INSIDER

Hihetetlen, milyen pazarlás folyik az élelmiszerrel, ennyi megy évente a kukába

Rengeteg lejárt és el nem fogyasztott étel végzi a kukákban, szemétégetőkben vagy állatok gyomrában, ami amellett, hogy pénzkidobás, a környezetet is jelentősen terheli. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer válik feleslegessé. Lehetne jobb helye is!
  • Szerző: Ripost

Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik. Ha ezt az árut kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne. Két évvel ezelőtt nagy vihart kavart, hogy egy győri Tescóban a kukában landolt egy hatalmas adag zsömle. Mint a beszámolt róla, a Facebookon dühös kommentek százai szidták a pazarlást és sérelmezték, hogy miért nem adják oda a szegényeknek a kidobott ételt.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A megmaradt zöldségeket jó esetben állatok kapják, rosszabb esetben megsemmisítik Fotó: Getty Images

Világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikája szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. Sajnos Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet.

A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszerellátási lánc bármely pontján keletkezhetnek hulladékok. Az élelmiszerrel akkor pazarolunk, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lett volna, például a lejárt szavatosságú ételek vagy amit azért nem tudnak eladni, mert sérült a csomagolása.

Megpróbálják eladni a lejárt árut is

A lejárt szavatosságú élelmiszerek árusítása a leggyakoribb probléma, amellyel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai az ellenőrzések során találkoznak. A hivatal vezetője egy nyilatkozatában a gyakori szabálytalanságok közé sorolta a nyomon követhetetlen élelmiszerek forgalmazását. Hozzátette: minőséghibák is rendszeresen előfordulnak.

Ehető, ami lejárt?

Általában kétféle jelöléssel találkozhatnak a vevők, az egyik a „minőségét megőrzi”, a másik pedig a „fogyasztható” dátum.

A „minőségét megőrzi” időpontja azt garantálja, hogy a termék minősége – helyes tárolás mellett – a lejárati dátumig kifogástalan, de ez nem jelenti azt, hogy a lejárati dátum után rögtön alkalmatlan is a fogyasztásra. A „fogyasztható” dátum már más kategória, ezt a gyorsan romló élelmiszereknél, például a joghurtoknál alkalmazzák. Ezeknél már másnap sem fogyasztható el a termék.

A csehek és a franciák kötelezővé tették az adományozást

Csehországban két éve lépett hatályba egy jogszabály, melynek értelmében a szuper- és hipermarketeknek kötelező átadniuk a nem értékesített, hibás, de még fogyasztható termékeket segélyszervezeteknek.

Franciaország 2013-ban fogadta el az élelmiszer-pazarlás elleni Nemzeti Paktumot, azt kitűzve célul, hogy 2025-re felére csökkentik az élelmiszer pazarlást. A francia törvény megtiltja a 400 négyzetméter alapterületűnél nagyobb kiskereskedelmi boltok, valamint az 50 millió eurónál magasabb éves árbevételt elérő nagykereskedők számára a még fogyasztásra alkalmas élelmiszerek megsemmisítését és kötelezik őket, hogy szerződést kössenek olyan jótékonysági szervezetekkel, amelyek el tudják juttatni a rászorulóknak a fölöslegessé vált, de még fogyasztható élelmet, és a felesleget kötelesek ezeknek adományozni.

Arról, hogy mit mondanak magyar élelmiszerkereskedelmi láncok, hová teszik a lejárt élelmiszereket, valamint további érdekességeket a szeptember 28-i 7 hetilapban olvashatsz. Keresd az újságárusoknál!

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?