Rusvai Miklós víruskutató: Sokkal súlyosabb a Covid, mint bármilyen vakcina mellékhatása

Miközben egymilliónál is többen regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára (2/3-uk a vakcinainfo.gov.hu oldalon, a többiek levélben), mert szeretnének kapni az önkéntes és ingyenes védőoltásból, sokan bizonytalanok.

Dr. Rusvai Miklós víruskutató oltáspárti, szerinte ugyanis a koronavírus sokkal súlyosabb szövődményeket okozhat, mint a vakcina mellékhatásai és arra sincs bizonyíték, hogy az oltóanyag ne hatna a dél-afrikai mutációra.

„A koronavírusnak olyan súlyos szövődményei lehetnek, mint a tüdőfibrózis, a szívbetegség vagy pszichés zavarok. Ezzel szemben a védőoltásnak csak csekély mellékhatásai vannak, ilyen többek közt a bőrpír, izomfájdalom, amik maguktól elmúlnak. Éppen ezért javaslom mindenkinek, hogy oltassa be magát” – mondja a Ripost-nak a professzor.

Véd a mostani oltás a vírus mutációjától?

A vuhani koronavírus mellett megjelent az angol és a dél-afrikai mutáció, mely gyorsabban terjed.

„A szakemberek feltételezik, hogy esetleg olyan különbségek alakultak ki a vírusban, amik miatt nem hathat a vakcina. Mivel erre egyelőre nincs bizonyíték, nem érdemes a meglévő vakcinát megváltoztatni. Ellenkező esetben azonban a Pfizer-BioNTech és Moderna csúcstechnológiás eljárásával egy-két hónap alatt elő lehet állítani a mutációval szemben védelmet biztosító vakcinát” – nyugtat meg a víruskutató.

Lehet ennyi idő alatt biztonságos oltást készíteni?

Sokan aggódnak amiatt, hogy az új vakcinák rekordidő alatt készültek el, ez pedig a minőség és a megbízhatóság rovására megy. Ám Rusvai professzor szerint a vakcinakészítés többé már nem sokéves folyamat, mert az új technológia felgyorsítja a vakcinák előállítását.

„A vírus elleni mRNS vakcinák egy genetikai kód szintetikus előállításával jönnek létre. A folyamatot felgyorsította, hogy nem kell a koronavírus-mutációk közül évekig tartó munkával kiválogatni vagy előállítani olyanokat, amiknek gyengébb a kórokozó képességük. Jelenleg a vakcina embereken való tesztelési folyamata az, ami a leghosszabb időt veszi igénybe, maga a vakcina előállítása rövid idő alatt megoldható.”

Nem mindegy, mikor kapjuk a második dózist

Az ismert koronavírus elleni oltásokat kétszer kell beadni, adott időkülönbséggel. A Pfizer-BioNTech szerint nincs bizonyíték a vakcina hatékonyságára, ha a második adagot túl későn adják be. Mégpedig több ország is erre készül. Dr. Rusvai Miklós szerint ez nagyon kockázatos.

„Ha a két oltás közötti időt elnyújtjuk, akkor olyan alacsony is lehet az antitest-szint a szervezetben, hogy nem véd a fertőzés ellen. Ugyanakkor, ha a két oltás között rövidebb az idő, akkor nagy mennyiségű antitest képződik, de nem tart olyan hosszan az immunitás” – figyelmeztet a víruskutató. „A Pfizer-BioNTech által kifejlesztett vakcinánál többféle időközzel is kísérleteztek az elmúlt egy év során, s a három hét különbség bizonyult a leghatékonyabbnak” – magyarázza a professzor.

A koronavírus hosszú távon is kárt okoz a szervezetben

A covid-betegek több mint fele még 60 nappal a gyógyulás után is kimerültségre, fokozott fáradékonyságra panaszkodik, az ex-betegek több mint fele nehézlégzésben szenved. A betegek negyede még két hónap múlva is ízületi, illetve mellkas-fájdalmakat érez, és minden 6. beteg még 60 nap után is köhög, illetve a szaglás, ízlelés elvesztésével, vagy látási problémákkal küzd. Az ex-covidos páciensek 96%-a számolt be 90 napon túl is fennmaradó tünetekről. A legtöbb érintett 7 hónap után is életminőség romlásról számolt be és 6 hónapos intervallumban nem volt képes korábbi munkavégzéssel azonos szinten teljesíteni – írják a pécsi virológusok Facebook-oldalukon egy 56 országban, 3000 Covid-beteggel végzett kutatás alapján. Ez azt jelenti, hogy sokkal biztonságosabb beoltatni magunkat, mint átesni a koronavírus-fertőzésen, mert a covid-betegségnek számtalan olyan hosszú távú hatása lehet, ami akkor is előjöhet, ha enyhe tünetekkel estünk át rajta. A vakcinákban található tüskefehérjével a vírus káros hatásai nélkül taníthatjuk meg a szervezetet a koronavírus elleni védekezésre.