INSIDER

Durva, hogy naponta hány egészséges ebet altatnak el a sintértelepeken

A hajdúsámsoni „horrorerdő” ügye hívta fel a figyelmet arra, hogy többet kellene foglalkozni a sintértelepekkel. Egy dolog, amiről senki nem szeret beszélni: országszerte sok helyen egészséges kutyákat is elaltatnak a gyepmesteri telepeken, mert nincs már elég hely.
  • Szerző: Ripost

Több millió kóbor kutya és macska él Magyarországon, amiknek egy részét, ha befogják, elpusztítják a gyepmesteri telepeken. Becslések szerint néhány éve még napi 100 kutyát altattak el országszerte, de mióta bevezették a kutyák kötelező csipezését, és az állatmenhelyek is egyre több erőfeszítést tesznek a kutyák örökbe adására, lényegesen javult a helyzet.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: Profimedia

A sintér ásta el a kutyatetemeket

Mint a megírta: állatvédők szerint száznál is több kutya tetemét ásták el ismeretlenek Hajdúsámson határában nagy gödrökbe. Lapunk kiderítette, hogy a helyi gyepmester, Süvöltő Gyula tucatnyi kutyát ásott el ott, ám, állítása szerint ő egyet sem bántott: az elhullott állatokat temette oda, és ha tényleg jóval több tetem volt ott, akkor azt idegenek dobálták a gödrökbe. Az ügyben önkormányzati vizsgálat és rendőrségi nyomozás is zajlik. A gyepmester körbevezette kollégáinkat a sintértelepen, ahol csak 3-4 kutya volt: láthatólag van még hely kutyáknak.

Országszerte azonban nem ez a helyzet: sokfelé teli vannak a sintértelepek.

Fotó: Sulyok László/Ripost

14 nap után el lehet altatni az egészséges kutyát is

A rendelet szerint a gyepmester csak 14 napig köteles karanténban tartani a befogott állatokat, utána, ha nincs hely, elaltathatja a helyi állatorvossal egy 6-8 ezer forintos injekcióval. A jogszabály szerint a gyepmester nem is tarthat több állatot, mint ahány férőhelye van, így ha nem tudják örökbe adni a kutyákat, a sintér érdeke az, hogy elaltassák azokat, különben őt büntetik meg állatkínzásért.

A telepek nagy részén az utóbbi időben már nem altatnak el egészséges állatokat, mert vagy van elég férőhely, vagy olyan sikeresek az állatvédőkkel, menhelyekkel együttműködésben, hogy hamar találnak új gazdát a kóbor állatoknak. De nem mindenhol ez a helyzet: vannak olyan telepek, ahol nincs elég férőhely, ezért százával altatják el az egészséges állatokat.

 

Sok telep „kutya-halálsorként” működik

Nemrég országos botrány volt abból, hogy két év alatt több mint ezer kutyát altattak el egy salgótarjáni állatmenhelyen. A hajdú-bihari Egyek nagyközség sintértelepén pedig a debreciner.hu által közérdekű adatigényléssel megszerzett információk szerint két év alatt közel 500 kutyát altattak el, ha átlagban 25 kilós kutyákkal számolunk.

A 2018-as hivatalos adatok szerint 103 ebrendészeti telep van Magyarországon, állatvédők nem hivatalosan mintegy 150-et számoltak össze. Ha csak néhány tucat telepen altatnak el kutyákat „fű alatt”, akkor is országszerte naponta legalább tucatnyi egészséges kutyát altatnak el azért, mert nincs elég férőhely.

Kutyaszor 01

Fotó: Pixabay.com

 

A kötelező csipezés rengeteget javít a helyzeten

Napi 5-10 hívás van, leginkább tüzelési időben. A befogott kutyák csipjét a helyszínen leolvassuk, és értesítjük a gazdát, vagy elviszik hozzá

– kezdte lapunknak Nyulas Attila, az algyői Buksi Ebrendészet tulajdonosa.

Ha a tulaj nincs otthon, pár napra beviszik a telephelyre. Amelyik kutya nincs csipezve, azt beviszik a telepre, átvizsgáláson esik át, két hétig karanténban van, majd gazdát keresnek neki. A balesetet szenvedett állatokat a legközelebbi rendelőbe vagy ügyeletre viszik, és ha nem menthető, akkor a szakma szabályainak megfelelően elaltatják. Ha csipes állatról van szó, akkor a gazda intézkedik róla.

A gyepmester több rendelővel és orvossal is együtt dolgozik, köztük dr. Krajcsovics Lászlóval.

Az elmúlt 15 évben nálunk nem volt rá példa, hogy egészséges kutyát altattunk volna el

– kezdte László.

Kutyaszor 02

Fotó: Pixabay.com

„Mivel van hely, nincs erre szükség. A csip és a tulajdonosi felelősség miatt egyre jobb a helyzet. Ráadásul a dolgok elébe megyünk, én ivartalanítom őket laparoszkóposan, kulcslyuk sebészettel az azonosíthatatlan, kóbor állatokat.”

 

Van, ahol minden kutyának gazdát találnak

Budapesten a FÖRI Állategészségügyi Szolgálata napról-napra azon dolgozik, hogy az összes befogott állatuk gazdára találjon.

A település belterületén a helyi önkormányzat kötelező feladata a kóbor állatok befogása, elhelyezése és gazdához juttatása

– nyilatkozta lapunknak a FÖRI Állategészségügyi Szolgálat képviselője.

„A települési önkormányzatok tartanak fenn gyepmesteri telepeket, és ide kerülnek nagyrészt a kóbor ebek. Ezek az állatok 14 napig csak az eredeti gazdájuknak adhatók vissza, két hét eltelte után viszont új gazdához is kiadhatók. A FÖRI Állategészségügyi Szolgálatánál több mint 8 éve nem kellett helyhiány miatt elaltatnunk állatokat. Minden eszközzel, így saját weboldallal, örökbefogadó napokkal és rehabilitációval is azon dolgozunk, hogy a bekerült kutyák minél előbb gazdára találjanak.”

 

A fővárosi, Illatos úti gyepmesteri telepen, ahol a Vigyél Haza Alapítvány éveken át örökbefogadó napot szervezett, szintén évek óta nem altattak el állatot helyhiány miatt. Az alapítvány évek óta azért dolgozik, hogy ne kelljen kutyákat megölni és hogy megelőzzék az állatkínzásokat. Éppen ezért a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen készítettek egy kiadványt Kutyakötelesség címen, amit eljuttattak az önkormányzatokhoz, jegyzőkhöz, kormányhivatalokhoz, mezőőrökhöz.

Mi nem harcos alapítvány vagyunk, inkább igyekszünk a megoldásokat szállítani

– mondja Óvári András, az Alapítvány elnöke.

„Éppen az ilyen eseteket szeretnénk megelőzni, mint ez a hajdúsámsoni. Kampányainkkal arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az idős kutyák is örökbe adhatók, hogy a beteg állat is megérdemli a gondoskodást és kutyával még barátokat is könnyebb szerezni. Nem szigorúbb jogszabályokra van szükség, hanem a meglévők betartására és betartatására.”

És ezeket olvastad már?