Márki-Zay Péter egyértelműen a baloldal álláspontját képviseli

Rámutatott: Márki-Zay Péter azzal a szándékkal lépett fel még tavaly októberben, hogy meg akarja szólítani a jobboldali szavazókat. Azt hitte, ha azt mondja magáról, ő egy jobboldali politikus, akkor ezt majd elhiszik neki a választók. Márki-Zay Péter megszólalásaiban ugyanakkor – legyen szó az egészségügyről, a bevándorlásról, vagy a rezsicsökkentésről – ugyanazt az álláspontot képviseli, mint amit a baloldali politikusok, így Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon – mutatott rá a vezető elemző.

Deák Dániel példaként hozta, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a fizetős egészségügy mellett „tette le a garast”, s arról beszélt egy felvételen, rossznak tartja, hogy Magyarországon tabu a vizitdíj és a kórházi napidíj.

Egyértelműen a baloldali politikusok álláspontját osztja, hamis képet fest fel, amikor jobboldaliként hivatkozik saját magára – összegzett az elemző, aki megjegyezte: a választók, úgy tűnik, ezt nem is nagyon hiszik el neki.

Kitért arra is: a körülötte lévő szakértői gárda, programjának írói ugyanazok az emberek, akik a Gyurcsány-érában, illetve a baloldal kormányzása idején fontos pozíciókat töltöttek be.

Király Júlia, aki a jegybank volt alelnökeként asszisztált a baloldal rossz, az országot gyakorlatilag csődbe juttató gazdaságpolitikájához, kezdetek óta ott van Márki-Zay Péter mellett. Király Júlia egyértelműen Gyurcsány Ferenc embere – rögzítette az elemző.

Másik példaként Surányi Györgyöt említette, aki eladta Magyarország aranytartalékát, és Bokros Lajos megszorító-csomagja idején volt a jegybank elnöke. További példaként hozta Vadai Ágnes és Komáromi Zoltán DK-s politikusokat, kiemelve: látszik, hogy Gyurcsány Ferenc embereivel vette körbe magát.

Deák Dániel szerint az a mítosz már régen „lerombolódott”, hogy Márki-Zay Péter egy civil jelölt lenne, aki a politikán kívülről érkezett. Ugyanakkor a listaállításnál is az látszódott, „a pártok diktálnak, Gyurcsány Ferenc dominál”, és Márki-Zay Péter egyetlen embere sem került befutó-helyre.

„Ilyen súlytalan, ilyen gyenge miniszterelnök-jelölt még a baloldalon sem volt soha a rendszerváltás óta eltelt időszakban” – értékelt.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt politikai ellenfeleire és jobboldali szavazókra tett minősítő jelzőit, kijelentéseit úgy összegezte, azok nem vallanak sem keresztény emberre, sem egy magát nemzetinek, jobboldalinak valló politikusra. A választók ilyen módon történő gyalázása egyértelműen nem illik abba képbe, amit fel akar építeni magáról. Az elemző párhuzamot vont azzal, amit Karácsony Gergely főpolgármesternél látni lehetett, ő is sok hazugságot állított magáról, a nyelvtudásáról, arról, milyen hatással volt rá vidéki származása. Ezek mind megdőltek, és össze is omlott a támogatottsága – mutatott rá, hozzátéve: hasonló a helyzet Márki-Zay Péternél is.

A vezető elemző kiemelte: az, hogy Márki-Zay Péter a választókat ilyen visszatérő módon támadja, gyalázza, azt mutatja, a képviseleti demokrácia alapvetéseit sem tartja tiszteletben. Azzal védekezik, hogy ezek csak kicsúsznak a száján, de ez egyáltalán nincs így, a „fogyatékos” jelző visszatérő elem a szövegeiben – mondta.

Kitért arra is: Márki-Zay Péter „messiás-tudatos”, különféle vallási szektáknál megszokott szlogeneket kezdett el mondani a különféle rendezvényeken. Ezt az elemző azon belső felmérések eredményének tudta be, amelyek valószínűleg azt mutatják, hogy a jelölt megítélése és a baloldal támogatottsága hónapról hónapra csökken. Erre a megállapításra jutnak az ellenzékhez közel álló közvélemény-kutatók is. Deák Dániel szerint Gyurcsány Ferenc és a baloldal is elégedetlenek vele, és ezért menekült ebbe a kommunikációba.

A magyar választók döntő többsége szerint az egészségügy nem üzlet, nem kellene statisztikát vezetni a romákról, valamint egyetértenek a rezsicsökkentés jelenlegi formájával – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. A részletekből az is kiderül, hogy még a baloldali választók abszolút többsége sem ért egyet Márki-Zay Péter rezsicsökkentést kritizáló mondataival vagy az egészségügyi reformelképzelésével.

64 nappal az országgyűlési választás előtt a Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogyan vélekednek a szavazók Márki-Zay Péter legismertebb kampánymondatairól. A kutatás során négy, Márki-Zay Péter által megfogalmazott gondolatról kérdeztük a válaszadókat, hogy „inkább egyetértenek” vagy „inkább nem értenek egyet” a tartalmukkal. Annak érdekében, hogy a véleményüket ne a jelölt személye, hanem gondolatai tartalma alapján alakíthassák ki a válaszadók, a kérdésben nem említettük Márki-Zay Péter nevét – írja a Nézőpont Intézet a honlapján megjelent kutatásban.

A Nézőpont Intézet kutatási eredményei

Fotó: Nézőpont Intézet

Arra a kérdésre, hogy „a jelenlegi rezsicsökkentést nem kellene fenntartani”, a választók háromnegyede (75 százalék) válaszolt úgy, hogy inkább nem ért egyet, s mindössze minden ötödik válaszadó (19 százalék) vélekedett Márki-Zay Péterhez hasonlóan. Sokatmondó, hogy tízből hat baloldali választó (57 százalék) nem ért egyet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjével a kérdésben (33 százalék egyetért). A Fidesz-szavazók között 91 százalékos elutasításra talált a kijelentés (7 százalék egyetért). Azzal a kijelentéssel, hogy a „mostani rezsicsökkentés helyett, ha magas a rezsi, kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”[2] az aktív szavazók négyötöde (79 százalék) nem ért egyet, mindössze a választók 17 százaléka vélekedik hasonlóan. A baloldali szavazók 64 százaléka sem osztja a hódmezővásárhelyi polgármester véleményét (28 százalék egyetért). A kormánypártok szavazói körében tízből kilencen (91 százalék) nem értenek egyet (7 százalék egyetért). Tízből kilenc (87 százalék) választó nem ért egyet azzal sem, hogy „statisztikát kellene vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány Magyarországon”[3] (8 százalékuk egyetért). A kijelentés kapcsán nagy egység mutatkozik a kormánybarát és kormánykritikus szavazók között: a baloldali és jobboldali szavazók egyaránt 87-87 százaléka utasítja el a kijelentést (8, illetve 9 százalék egyetért). Az aktív szavazók négyötöde (81 százalék) azzal sem ért egyet, hogy „jobb, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet”[4] (11 százalék egyetért). Tízből hét (70 százalék) baloldali választó is elutasító Márki-Zay Péter kijelentésével kapcsolatban, s mindössze a válaszadók 17 százaléka jelezte, hogy egyetért a kijelentéssel. A kormánypártok szavazóinak 90 százaléka is elutasítja, hogy az egészségügy üzlet (6 százalék egyetért).