Karácsonyék Mocsárosdűlőből is pénzt csinálnának

Pénteken reggel újabb leleplező videót küldött Anonymus, amelyből az derül ki, hogy a fővárosi önkormányzat a Városháza eladása mellett egy másik gigaprojekt iránt is elkötelezett. A hangfelvételen a III. kerületi Mocsárosdűlő beépítéséről van szó. Arról az észak-budai telekegyüttesről, amelyen tervezett erdők mellett védett és védelemre érdemes természeti területek is vannak.

A látszólag a környezetvédelem mellett kardoskodó Karácsony Gergely és köre ezt az értékes területet is eladná. Az egyeztetésről szóló hanganyag bemutatása előtt Anonymus felhívja a figyelmet Szabó Tímea egyik korábbi videójára, amelyen a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, hogy megmentették a Mocsárosdűlőt, oda semmit sem lehet építeni.

„A Mocsárosdűlővel kapcsolatban most az a mondás, hogy ez a része beépülhet, és olyan 300 ezer négyzetmétert lehet rátenni” – jelentette ki a felvételen Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója a III. kerületi zöldterületről, arra utalva, hogy ennyi lehet a felhúzott ingatlanok felületének nagysága az emeleteket is beleszámítva. A területet 14 hektárnyira – 140 ezer négyzetméterre – becsülte.

A szóban forgó egyeztetés egyébként 2021. május 5-én zajlott a fővárosi vagyonkezelő Attila úti épületében. Erről a tárgyalásról Anonymus már korábban is küldött részleteket. A megbeszélésen Barts Balázs mellett jelen volt a vagyonkezelő egy másik munkatársa, Gansperger Gyula, Berki Zsolt és további három befektető, akik a Rahimkulov család érdekeit képviselték.

Ganspergert Bajnai Gordon volt kormányfő nevezte korábban régi harcostársának. Berki Zsolt szintén komoly baloldali beágyazottsággal rendelkezik: a testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra esett, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Időközben bebizonyosodott az is, hogy Berki Zsolt bizalmas belső információkat kapott e-mailen a fővárosi vagyonkezelő munkatársától, F. Ildikótól.

Az üzletemberek arról érdeklődtek, hogy építési szempontból milyen övezet jön létre a Mocsárosdűlőre tervezett fejlesztéssel, Barts pedig rugalmasnak mutatkozott. – Most csináljuk a tervét még TSZT-szinten is – válaszolta. A TSZT rövidítés településszerkezeti tervet takar, amelynek célja általában a településszerkezet és a terület felhasználhatóságának meghatározása.

Árazás folyamatban

A befektetők arra is kíváncsiak voltak, hogy lakónegyed épülhet-e a területen. „Az Óbudai Egyetem már kinézte magának, hogy egy campust csináljon” – közölte a vagyonkezelő vezetője. A terveket ismertetve kifejtette, hogy a városrészen egy tavat szeretnének létesíteni, és azt is megemlítette, hogy a Mocsárosdűlő területe majdnem akkora, mint a Városliget. A beszélgetésben elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a felek az elkészült látványterveket vagy egy térképet nézegetnének, a vagyonkezelő vezetője pedig bemutatja, hogy hol lennének az irodák, hol a lakóházak és hol van a vasútállomás. Barts kiemelte, „a terület árazása folyamatban van”.

A barter

„Itt nagy valószínűséggel azt fogom képviselni, hogy ne pénzért adjuk el az ingatlanokat, hanem épületet kérjünk érte” – mondta a vagyonkezelő vezetője tárgyalópartnereinek, hozzátéve, hogy a területen 1100 lakást lehet felhúzni, és „mondjuk„ 150 lakást kérne cserébe. ”Ütemekben csináljuk, ha az első 200 lakásra van építési engedély, akkor építsd fel, és adjál érte 25 lakást. Ha az teljesen kóser, akkor mehetünk tovább a következő ütemre„ – ecsetelte Barts megjegyezve, hogy akkor nem eladta az ezüstöt, hanem beváltotta. A befektetők képviselője ekkor meg is jegyezte, hogy ”ez egy ilyen bárter (sic!) konstrukció„. A szövegrészletből az ugyanakkor nem derült ki, hogy a fővárosi önkormányzat milyen célból kérne felépített lakásokat a telkekért cserébe.

Bartscsot arról is kérdezték, hogy mikor tervezi nyélbe ütni az üzletet. Arra a közbevetésre, hogy ez megtörténhet-e még az idén, a vagyonkezelő vezetője közölte: ”Nem. Azért az nem jó, hogy ha az ember mind a négy lányát egyszerre akarja kiházasítani, mert túl nagy a kínálat és kevés a kereslet.„ Hozzátette: a projekthez szükséges mennyiségű pénzzel kevesen rendelkeznek a magyar piacon.

Egyezség a DK-s polgármesterrel

A következő beszélgetésrészletben az egyik tárgyaló fél felvetette, hogy a III. kerület nem szeretne több lakást a területen. Erre Berki Zsolt, az úgynevezett jutalékos rendszer kulcsszereplője közbeszólt: ”Szeretni fog.„ Barts pedig úgy fogalmazott: ”Itt egymás kezébe csaptunk.„ Kifejtette: a III. kerület ugyan nem szeretne több lakást, mert azzal kommunális fejlesztés jár, iparűzésiadó-bevétel viszont nem. Ugyanakkor sietett megjegyezni, hogy tekintettel arra, hogy ez egy parkos, Városliget-jellegű rész, egy vegyes funkciójú terület, „itt a Kiss Lacival megvan a deal, hogy itt lehet lakás”. A vagyonkezelő vezetője egyértelműen arra utalt, hogy Kiss László, a kerület DK-s polgármestere már rábólintott a beépítésre.

Erre egyébként nemcsak a hangfelvétel szolgáltat közvetett bizonyítékot: Bús Balázs, a kerület korábbi fideszes polgármestere idén tavasszal javasolta DK-s utódjának, Kiss Lászlónak és a helyi képviselő-testületnek, hogy a Mocsárosdűlő titokban beépíteni szándékozott részét is minősítsék át zöldterületre, ám javaslatát meglepő gyorsasággal söpörték le az asztalról.

A vagyonkezelő vezetője az egyeztetésen végül ismertette partnereivel a főbb számokat, mint mondta, ha az úgynevezett „A” változattal számolnak, akkor 344 ezer négyzetméternyi új, többszintes ingatlan épülhet a területen.

A tagadástól a nyomozásig

A fővárosi ingatlanok eladása körüli botrányt még az Index robbantotta ki, amikor november 4-én arról írt, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat dobra akarja verni a budapesti Városházát. A főpolgármester azonnal hírhamisítással vádolta meg a portált. Az Index másnap bemutatott egy szerződést is, amely egy megbízás volt a Városháza értékesítésére Berki Zsolt cége és egy ismert ingatlanos vállalkozás, a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft. között. Karácsony Gergelyék ezt is bagatellizálták és tovább tagadtak.

Ezt követően számos hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyek azt támasztották alá, hogy a Fővárosi Önkormányzat részéről volt szándék a Városháza értékesítésére. A hanganyagokban többször előkerült az üzletek után járó „jutalék„, amely egyértelműen egy korrupciós mechanizmusra utal. A csúszópénz mértéke tíz százalék volt, de lehetett alkudni belőle. A pénzből a felvételek szerint Berki Zsolt és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bizonyosan részesült, Tordai Csaba, a főpolgármester jogi főtanácsadója „nem pénzezik”.

A Városháza eladása kapcsán bevonták a tárgyalásokba Bajnai Gordon volt miniszterelnököt is, aki Gansperger Gyula társaságában találkozott az orosz származású milliárdos Rahimkulov család képviselőivel. A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa„ is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe. ”Így működik egy hatpárti koalíció„ – mondta a baloldalra utalva. A volt kormányfő Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, azonban utalt arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.

A Mediaworks Hírcentruma kiderítette azt is, hogy olasz befektetőknek is felajánlották a Városháza megvásárlását. A folyamatban fontos szerepet töltött be Berki Zsolt, aki a birtokunkba került levelezés tanúsága szerint felvette a kapcsolatot egy Riccardo Salvatore nevű üzletemberrel. A történtek érdekessége, hogy november közepén a Városháza-gate kirobbanását követően megpróbálták eltüntetni a fellelhető nyomokat.

A gyanús ingatlanügyletek miatt az elmúlt hetekben számos feljelentést tettek. A rendőrség befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt nyomoz.