kulcsár edina
December végén, január elején az első adag koronavírus-vakcina megjön Magyarországra. A krónikus betegeket, az időseket januárban be tudjuk oltani, a nagy tömegeket áprilisban – jelentette be Orbán Viktor. A hírnek a többség örül, de vannak aggodalmaskodók is: lehet-e ilyen gyorsan biztonságos vakcinát kifejleszteni? A Ripost utánajárt.
Egy új oltóanyag kifejlesztése általában hosszú és időigényes folyamat. A koronavírus azonban gyorsan szedi áldozatait, ezért versenyt futunk az idővel. A világjárvány megfékezése érdekében óriáscégek álltak össze, hogy tudásukat és tapasztalataikat kamatoztatva, valamint a rendelkezésükre álló speciális technikát bevetve rekordidő alatt állítsanak elő hatékony és biztonságos oltóanyagot.
„A vakcinafejlesztés egyrészt azért gyors, mert rengeteg pénz ömlik bele, másrészt bizonyos fázisokat összesűrítenek, a laboratóriumok már a járvány előtt is létrehoztak szövetségeket, és leosztották egymás között a munkafázisokat” – mondta Kemenesi Gábor virológus a Political Capital konferenciáján. Hozzátette: a klinikai vizsgálatokat is biztonsággal fel lehet gyorsítani, mivel az első kettőt „részben egymásra lehet csúsztatni”.
Az új technológiák, mint például a számítógépes modellezés szintén biztonságosan felgyorsítják a folyamatot.
„Olyan ez, mint a házépítés. Általában egy év alatt készül el egy ház, de ha kétszer annyi munkást veszünk fel és kétszer annyi gépet vetünk be, akkor fél év alatt is felépíthető. Ez a helyzet a Covid–19 elleni vakcinával is” – magyarázta Peter Sabaka szlovák infektológus. Ráadásul azzal, hogy széles körben, akár több országban is tesztelnek, időt takarítanak meg.
Miközben a biztonságot és hatékonyságot garantáló háromfázisú klinikai tesztet elvégzik a gyártók, az engedélyeztetés, a törzskönyvezés és a gyártás folyamata egyaránt felgyorsítható. Egy engedélyeztetés általában 12–18 hónapot vesz igénybe, ám az adminisztráció a rendkívüli helyzetre való tekintettel sokkal gyorsabb most.
Az előző évtizedek bevált oltásai és oltáskutatási eredményei is gyorsítják a koronavírus elleni vakcina kifejlesztését. Amint ugyanis a szakemberek közzétették a vírus örökítőanyagát, a világ bármely kutató-fejlesztő laboratóriuma el tudta kezdeni a munkát, így egyszerre több cég is párhuzamosan dolgozhat a vakcinán. Ehhez jól jött minden eddigi ismeret. Sőt a SARS kapcsán végzett kutatásokból is sok mindent fel tudtak használni, mivel az sok tekintetben hasonlít a Covid–19-re.
Így nyugodtak lehetünk, hogy az a vakcina, amit engedélyeznek és beadnak majd Magyarországon, már biztonságos lesz.
Óriáscégek szövetkeztek a kór ellen
A Ripost információi szerint három, célegyenesben járó cég oltóanyagából kaphat vakcinát Magyarország. A brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel lépett szövetségre. Oltóanyagukhoz egy, az emberre veszélytelen, ám a csimpánzoknál légzőszervi megbetegedést okozó vírust módosítottak a koronavírus tüskefehérjéjének génjével. A két injekcióból álló AZD1222 vakcinát 28 nap különbséggel kell beadni. A szert 30 ezer emberen tesztelték. A francia Sanofi és a brit GSK vakcinája egy speciális, fehérjealapú technológián alapul, és szintén két oltással juttatható a szervezetbe. Az amerikai Johnson & Johnson tulajdonában álló belga Janssen Pharmaceutica és a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center vakcinája a koronavírus felszíni tüskéi ellen indít be immunreakciót. Az Ad26.COV2.S nevű oltóanyagot már 60 ezer önkéntesen tesztelték.
„Elemi érdekünk, hogy bárhol találják meg a koronavírus ellenszerét, a vakcinát, abból Magyarország kapjon” – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.
„Minden vakcinaprojektet figyelünk, az uniós projekt mellett Kínában három vakcinagyártóval állunk kapcsolatban, Oroszországban pedig két projektet figyelünk” – mondta Menczer Tamás.