Hivatalos: így lehet hozzájutni az európai uniós zöld útlevélhez

A magyar kormány gőzerővel dolgozott, így július 1-jétől Magyarországon is hatályba léptetik az európai uniós zöld útlevelet.

Az uniós dokumentum nem a klasszikus értelemben vett oltási igazolvány lesz, hanem három különféle jogcímen igazolja majd a védettséget eltérő QR-kódok segítségével.

Ingyenes papíralapú és digitális igazolás is igényelhető lesz. A rajta lévő három QR-kód csak speciális leolvasóval lesz olvasható – jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely.

Hétfőtől új tájékoztató kampány indul az uniós zöld kártyáról, ami három esetben állítható ki: betegségen átesés igazolása, PCR-teszt vagy oltás. Részletes tájékoztatás fognak adni a kampány során a zöld útlevélről.

Papír alapon a kormány ablakoknál lesz elérhető és igényelhető, de elektronikusan az ügyfélkapun is kérvényezhető lesz. Így akiknek van ügyfélkapuja egész egyszerűen otthon ki tudja magának nyomtatni.

Az uniós zöld kártya három esetben lesz kiállítható, melyek a következők: ha valaki átesett a betegségen, PCR-teszttel vagy oltással.

A szomszédos országokba egyébként már enélkül is lehet utazni. A kedvelt nyaralóhelyek közül csak Olaszországban vannak korlátozások. Az országok nagy része besorolja az érkezőket, és Magyarország a zöld zónában van.

Aki beoltatja magát biztonságban van

Hangsúlyozta: a virológusok elsöprő többsége szerint az oltás a koronavírus delta variánsa ellen is védelmet biztosít, így aki beoltatja magát biztonságban van. Megjegyezte: több mint egy hónapja bármilyen oltóanyagból több áll rendelkezésre mint az oltási igény, ezért aki regisztrál, meghatározhatja azt is, hogy hatféle oltóanyagból melyiket kívánja igénybe venni.

Arra a felvetésre, hogy fogják-e azokat kompenzálni, akik Szputnyik oltást kaptak és csak PCR-teszt készítése esetén utazhatnak külföldre úgy válaszolt: nem helyes a kompenzáció szót használni, mert akit ezzel a vakcinával beoltottak, védetté vált a koronavírus ellen. Ugyanakkor a miniszter túl korainak tartotta a kérdést, szerinte meg kell várni július 1-jét, az uniós vakcinaigazolvány elindulását. Úgy fogalmazott: nagy akadálya az utazásnak a Szputnyikkal sem lesz. Azt remélik, hogy sok európai ország eleve mindenkit be fog engedni, ebbe az irányba haladnak a dél-európai országok.

Orvosszakmai kérdésnek nevezte azt, hogy szükség lesz-e harmadik, esetleg negyedik koronavírus elleni oltásra, illetve azt, hogy Magyarországon is alkalmazzák-e a „vakcinakoktélokat”, vagyis hogy két különböző vakcinával oltanak be valakit.

Kérdezték arról a sajtóhírről, hogy vannak olyanok, akik az elégtelen ellenanyagszint miatt Romániába mennek, hogy beoltassák magukat Pfizer-vakcinával. Közölte, a kormányhoz is eljutottak a hírek, ellenőrizték azokat és nem igazak.

A miniszter azt mondta: a magyar vakcinagyár 2022 végén fog oltóanyagot termelni, és a kormány reményei szerint többféle vakcinát is előállíthat. Csaknem tízmillió Pfizer-vakcinája lesz az országnak az év végére – tette hozzá. Megjegyezte: a 12 és 16 év közötti fiatalok is beoltathatják magukat, de erről külön kampányt nem indítottak, mert ez a szülők döntése.

Elmondta: a második oltást be nem adatók védettségi igazolványának érvénytelenítése a QR-kódból állapítható meg, viszont uniós zöldkártyát csak az kaphat, akinek a második oltása is megvan.

Kérdezték arról, hogy a kormány szerint miért haltak meg olyan sokan Magyarországon a koronavírus miatt, miért volt akkora a többlethalálozás. A miniszter szerint ezt szükséges vizsgálni. Hozzátette: az év elejének adatait nézve látszik, hogy a közép-európai térség országaiban magasabb volt a halálozás, valószínűleg ezekben az országokban az emberek általános egészségügyi állapota rosszabb, mint Nyugat-Európában.

A járvány egészét nézve a többlethalálozások számában Magyarország a középmezőnybe tartozik – mondta.

Kérdésre válaszolva a miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy egy esetleges negyedik hullám bekövetkezésekor ismét lesznek szigorítások. Jelezte ugyanakkor, hogy az oltások kötelezővé tételét nem tartja elképzelhetőnek, de azt igen, hogy egyes munkáltatók kötelezhetnének személyes jelenléttel járó munkát végző munkavállalókat az oltásra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs ilyen kormánydöntés.

Az egészségügyi rendszert érintő változtatások döntő része már mögöttünk van

Egészségügyi témákra rátérve kifejtette: az egészségügyi rendszert érintő változtatások döntő része „mögöttünk van, nem előttünk”, és elismerésre méltó eredmény, hogy kivezették a hálapénzt, valamint jelentős orvosbéremelést hajtottak végre. Fontos változtatások történtek az egészségügyben – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy a kórházparancsnoki rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a készletgazdálkodás és az irányítás szempontjából is kulcsfontosságú volt.

Elmondta, az Országos Kórházfőigazgatóság dolgozik azon, hogy az egészségügyben, hogyan szabályozzák az ügyelet és a túlórák ügyét. Jelezte: rendkívül bonyolult szabályokat kell alkotni, a részletszabályokra a szakma tesz javaslatot. A hálapénz-szabályok ellenőrzésével kapcsolatban a miniszter azt mondta: erről még nem állnak rendelkezésére adatok.

Tartható a jövő évi 3-4 százalékos infláció

A miniszter a gazdaságról szólva kitért arra is, hogy a járványt követően a világon mindenhol gazdaságélénkítés van, amely inflációs hatásokkal jár. Az EU más tagállamaiban és az Egyesült Államokban is vita van a gazdaságpolitikában. Azt mondta: Magyarországon a kormány szerint a jegybanki eszközök elegendőek ahhoz, hogy ne legyen komoly inflációs kockázat. A jövő évi infláció az előrejelzések szerint 3-4 százalék közötti, és ezt Gulyás Gergely tarthatónak nevezte.

Arról is beszélt, hogy a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem, az ehhez szükséges eszközök a rendelkezésére állnak. Egy kérdésben van vita a bankok és a kormány között: ez a hitelmoratórium meghosszabbítása, és ebben a nemzeti konzultáció eredményét várják, ennek megfelelően döntenek – magyarázta.

Közölte: Magyarországon tavasszal fogadják el a költségvetést, így a hiánycél már ismert, más országokban azonban az év második felében döntenek erről, így nem ismert pontosan, milyen hiányt tartalmaznak a jövő évi büdzsék. De míg az alacsony hiányhoz való visszatérés Magyarországon 2024-ben megvalósul, több országban 5 százalék, vagy afölötti a hiánycél, így nem megalapozott az az állítás, hogy nagy lenne a magyar hiány – vélekedett.

Elmondta, az összes alkalmazott eszközzel – ami nem csupán a bértámogatás volt – több mint egymillió munkahelyet sikerült megvédeni. Bértámogatásra mintegy 90 milliárd forintot fizettek ki – tette hozzá.