és ápolni a kutyust, gondoskodni róla. A kutya munkáját megfelelő minőségű élelemmel, jó tartási körülményekkel és szabadidővel kell a meghálálni. A bentlakásos tanfolyam után 2 hónapig még a lakóhelyén segíti a gazdit a kiképző. Közlekedésbiztonsági vizsgát is kell tenniük.
Legalkalmasabb a labrador retriev
A Vakvezetőkutya-kiképző Központnak saját tenyészete van. „Labrador retrieverekkel foglalkozunk, de nem zárjuk ki más fajta egy-egy egyedét sem. A labrador könnyen tanítható, szívesen dolgozik a kiképzőn kívül más személynek is, megfelelő méretű, habitusú és a rövid szőre miatt könnyen kezelhető. A vakvezető kutyának nem lehet tériszonya, nem lehet agresszív, nem félhet, könnyen oldódónak kell lennie és még egy sor követelménynek megfelelnie. Még az is előfordul, hogy felülbírálja a gazdája rossz döntését és megtagadja a parancs végrehajtását azért, hogy megvédje őt a sérüléstől, balesettől.”
Mindenhova bemehet
A magyar törvények szerint a vakvezető kutya mindenhová bemehet, az alábbi feltételekkel: * A kutyán hámnak kell lennie, a kiképző szervezet logójával. * Rendelkeznie kell a szükséges oltásokkal. * Ápoltnak kell lennie. * Rendelkeznie kell vakvezetőkutya igazolvánnyal. * Szájkosárra nincs szükség, a vakvezető kutya nem harap.
Csak annak segítsünk, aki kéri!
Ha vakvezető kutyával és a gazdájával találkozunk, ajánljunk fel segítséget de ne sértődjünk meg, ha nem kéri. * Soha ne a kutya felől ajánljuk fel karunkat, hanem a másik, szabad oldalról. *Soha ne ragadjuk meg a látássérült karját, hagyjuk, hogy ő karoljon vagy tegye kezét a vállunkra. * Ha a látássérült kéri, szóljunk a gyalogátkelőhelyen, amikor szabad az átkelés. Tömegközlekedési eszközök érkezésénél megmondhatjuk, hányas számú jármű érkezik. *Nem kell megérinteni egy látássérültet, ha hozzá szólunk, hiszen hall. Ha nem figyel, akkor a kézfejünkkel óvatosan érjünk hozzá a karja külső részéhez. *Tökéletes segítség, ha a tömegközlekedési eszközökön előre engedjük a kutyát és gazdáját és mindkettőjüknek helyet biztosítunk. * Csak a gazdája engedélyével érjünk a kutyához és ne etessük! Bármi, ami elvonja a figyelmét a feladatáról, veszélybe sodorhatja a gazdáját és őt magát.
A vakvezető kutyák története
Az időszámítás szerinti 79-ből származik a legelső, vakokat vezető kutyák létezését bizonyító emlék.
A pompeii ásatások során találtak a vakok segítésére használt vezető kutyákat ábrázoló festményeket.
Az azóta eltelt évszázadok során különböző országokban használtak vakvezető kutyákat, például az ókori Kínában és a középkori Európában is. Az 1700-as és 1800-as évek során a történészek és az antropológusok több utalást találtak vakot vezető kutyára, óvodai versikékben és történetekben.
Az 1800-as évek közepéig nem létezett még vakvezető kutyákat elismerő jogszabály. Először 1838-ban, a brit parlament mentesítette az ebadó alól a vakvezető kutyák gazdáit.
A vakvezető kutyák intézményesített kiképzése az 1900-as évek elején kezdődött. 1934-ben Guide Dogs for the Blind Association néven alapították az első vakvezető kutya kiképző szervezetet Angliában. A II. Világháború megvakult veteránjai között széles körben alkalmaztak vakvezető kutyákat.
Magyarországon – hivatalosan- 1979 óta zajlik vakvezető kutya kiképzés. 2002-ig egyedül az MVGYOSZ végezte a tevékenységet, majd különböző alapítványok és egyesületek is próbálkoztak a dologgal, több-kevesebb sikerrel.
Forrás: MVGYOSZ