POLITIK
Már követeli a pénzt.
Zelenszkij kedden váratlan látogatást tett Berlinben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Emmanuele Contini Forrás: NurPhoto/AFP
Zelenszkij Berlinben tárgyalt Friedrich Merz kancellárral, és egyértelmű céllal érkezett: elérni, hogy Németország vezető szerepet vállaljon az uniós döntéshozatalban, és áttörje a pénzügyi támogatás körüli patthelyzetet, írta a Berliner Zeitung.
Zelenszkij gyors döntést akar
A több hónapja napirenden lévő hitelcsomag kulcsfontosságú Ukrajna számára. A tervek szerint mintegy hatvanmilliárd eurót közvetlenül a hadsereg megerősítésére fordítanának, biztosítva az ország katonai működőképességét a következő években. A csomagot eddig Budapest blokkolta, azonban Magyar Péter választási győzelme után Kijevben nőtt a remény, hogy megszűnhet az akadály.
Berlin kulcsszerepben
A német kancellár már korábban jelezte, hogy esélyt lát a megállapodásra. Zelenszkij most azt szeretné, ha Berlin az Európai Unión belül is élen járna a döntés keresztülvitelében.
A tárgyalásokon nemcsak a pénzügyi segítség, hanem a katonai együttműködés is napirendre került. Szó esett közös légvédelmi rendszerek fejlesztéséről, valamint Ukrajna újjáépítéséről és a menekültek visszatérésének kérdéséről is.
Miközben a pénzügyi és katonai támogatás kérdése sürgető, a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések megrekedtek. Az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások nem hoztak áttörést, részben a közel-keleti helyzet eszkalációja miatt.
A felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól: Moszkva ragaszkodik a követeléseihez, míg Kijev elutasítja a területi engedményeket.
Új erőviszonyok az EU-ban
A magyarországi politikai változás az egész Európai Unió erőviszonyait átrendezheti. Ami korábban rendszeresen elakadt Budapesten, az most Berlinben dőlhet el.
Kijevben úgy látják: a blokkolások időszaka véget érhet, és az uniónak cselekednie kell.
A kérdés már csak az, hogy az új helyzetben Németország valóban vállalja-e a vezető szerepet, és sikerül-e gyors döntést hozni a kulcsfontosságú támogatásról.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van, és súlyos károk keletkeztek Kijevben, Dnyipróban, Harkivban és Odesszában – közölte az ukrán légierő, valamint katonai és helyhatósági illetékesek.
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 31 rakétát és 636 drónt hatástalanított (a kilőtt rakéták 70, a drónok több mint 95 százalékát), azonban 26 helyszínen 12 rakéta, illetve 20 drón célba talált, 25 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették – tette közzé a légierő parancsnoksága a Telegram-csatornáján. Egy szárnyas rakéta sorsával kapcsolatos információ egyelőre pontosításra vár. A hivatalos közlemény kiadáskor néhány drón még az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.
Odesszában a rakétákkal és drónokkal végrehajtott orosz légicsapás következtében nyolc ember meghalt, 16-an pedig megsebesültek – közölte Oleh Kiper katonai kormányzó és Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon megosztott bejegyzésében, amelyet ukrán hírügynökségek idéztek. A várost előbb több tucat drón támadta meg a Fekete-tenger felől, majd hajnalban rakéták csapódtak be. Megrongálódtak a kikötők, továbbá a kiemelt fontosságú és lakóépületi infrastruktúra egyes létesítményei. Legalább három többszintes épület homlokzati falai és üvegezése megsemmisült, valamint egy kollégiumban és a vele szomszédos épületekben is károk keletkeztek.
A Kijevet ért támadás következtében négyen meghaltak – köztük egy gyermek -, 54-en pedig megsebesültek – jelentette be a fővárosi ügyészség sajtóközleményben, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett.
A hatóság közölte, hogy a sebesültek között három rendőr, négy egészségügyi dolgozó és két külföldi állampolgár is van. A fővárosban 17 többszintes épület, 10 családi ház, egy szálloda, egy irodaközpont, egy autószalon, egy benzinkút és egy bevásárlóközpont is megrongálódott.
Dnyipropetrovszk megyében hárman meghaltak, 34-en pedig megsebesültek az orosz légicsapások következtében csütörtökre virradóra – közölte az állami katasztrófavédelem sajtószolgálata. Dnyipro városában több helyen is tűz ütött ki: lakóházak, egy irodaház, garázsok és autók gyulladtak ki, valamint egy oktatási intézmény területén is tűz keletkezett. Többlakásos és családi házak, közigazgatási épületek, egy oktatási intézmény, idősek otthona, egy ipari vállalat, garázsok és járművek rongálódtak meg. A következmények felszámolásában több mint 200 tűzoltó és 55 speciális gépjármű vett részt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a súlyos támadásokat követően, csütörtökön a hivatalos Telegram-csatornáján közzétett üzenetében azt írta, hogy Kijev nemzetközi partnerei még nem teljesítettek az ukrán légvédelem megerősítésére vonatkozó számos kötelezettségvállalást. „Ez az éjszaka is azt bizonyítja, hogy Oroszország nem érdemel semmiféle globális politikai engedményt és a szankciók feloldását. Oroszország a háborúra játszik, és pontosan ilyennek kell lennie a válaszunknak is: minden erőnkkel védeni kell az életet, és a béke érdekében minden erőnkkel szintén nyomást kell gyakorolnunk” – fogalmazott.
Ukrajna partnerei számos politikai kötelezettségvállalást tettek a Kijevet támogató csoport, az úgynevezett Ramstein formátum keretében és kétoldalú alapon is, de azok még nem valósultak meg – tette hozzá.
Zelenszkij arról is beszámolt, hogy utasította a légierő parancsnokát, vegye fel a kapcsolatot azokkal a partnerekkel, akik korábban ígéretet tettek a Patriot légvédelmi rakétarendszerekhez és egyéb rendszerekhez szükséges rakéták szállítására vonatkozóan.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azonnali fellépésre szólította fel az orosz támadásra adott válaszként a nemzetközi közösséget az X-en. „Az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnát támogató intézkedéscsomagok késleltetése erkölcstelen, kontraproduktív és veszélyes” – írta a külügyi tárca vezetője, aki szerint „a legmegfelelőbb válasz” az, hogy „az orosz terrorista rezsim vezetői számára elkerülhetetlen legyen az igazságszolgáltatás”.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint Pozsony kész megakadályozni az Oroszország elleni új szankciócsomagot, de nem fogja ellenezni egy 90 milliárd eurós kölcsön Ukrajna számára történő kiadását – írja a Denník N szlovák hírportál.
A hiteltervezetet Orbán Viktor, immár leköszönő miniszterelnök még blokkolta korábban, azonban elveszítette az április 12-ei választásokat – írták. Robert Fico szlovák miniszterelnök azonban korábban arról beszélt, hogy „át akarja venni tőle a stafétát”, azonban ezt a kijelentést Juraj Blanár szerint félremagyarázták – tették hozzá.
Blanár szerint Szlovákia addig kívánja blokkolni a 20. szankciós csomagot Oroszország ellen, amíg nem kap garanciákat a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállításával kapcsolatban. A szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt a szlovák külügyi tárca vezetője kijelentette:
Szlovákia egyértelmű, átlátható és ellenőrizhető nyilatkozatot szeretne arról, hogy a Barátság vezetéket újraindítják.
A parlamenti kérdések órájában Blanár ezt az álláspontját nyomatékosította.
„Ha a Barátság kőolajvezeték nem lesz üzembe helyezve és napirendre kerül a 20. csomag jóváhagyása, akkor nem fogjuk megszavazni, mert nincs más eszközünk arra, hogy rákényszerítsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az Európai Bizottságot a vezeték működésének helyreállítására”
– mondta Juraj Blanár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy a Barátság kővezeték az orosz támadást követően akár április végéig újraindulhat, Robert Fico miniszterelnök azonban megkérdőjelezte az ukrán államfő szavait – írták. Azzal folytatták: Blanár szerint a formálódó új magyar kormány tagjainak álláspontja arra utal, hogy készen állnak támogatni a hitel folyósítását Ukrajna számára.
Ripost hírek
