Az üzemanyagok az unió legtöbb országában tartósan drágábbak, mint Magyarországon

Magyarországon az elmúlt évek aktív beavatkozásai rövid távon képesek voltak tompítani a piaci sokkok hatását és javítani az üzemanyagok megfizethetőségét, különösen válsághelyzetekben – állapítja meg a GKI friss elemzésében.

A 2026-ban kiéleződő amerikai–iráni konfliktus – a 2022-es orosz–ukrán háború kitöréséhez hasonlóan – jelentős energiapiaci áremelkedést és erősödő inflációs nyomást eredményezett a világban: az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedése, valamint az ellátási láncokkal kapcsolatos fokozott kockázatok tovagyűrűző hatásai felfelé húzzák az árakat. A GKI elemzése az üzemanyagok jelenlegi megfizethetőségét vizsgálja hazánkban, az unióban és a V3-as országokban.

Az üzemanyagok az unió legtöbb országában tartósan drágábbak, mint Magyarországon

Magyarországon az aktív kormányzati beavatkozások mérsékelték a fogyasztói üzemanyagárak kilengéseit az elmúlt években. Ezt a kontrollt jól szemléltetik a két energiaválság (2022–23, 2026) idején alkalmazott árkorlátozások, valamint az, hogy idén márciusban a jövedéki adó mértéke is csökkent. „Békeidőben” a hazai üzemanyagárak szorosan együtt mozognak a többi visegrádi ország áraival, azonban válsághelyzetekben – az eltérő gazdaságpolitikai válaszok következtében – ezek a pályák elválnak egymástól. Ilyenkor a többi visegrádi ország átlagára jellemzően meghaladja a hazait (például a 2020–2022-es időszakban és 2026. márciustól kezdődően). Az üzemanyagok az unió legtöbb országában tartósan drágábbak, mint nálunk, ami a magasabb árszinttel, a nagyobb jövedéki adóterheléssel, valamint a piacorientált gazdaságpolitikai környezettel magyarázható – mutat rá a GKI elemzése.

Magyarországon az üzemanyagok megfizethetősége 2010 óta jelentősen javult: 

• míg akkor egy havi nettó átlagkeresetből mintegy 450 liter üzemanyagot lehetett vásárolni, 
• addig az iráni konfliktust megelőzően ez az érték már elérte a 900 litert. 

A védett árak bevezetése következtében ez a mutató azóta is csak mérsékelten csökkent – emelik ki. Egyúttal emlékeztetnek: 2010-ben az Európai Unióban átlagosan csaknem háromszor annyi üzemanyagot lehetett vásárolni egy havi átlagkeresetből, mint Magyarországon. Ezzel szemben 2026 áprilisában, az iráni konfliktus következtében, már csak másfélszer annyi üzemanyagra elég egy uniós átlagkereset, mint Magyarországon. Bár az uniós megfizethetőség azóta csak mérsékelt növekedést mutatott, a konfliktust megelőzően 1670 litert vehettek az átlagkeresetből, amely a válság hatására 1350 liter alá csökkent. 

A gazdaságpolitikai döntések és a jövedelmi viszonyok együttesen határozzák meg a lakosság tényleges terheit

A magasabb régiós reálbér-dinamika ellenére körülbelül 460 literrel magasabb az uniós átlag, mint a V4-ekben. Ebből következik, hogy egy uniós átlagfizetés mellett még piaci környezetben is kevésbé érződik az üzemanyag drágulása. A V3-as országokban „békeidőben” jellemzően 100–150 literrel több üzemanyag vásárlására van lehetőség, ami a Magyarországéhoz hasonló üzemanyagárak miatt a magasabb átlagkeresetek következménye. Válsághelyzetekben azonban – ahogy jelenleg is – ez az előny eltűnik, és a megfizethetőség a magyar szint közelébe esik.

Összességében az üzemanyagok megfizethetőségének alakulása jól mutatja, hogy nem pusztán az árak szintje, hanem a gazdaságpolitikai döntések és a jövedelmi viszonyok együttesen határozzák meg a lakosság tényleges terheit. 

 Ugyanakkor ezek az eszközök – különösen az árszabályozás – hosszabb távon torzításokat okozhatnak és fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel.

Meddig maradhat?

Brüsszel legújabb parancsa szerint vagy a külföldiek is olcsóbban tankolnak, vagy jönnek a büntetések. Ha az új kormány enged a nyomásnak, visszatérhet a benzinturizmus, a kiürült benzinkutak képe, a brutális drágulás. Nem elhanyagolható, hogy a leendő kormány gazdasági és energiaügyi minisztere, Kapitány István a kérdésről korábban egészen egyértelműen fogalmazott-írja a Magyar Nemzet.

Forrás: MTI

Az Európai Bizottság ismét hadat üzent a közép-európai üzemanyagár-szabályozásnak. A Financial Times beszámolója szerint Brüsszel felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy két hónapon belül szüntessék meg a kettős árazást, ellenkező esetben jogi eljárás indul. A bizottság érvelése szerint sérti az uniós belső piac szabályait és a szabad mozgás elvét, ha a külföldi rendszámú járművek nem férnek hozzá ugyanahhoz a kedvezményes árhoz, mint a hazaiak.

Fel kell idézni, hogy a nemzetközi olajpiaci folyamatok hatására a magyar kormány 2026. március 10-én vezette be az úgynevezett védett árakat, azóta a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a 95-ös benzint literenként legfeljebb 595 forintért, a gázolajat pedig maximum 615 forintos áron tankolhatják. A kedvezmény nélküli árak a benzinkutak totemoszlopain láthatók, a védett árat a fizetésnél érvényesítik. Jelenleg mindkét üzemanyagtípusnál száz forint körüli a különbség, vagyis Brüsszel olvasatában ekkora kedvezménytől esnek el a külföldi autósok. Azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogy az iráni háború nyomán fellépő olajválság tovább eszkalálódhat, a készletek apadhatnak.

Nem mellékes, hogy a kormány a választás után, április közepén döntött  a védett ár meghosszabbításáról, az erről szóló rendelet már meg is jelent. Gulyás Gergely ennek kapcsán elmondta: ahhoz, hogy a kormányváltás után is védett üzemanyagár legyen, az új Országgyűlésnek is ennek megfelelő döntést kell hoznia, ezért a leköszönő kormány előkészíti a szükséges jogszabályt.

Miért fáj Brüsszelnek?

Míg Brüsszel a diszkrimináció tilalmára hivatkozik, a kormányok az ellátásbiztonsággal és a lakosság védelmével érvelnek. Az álláspontok szerint rendkívüli piaci helyzetben – például energiaválság idején – az államnak joga és kötelessége beavatkozni, hogy megvédje saját állampolgárait a piaci sokkoktól.

A jelenlegi konfliktus újra felszínre hozta a 2021 novemberében bevezetett magyar üzemanyagárstop emlékeit. A kormány akkor 480 forintban maximálta a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát. Amikor 2022-ben a kedvezményt a magyar rendszámú járművekre szűkítették, Brüsszel azonnal tiltakozott, ám a kormány indoklása szerint a régiós árkülönbségek miatt elszabadult az üzemanyag-turizmus, ami az ellátás összeomlásával fenyegetett. A Mol adatai szerint a mesterségesen alacsony ár miatt az import gyakorlatilag eltűnt, mivel a külföldi kereskedőknek nem érte meg veszteséggel értékesíteni az üzemanyagokat Magyarországon.

Az uniós jog a nemzeti hatáskör ellen

Ez esetben is a nemzeti szuverenitás feszült az uniós iránymutatásnak, amely szerint a rendszámalapú megkülönböztetés torzítja a versenyt és indokolatlan különbséget tesz az EU-s állampolgárok között. Kérdés, miért nem a többi tagállamot kérték meg a brüsszeli javaslattevők, hogy csökkentsék üzemanyagáraikat a magyar és a szlovák árszínvonal szintjére. Ugyanis a védett ár melletti érvelés szerint a hagyományos piaci mechanizmusok válság idején csődöt mondanak. Az energiabiztonság nemzeti hatáskör, a kormányok mozgástere pedig nem korlátozható, ha a társadalmi stabilitás a tét.

Bár a Financial Times szerint a mostani vizsgálat inkább a szlovák intézkedésekre fókuszál, a bizottság a korábbi magyar gyakorlatot használja hivatkozási alapként, így a két ügy a sajtóban és a jogi vitákban is összefonódik.

Mi történne, ha engednénk?

A kedvezményes árak teljes körű megnyitása katasztrofális következményekkel járhatna. Ha a környező országok autósai ismét tömegesen jelennének meg a magyar kutakon, ugyanaz történne, mint 2022-ben.

1. Ellátási zavarok: A határ menti térségekben azonnali készlethiány alakulna ki.
2. Finanszírozhatatlanság: Az államra vagy a piaci szereplőkre elviselhetetlen támogatási teher hárulna a megugró fogyasztás miatt.
3. Piaci torzulás: Az importőrök ismét kivonulnának, tovább szűkítve a kínálatot.

A 2022-es adatok pontosan megmutatják, mekkora a szakadék a hatósági és a piaci ár között. Az árstop eltörlésének estéjén a 95-ös benzin ára azonnal 641 forintra, a dízelé pedig 699 forintra ugrott literenként. A KSH és a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján 2023-ban a magyar árak tartósan a régiós átlag felett maradtak, a benzin ára hónapokig 650 forint körül mozgott.

Arra, hogy vajon mi lesz a Tisza-kormány válasza Brüsszel felhívására, következtethetünk a leendő gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István nyilatkozataiból. Ezek közül talán a legvilágosabban a választási kampány során egy salgótarjáni fórumon fogalmazott: „Egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb állami beavatkozásra van szükség. Sokkal kevesebb különadóra, árstopra és árrésstopra.”

Megszüntette egy a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet a kamatstop, az élelmiszerekre és drogériákra vonatkozó árrésstop és az üzemanyagok kedvezményes jövedéki adójának lejárati határidejét. Azaz a májusban megalakuló kormány szabadkezet kapott a lakosságot védő intézkedések meghosszabítására vagy eltörlésére.

A hivatalban lévő kormány eltörölte a kamatstop, az élelmiszer- és drogériai árrésstop és az üzemanyagok kedvezményes jövedéki adójának lejárati határidejét – tájékoztat a pénteki Magyar Közlöny. A döntés értelmében ezek az intézkedések határozatlan idejűvé váltak. Így a májusban felálló új Tisza-kormány feladata lesz dönteni a sorsukról, illetve a kivezetésük ütemezéséről.

A kormányrendelet megszüntetette a kivezetési dátumokat

A pénteken megjelent kormányrendelet értelmében a korábban rögzített kivezetési dátumok érvényüket vesztik. 

• A lakossági jelzáloghiteleket védő kamatstop eredetileg június végéig, 
• az élelmiszerek árrésstopja pedig május 31-ig maradt volna fenn. 
• Az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése május elsejéig lett volna érvényben. 

A jogszabály-módosítás értelmében szabad kezet kapott a következő kormány, hogyan  dönt ezekről az intézkedésekről. A módosítás vonatkozik a drogériai termékek árképzését korlátozó intézkedésekre is.

Mit is jelentenek ezek az intézkedések? – Mire számíthatunk az új kormánytól?

Mint azt korábban az Origo megírta, Magyarországon 2021 végén gyorsult az infláció és felszökött a BUBOR, ezért több százezer banki ügyfél volt – érthető módon – ideges. Erre reagálva a kormány egy határozott döntéssel befagyasztotta a referencia-kamatlábat, bevezetve a kamatstopot. Az Orbán-kormány a devizahiteles válság által okozott károkat jól ismerve radikális eszközhöz nyúlt. 

 Amit azonban az egyéni emlékezet nem őriz meg, az makroszinten valami egészen mást jelent. Egy olyan dominósor megszakítását, amely máskor és máshol egész társadalmakat borított fel. 

Hasonló a helyzet az árréstoppal is, ugyanis az egyre barátságtalanabb külső környezet miatt egy inflációs spirál indult el. Ennek vette elejét a kabinet az árrésstopok rendszerével. A KSH legfrisebb inflációs adatsora szerint ennek megfelelően már csak 0,1 százalékkal emelkedet a fogyasztói árindex havi alapon márciusban.

Az üzemanyagok ára beépül minden fogyasztási cikk árába, így a benzin és gázolaj árnövekedése az inflációban is lecsapodik, tehát ennek a kormányzati intézkedésnek is jótékony hatása volt a hazai árszínvonal alaklulására. Mindemellett a védett áraknak köszönhetően a magyar autósok 5000-10000 foirntot takaríthatnak meg egy-egy tankolás alkalmával.

Kérdés, hogyan dönt a májusban megalakuló kormány a fenti intézkedésekről, ugyanis a Tisza Párt széttartó kampányüzenetei alapján egyelőre nem világos, hogy megtartják-e a lakosságot védő intézkedéseket, esetleg lassabb vagy gyorsabb ütemben megválnak azoktól.