tóth gabi
Mérhetetlenül bosszantja a baloldalt, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően az unióban nálunk a legalacsonyabb a rezsi. 2010 előtt azt hazudták: nem lesz áremelés, majd kétszeresére emelték a villany és háromszorosára a földgáz árát. Most ismét az emberek megsarcolását tervezik, holott több nyugati ország is a magyar rezsicsökkentési modellt követi.
A baloldal tesz arra, hogy a lakosság több mint 80 százaléka támogatja a kormány rezsicsökkentési programját.
Az emberek véleményével szembemenve árat emelnének, rejtély, hogy mi bajuk azzal, hogy az unióban Magyarországon a legalacsonyabbak a gáz- és villanyárak. Ők úgy vélik: jó dolog az áremelés, mert akkor az ostoba magyar jobban fog takarékoskodni, így lesz egyre „zöldebb a világ”.
Az Orbán-kormány rezsicsökkentési programjának köszönhetően az elmúlt években átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, a távhő és az áram ára, ennyivel több pénzt fordíthattak az emberek más célokra.
Ezzel szemben 2010 előtt a baloldal kétszeresére emelte a villamos energia és háromszorosára a lakossági földgáz árát. 2010-re minden ötödik magyar háztartással rendszeresen előfordult, hogy késett a rezsiszámlák befizetésével, minden tizediknek problémát okozott, hogy télen befűtse otthonát, és egy átlagos család többet költött rezsire, mint élelemre.
2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és az áram ára az egész Európai Unióban. Mára ez alaposan megváltozott. Az EUROSTAT augusztus végi adatai szerint Budapesten legalacsonyabb a lakossági gáz- és áramár. Vásárlóerő-paritáson számolva a gáz csak Londonban és Luxemburgban olcsóbb minimálisan, mint nálunk, és mindössze négy uniós fővárosban jutnak a saját fizetésükhöz mérve kevesebb pénzért az elektromos energiához az ott élők, mint a budapestiek.
Mára az is kiderült, hogy a kormányváltásról álmodó Gyurcsányék megszüntetnék a rezsicsökkentést, és az emberekkel fizettetnék meg a zöld átállás költségeit. Képviselőik az Európai Parlamentben azt javasolták, a tagállamok szüntessék meg földgázra vonatkozó állami támogatásokat, holott a magyar háztartások több mint 50 százaléka fűt gázzal, így számukra ez a javaslat azonnali rezsiár-emelkedést jelentene. A momentumos Cseh Katalin is azt szorgalmazta, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott villany- és fűtési árakat.
A baloldal politikusai mintha nem hallottak volna arról, hogy idén szeptemberben a világpiaci földgáz- és villamosenergia árak történelmi csúcsszintet értek el, de a kiszámítható hatósági árnak köszönhetően a magyar háztartásoknak mindig ugyanannyit kell fizetniük az energiáért, függetlenül a valós piaci árak mozgásától. A tarifacsökkentésre vonatkozó baloldali kritikák rendre akkor merülnek föl, amikor a piaci árak mélyponton vannak. Ha a kormány ezekhez igazítaná a rezsiköltségeket, akkor a rendszer vagy finanszírozhatatlanná válna, vagy emelni kellene az árakat.
Karácsony nem tartotta be az ígéretét
Karácsony Gergely 2019-ben, akkor még főpolgármester-jelöltként kijelentette: „minden fűtési szezonban a nyugdíjasoknak és rászoruló nagycsaládosoknak húszezer forint támogatást fogunk nyújtani. Nem csak a választási évben, hanem minden évben„. Bő egy esztendővel az ígéret után kiderült: csak ezer család részesülhet havi kétezer forint rezsijóváírásban, közülük is csak azok, akiknek nincsen közműtartozása.
Az Európai Bizottság klímavédelmi javaslatcsomagja szerint egy új, központi szén-dioxid-kereskedelmi rendszert vezetnének be egységesen az EU-ban, mely a lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat terhelné. Ha ez megvalósul, akkor emelkedik az áram ára, a fűtés költsége, a távfűtési díj és drágulnak az üzemanyagok. Azaz emelkedik a rezsi. Még jobban fognak drágulni az építkezések és a magyar gazdák terhei is nőni fognak. A nyári uniós csúcson ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: a környezetvédelem és a klímavédelem költségeit a nagy klímaromboló cégeknek kell megfizetniük, ugyanis ez akár 20 ezer forint is lehetne havonta egy átlag magyar család esetében, amit nem tudunk elfogadni.
Ha további érdekességeket olvasnál a témában, vagy más, egyéb sztorikra is kíváncsi vagy, keresd az október 5-én megjelent Ripost7 hetilapot az újságosoknál, vagy az egyéb árusítóhelyeken!
A magyar emberek és vállalkozások energiaárait máig védi a kormány, mert ez a kormány a rezsicsökkentés kormánya – jelentette ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, szerdán a növekvő európai energiaárakkal kapcsolatban. Az európai árrobbanás az uniós kormányfők találkozóján is téma. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Brüsszel hibája is, hogy egekbe vannak az energia árak. Ráadásul egy klímavédelmi javaslatnak álcázott javaslat keretében Brüsszel további adókat akar kivetni a gépkocsi- és lakástulajdonosokra. A kormányfő egyértelművé tette, azon fog dolgozni, hogy Brüsszel ne emelje az energiaárakat.
Az energiaárak történelmi csúcsokat értek el az EU-ban, a földgáz és az áram világpiaci ára többszörösére nőtt az elmúlt hónapokban. Mindez a rezsidíjak jelentős mértékű megemelkedéséhez vezetett számos uniós tagállamban, ugyanis az energiaszolgáltatók rögtön a lakosságra hárították a terheket.
A növekvő energiaárakkal kapcsolatban Schanda Tamás az ITM államtitkára kijelentette, hogy a magyar emberek és vállalkozások energiaárait máig védi a kormány, mert ez a kormány a rezsicsökkentés kormánya. Kifejtette, azt is, hogy a kormány beavatkozásának köszönhetően Európában ma is a magyar lakosság fizeti a legolcsóbb gáz árat és a második legolcsóbb áram árat, ellentétben a 2010 előtti időszakkal, amikor háromszorosára emelték a gáz árát, az áramét pedig a duplájára. 2013-14-ben 25%-kal csökkentettük a gáz, az áram és a távhő árát. A rezsicsökkentést azonban nem volt elég egyszer meglépni, az alacsony árakat, azóta is több fronton védeni kell. Védeni kell a világpiaci árak emelkedésétől és védeni kell a brüsszeli próbálkozásoktól is. A kormány által bevezetett rezsicsökkentéssel a családok minden évben átlagosan körülbelül 200 ezer forintot spórolnak.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy Brüsszel a klímaváltozásra hivatkozva olyan új adókat akar ránk kényszeríteni, ami a magyar családok rezsijét emelné meg, mindez számunkra elfogadhatatlan. A kormány szerint most, a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindítás során sem engedhetjük meg, hogy a magyar emberekre hárítsák a brüsszeli klímavédelmi javaslatok és az energiapiacokon bekövetkezett változások árát.
A járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációban válaszadók 99%-a nyilatkozott úgy, hogy a környezetszennyezés árát a környezetromboló nagyvállalatokkal kell megfizettetni nem a magyar családokkal, ezért a kormány ezt az álláspontot képviseli a brüsszeli vitákban.
Magyarország álláspontja szerint az Európai Uniónak változtatnia kell az energiaárakkal kapcsolatos politikáján – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Brdóban az európai uniós tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját megelőzően. A kormányfő úgy véli, legalább részben az Európai Bizottság hibája, hogy az árak megemelkedtek. Meg kell változtatni bizonyos szabályozásokat, különben mindenki hátrányt fog szenvedni – fogalmazott.
Orbán Viktor azt is leszögezte, hogy Magyarországot az áremelkedés egyelőre nem érinti, mert az árak nem emelkedhetnek a megszabott felső határnál magasabbra. Az Európai Bizottság javasolta, úgynevezett zöld megállapodás azonban közvetett adózást rejt magában a lakástulajdonosok és az autótulajdonosok számára, ez Magyarország számára elfogadhatatlan – tette hozzá.
Az EU-tagországok vezetői kedd esti munkavacsorájukon kitértek az emelkedő energiaárak kérdésére is, és uniós részről jelezték, hogy a következő hetekben behatóbban is foglalkoznak ezzel a témával.