Kínai kutatók már a járvány kirobbanása után a légúti tünetek mellett számos neurológiai tünetre is felhívták a figyelmet az új koronavírussal kapcsolatban.

Láz, makacs száraz köhögés és nehéz légzés – ezek az új koronavírus leggyakoribb tünetei. Emellett azonban egyre több egyéb tünetet is megfigyeltek az orvosok. Például a szaglás és az ízérzékelés elvesztését. Ezek pedig egyértelműen neurológiai tünetek.

A JAMA Neurology folyóiratban közölt kínai tanulmány szerint, a megvizsgált 214 beteg jó harmada arra utaló tüneteket mutatott, hogy a vírus károsította az idegrendszert. A leggyakoribb tünetek között szerepelt a szédülés és a fejfájás, valamint a szaglási és ízérzékelési-rendellenességek.

  „Egyre több esetleírás szól arról, hogy a koronavírus betegek legalább ideiglenesen elveszítették a szaglásukat és az ízérzékelésüket. Ezek a tünetek pedig arra utalnak, hogy az agyat is fertőzés érte – nyilatkozta az oe.24-nek Bernd Salzberger, a Regensburgi Egyetemi Kórház fertőző osztályának orvosa. ”Eddig azonban nagyon kevés vizsgálatot végeztek ezen a téren. Ma még sötétben tapogatózunk.„

A kínai orvosok tanulmánya betegdokumentumok értékelésén, laboratóriumi leleteken és radiológiai vizsgálatokon alapszik. A Huazhong Tudományos és Technológiai Egyetem neurológusa, Ling Mao szerint 214 betegből 78 betegnél (36,4 százalék) neurológiai tüneteket is találtak, amelyek általában súlyosabbak voltak, mint egy átlagos koronavírus fertőzés.

A leggyakoribb tünet a szédülés volt (36 beteg, 16,8%), aztán a fejfájás (28 beteg, 13,1%). Ezen kívül tizenkét betegnél (5,6%) jegyeztek fel íz érzékelési-rendellenességet. Hat beteg (2,8%) stroke-ot kapott.

Samuel Pleasure, Ari Green és Andrew Josephson, a kaliforniai egyetem neurológusai ezeket a megnyilvánulásokat specifikus tünetekre (szag- vagy ízvesztés, izomgyengeség és stroke) és nem-specifikus tünetekre (fejfájás, eszméletvesztés, szédülés és rohamok) osztották.

A nem-specifikus tünetek esetében továbbra sem tisztázott, hogy ezek a betegség kifejeződését mutatják-e, vagy a gyulladásos reakció részét képezik-e a már súlyosabb betegekben.

A korábban megismert koronavírusok a SARS és a MERS – határozottan károsítják az idegrendszert. Kísérletileg mindkét fertőzés esetében bebizonyosodott, hogy a vírus az orrüregben lévő szaglási idegeken keresztül eljuthat az agyba.

Az új koronavírus, a COVID 19 esetében még csak feltételezés, hogy a légzési funkciók összeomlásának oka lehet neurológiai károsodás is – például az agy azon területének gyulladása, ahol a szív- és érrendszer valamint a légzőrendszer ”parancsnoki központja„ is található. Neurológiai szempontból fontos tisztázni, hogy a központi idegrendszer megfertőzése mennyiben felelős a súlyosabb következményekért – mondta Peter Berlit, a Német Neurológiai Társaság főtitkára.

A jelenlegi kínai tanulmány fényében a Pleasure, Green és Josephson orvosok a jövőben a neurológusokat ”a járvány élvonalában„ látják. A tanulmány szerzői különösen fontosnak tartják, hogy az orvosok vizsgálják a Covid-19 fertőzést a megfelelő neurológiai tünetekkel rendelkező betegekben ”a késleltetett diagnózis vagy téves diagnózis elkerülése és a további átvitel megakadályozása érdekében„.

SARS, MERS, SARS-2

A koronavírus több faj gyűjtőneve. Azért hívják őket így, mert a formájuk mikroszkóp alatt a Nap koronájához hasonlít. A humán koronavírusoknak 7 faja van, 4 enyhe lefolyású, 3 pedig súlyos, adott esetben halálos kimenetelű betegséget okoz. Az egyik a SARS, ami Kínából indulva 2002. november 1-je és 2003. július 31-e között 8096 ismert megbetegedést okozott. A fertőzöttek 9,6 százaléka, 774 ember halt meg. A másik a MERS, vagyis a közel-keleti légúti koronavírus, amit 2012-ben fedeztek fel. Ez Szaúd-Arábiából terjedt el, a teve volt a gazdaállata, és 2014. júliusáig 836 megbetegedést okozott, amiből 288 halállal végződött. A MERS-nek tehát nagy, 30 százalékos volt az úgynevezett mortalitása. A MERS légúti fertőzés, tünetei nagyban hasonlítanak az influenzáéhoz. A súlyos esetben komoly tüdőgyulladást eredményező vírus a koronavírusok közé tartozik, elnevezését angol nevének rövidítése (Middle East Respiratory Syndrome coronavirus) adja. Magyarul közel-keleti légúti koronavírusnak nevezik. A MERS elsősorban Szaúd-Arábiában és környékén okoz megbetegedéseket 2012 óta, de behurcolt formája előfordult már Európában és az Egyesült Államokban is. Komolyabb világjárvány azért nem köthető hozzá, mert emberről emberre viszonylag nehezen terjed. A harmadik, a mostani járványt okozó SARS-2 vagy Covid 19, ami nem egy mutáció, hanem új kórokozó. Veszélyessége mindenekelőtt a gyors terjedésben rejlik.