Megszólalt egy magyar Covid-fertőzött: kendőzetlenül vallotta be, mit élt át

G. Balázs tájékoztató jelleggel elkezdte összeírni, hogy mi történt vele, miután elkapta a koronavírust. Mint írja, egész életében sportolt, helyesen táplálkozott, míg szeptember 15-én enyhe fejfájással aludt el, másnap hidegrázással kelt fel.

„38,5 fokos lázra beálltam, ezen nem igazán segített semmi sem. Orvossal konzultáltunk telefonon, 09.18-ra adott időpontot, az alacsony láz miatt gyenge vírusra tippelt„ – írja Balázs, akinek a lázcsillapítók dupla dózisban is csak 2-3 óráig vitték lejjebb a lázát. „Az orvos megvizsgált, majd antibiotikumot írt fel (a kórházban visszaigazolták, hogy jól járt el és nagyon jó gyógyszert kaptam). Ekkor este nehézkesen vettem levegőt, az alvás nem volt túl jó, különösen a lázzal” – meséli Balázs.

Szeptember 20-án már jól ment neki az alvás köptetővel, az antibiotikum viszont nem hatott. Másnap visszament kontrollra, elküldték tüdőröntgenre, ahonnan szeptember 24-re jött meg az eredmény. Szeptember 22-én azonban kezdtek felpörögni az események:

„A beszéd elkezdett nehezemre esni és a levegőt is elkezdtem kapkodni, a lázam 39 fok fölé emelkedett 1 heti enyhe láz után. Ekkor 17 órára befáradtam a Szent László kórházba, ottani „távdiagnózis” alapján nagy baj volt a tüdőmmel, így hallgatva a szép szóra, „beszaladtam”. Ami várt: végtelenül korrekt csapat, azonnali vizsgálat, a Covid-teszt megérkezéséig saját kórterem és azonnali kezelés. A tüdő CT-t még este elvégezték, megkaptam az 50%-os (maximális) oxigéntámogatást, és vagy 8 db infúziót az éjszaka során. Bár a Covid-teszt nem érkezett meg 2 napig, a CT-n látszott mi a helyzet„ - magyarázta Balázs. „A jó fizikai állapot sajnos becsapott mindenkit, engem is, mert a tüdőm nagyon rossz passzban volt, kétoldali, heges, COVID tüdőgyulladás volt, amire a doki nem tudta eldönteni intenzívre tegyen, vagy nem. A terápia 5 napos, 2 kritikus napban állapodtunk meg, amit mozdulatlanul, maximum oxigénen kellett töltenem. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag pár óra alatt jutottam oda, ahova, az érzelmi összeomlás itt elkerülhetetlen volt.”

Szeptember 24-én, a születésnapján a fertőző osztályon töltötte fekve.

„A véroxigén vizsgálattal sajnos meg kell barátkozni az idekerülő betegeknek, amely egy a csuklóban, tüdőből visszaérkező artéria csapolását jelenti másfél centi mélyen, ha eltalálják…. Ami fájó pont, hogy a bekerülés napját követően, hiába kezelik az embert, ez mindig tovább romlik és másnapra javul. Azt mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy milyen érzés az a 24-36 óra, amíg várod, hogy a tüdőd erőre kapjon és a borzasztó fájdalmas mintavétel pozitív eredményt hozzon…. Eltelt két nap a kezelés óta és a véroxigénem 115-120%-on volt folyamatosan, megvolt az áttörés. Szeptember 26-ra már minden nap tiszta volt a tüdőm, az oxigénterápiát fokozatosan végig kellett csinálni az 5 napos antivírus/antibiotikum kúra mellett, ami 3 db eltérő maszk, majd a kis orrklipsz folyamatos oxigéntámogatásának megvonásával történt. Szeptember 29-én megvolt az első negatív teszt, október 1-én a második„ - folytatta Balázs, aki így végül október 2-án hagyta el a kórházat. Nagyon hálás az orvosoknak, akik minden tőlük telhetőt megtettek.