POLITIK
Izrael és Libanon között.
Tíznapos tűzszünetről állapodott meg Izrael és Libanon – jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, miután egyeztetett a libanoni elnökkel és az izraeli miniszterelnökkel.
Az elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint
a fegyvernyugvás washingtoni idő szerint délután 5 órakor lép életbe, azaz Izraelben és Libanonban éjfélkor (magyar idő szerint 23 órakor).
A felek közt az Irán elleni háború kiújulásával egy időben élénkültek fel a harcok. Izrael az utóbbi hetekben Libanon területeinek egy részét ellenőrzése alá vonta, miközben harcot folytatnak az Irán által támogatott iszlamista szervezet, a Hezbollah ellen.
Trump szavai szerint a tűzszünet azt szolgálja, hogy sikerüljön békemegállapodást elérni a két szomszédos közel-keleti állam között.
Egyben közölte, hogy utasítást adott JD Vance alelnöknek, Marco Rubio külügyminiszternek és Dan Caine vezérkari főnöknek arra, hogy Izraellel és Libanonnal együttműködve segítsenek előmozdítani egy tartós békét.
Az amerikai elnök egyben emlékeztetett arra, hogy kedden Washingtonban, amerikai közvetítéssel 34 év után először tartottak hivatalos megbeszélést a két ország diplomatái, amelyen a nagykövetek mellett közvetítőként az amerikai külügyminiszter vett részt.
Korábban csütörtökön a libanoni elnök telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, akivel azt közölte, hogy nem hajlandó közvetlen beszélgetést folytatni az izraeli kormányfővel. Ezt követte az amerikai elnök bejelentése arról, hogy a két közel-keleti ország vezetőjével tartott megbeszélésen megállapodtak a 10 napos tűzszünetről.
a Hezbollah síita milícia mintegy száz létesítménye – rakétaállások, parancsnoki központok – ellen hajtottak végre légicsapásokat Bejrútban, Libanon déli országrészében és a keleti Bekaa-völgyben. A libanoni polgári védelem arról számolt be szerda este, hogy a légitámadásokban 254 ember életét vesztette, valamint 837 megsebesült. Az izraeli hadsereg azt is közölte, hogy az Irán-barát iszlamista szervezet civileket élő pajzsként használ katonai és hírszerző létesítményeinél.
Az izraeli hadsereg szerdán azt közölte, hogy a Hezbollah síita milícia mintegy száz létesítménye – rakétaállások, parancsnoki központok – ellen hajtottak végre légicsapásokat Bejrútban, a déli országrészben és a keleti Bekaa-völgyben. Hozzátették, hogy az Irán-barát szervezet civileket élő pajzsként használ katonai és hírszerző létesítményeinél.
Éjal Zamir, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke azt mondta:
ezek megelőző támadások, és a cél velük az észak-izraeli lakosság védelme a Hezbollah támadásaitól. Hozzátette, hogy Izrael továbbra is minden lehetőséget ki fog használni a síita milícia elleni támadásokra.
Izrael szerint a Donald Trump amerikai elnök által kedd este az Irán elleni hadjáratra vonatkozóan bejelentett kéthetes tűzszünet Libanonban nem érvényes.
A libanoni állami hírügynökség beszámolója szerint a légicsapások öt helyszínen érték a főváros forgalmas, tengerparti és központi lakónegyedeit, robbanásokat, tüzeket és gomolygó füstöt, továbbá utcai pánikot okozva.
Mohammed Baluza, Bejrút egyik önkormányzati képviselője és a helyi lakosok felháborodásuknak hangot adva tagadták, hogy a megtámadott épületek katonai létesítmények lettek volna, mint mondták üzlethelyiségek és lakóházak dőltek romba.
Navaf Szalám libanoni miniszterelnök azzal vádolta közleményben Izraelt: nem csak hogy válasz nélkül hagyja a Hezbollah és Izrael közötti fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésére irányuló libanoni kezdeményezéseket, hanem tovább szélesíti azt, és civil területeket támad. „Izrael teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog alapelveit, amelyeket egyébként sem tartott soha tiszteletben” – jelentette ki.
A libanoni hadsereg közleményt adott ki, miszerint a
„libanoni államnak és a civil lakosságának el kell utasítania a Hezbollah civil területekre történő betelepülését, valamint azon törekvését, hogy ott fegyvereket halmozzon fel”.
A csapáshullám előtt a Hezbollah egyik tisztségviselője az AP hírügynökséggel azt közölte, hogy „esélyt akarnak adni a tűzszüneti tárgyalásoknak, de a maguk részéről azért nem hirdetnek fegyvernyugvást, mert az izraeli fél nem tartja be a tűzszünetet”.
A Hezbollah Irán melletti szolidaritásként március 2-án rakétatámadásokat hajtott végre Izrael ellen, és ezzel belefolyt a február 28-án Irán ellen elindított izraeli-amerikai háborúba. Az azóta megtorlásként végrehajtott izraeli támadásokban a libanoni hatóságok szerint 1530 ember, köztük száz nő és 130 gyermek halálát és további több ezer ember megsebesülését okozták, illetve több mint egymillió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.
Donald Trump amerikai elnök egy szerdán adásba kerülő interjúban azt nyilatkozta, hogy „nagyon közel van” az Irán elleni háború vége. Az ENSZ főtitkára pedig bizakodóan nyilatkozott az amerikai–iráni tárgyalások várható újraindulásáról.
„Azt hiszem, majdnem vége, igen. Úgy értem, nagyon közel áll a végéhez” – mondta Donald Trump a Fox Business műsorvezetőjének, Maria Bartiromónak, amikor arról kérdezték, hogy „vége” van-e a háborúnak. Az interjú videórészlete az X közösségi médiára került föl.
Előzőleg Bartiromo egy Instagram-videóban azt nyilatkozta, hogy Donald Trump az interjú során többször is múlt időben utalt az iráni háborúra, mire az újságíró rákérdezett:
„Vége van?” Erre azt válaszolta: „Vége van.”
A hétvégén tárgyalásokat folytattak a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban az Irán elleni, február 28-án kezdődött amerikai–izraeli háború végleges lezárásáról, de nem sikerült megállapodni. Az érintett politikusok szerint erőfeszítések folynak egy újabb tárgyalási forduló megtartására.
Donald Trump – aki hétfőn bejelentette, hogy életbe lépett az Egyesült Államok által az iráni kikötők ellen meghirdetett blokád – kedden derűlátóan nyilatkozott az amerikai-iráni tárgyalások újraindításának kilátásaival kapcsolatban. Szerinte azok két napon belül Pakisztánban újraindulhatnak.
António Guterres, az ENSZ főtitkára kedden azt nyilatkozta, hogy nagy valószínűséggel folytatódnak a tárgyalások Washington és Teherán között. A világszervezet vezetője az ENSZ székházában újságíróknak elmondta:
„A jelek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy ezek a tárgyalások újraindulnak.”
Közölte továbbá, hogy kedden találkozott Muhammad Isak Dár pakisztáni miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, de a megbeszélésről részleteket nem árult el.
Életbe lépett az Egyesült Államok által az iráni kikötők ellen meghirdetett blokád hétfőn – közölte Donald Trump.
Az amerikai elnök washingtoni idő szerint a délelőtti órákban internetes közösségi oldalán arra figyelmeztette Irán vezetőit, hogy amennyiben az ország haditengerészetének megmaradt kis méretű gyorsmozgású motorhajói megközelítik a blokád vonalát, az amerikai erők megsemmisítik azokat.
Az elnök megjegyezte, hogy
ugyanazokat a fegyverrendszereket használhatják, mint amelyeket az amerikai katonaság a Karib-tenger térségében alkalmazott a feltételezett kábítószercsempész motorcsónakok ellen.
Trump elnök vasárnap jelentette be, hogy az Egyesült Államok hadereje ellenőrzés alá veszi a Hormuzi-szorost, valamint blokádot hoz létre Irán kikötői körül.
Modzstaba Hamenei legfőbb iráni vallási és politikai vezető nevében csütörtökön közzétettek egy üzenetet, miszerint az ország az ellenséges támadások és bombázások okozta hatalmas pusztítás ellenére megnyerte az ellene folytatott háborút.
„Az ellenség okozta károk és csapások ellenére fegyveres erőink a háborút hatalmas győzelemmé változtatták” – áll az iráni televízióban felolvasott közleményben, amelyet a korábbi legfőbb vezető, Ali Hamenei halála óta eltelt 40. nap alkalmából adtak ki. Ali Hamenei – Modzstaba Hamenei apja – a február 28-án elkezdődött amerikai–izraeli bombázásban vesztette életét.
„Az utóbbi 40 napban megszületett az iráni nagy nemzet újabb hőstörténete, amely megdöbbentette a világot” – hangzott el az üzenetben.
A Modzstaba Hameneinek tulajdonított üzenet kiemeli, hogy Irán nem akar háborút, de harcolni fog legitim jogaiért.
Köszönetet mondott Irán térségbéli szövetségeseinek is, így a libanoni Hezbollah milíciának és a jemeni húszi lázadóknak. Az üzenet hangsúlyozza, hogy „Irán új szintre fogja emelni a Hormuzi-szoros irányítását”.
Az 56 éves Modzstaba Hamenei március 8-i kinevezése – sőt, az egész háború kezdte – óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt,
ami találgatásoknak ad teret egészségi állapotát, tartózkodási helyét, illetve valódi szerepét illetően is az állami irányításban.
Az azóta megjelent külföldi sajtóhírek arról szóltak, hogy Iránban vagy Moszkvában ápolhatják, mivel súlyos sérüléseket szenvedett a háború legelején történt csapásban, amely az apjával végzett. De arról is szóltak amerikai sajtóhírek, hogy az iráni iszlamista rezsim legújabb vezetője homoszexuális lehet, ami veszélyt jelenthet rá.
Ripost hírek
