POLITIK
Pedig nem ajánlanak többet.
Ukrajna nem fogad el „látszattagságot” az Európai Unióban – szögezte le Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdán újságíróknak, kommentálva a nyugati sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Franciaország és Németország nem áll készen arra, hogy a kelet-európai országot teljes jogú EU-taggá tegyék, és inkább szimbolikus részvételi formákat javasolnak szavazati jog nélkül.
A politikus rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ez az egyértelmű álláspontja. Szibiha hozzátette: a partnerek ezt megértik, ezért a hangsúlyt arra kell helyezni, hogy az ország teljesítse a csatlakozáshoz szükséges követelményeket és megfeleljen a kritériumoknak. A miniszter beszámolt arról is, hogy
az EU Tanácsának ülésén, amelyen részt vett, pozitív jelzést kaptak azokról a jogszabályokról, amelyeket a parlament a tagsághoz való közeledés érdekében fogadott el.
Hozzátette: az ülésen az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciós csomagját is megvitatták, és véleménye szerint van ok feltételezni, hogy azt végül elfogadják. Az Oroszország által indított háborúra rátérve a miniszter kijelentette, hogy Ukrajna harctéri helyzete jelenleg a legerősebb és legstabilabb az elmúlt egy évet tekintve. Kiemelte, hogy a drónok aktív alkalmazásának köszönhetően az ukrán erőknek sikerült ellensúlyozniuk az oroszok emberfölényét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az oroszok meghatározó embervesztesége erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióit.
Szibiha az ukrán légtér védelmében elért eredményeket is kiemelte. Elmondta:
Ukrajna „új geopolitikai ereje” abban rejlik, hogy képes az ellenséges támadóeszközök akár 90 százalékát lelőni.
Az ukrán harctéri sikerek harmadik tényezőjének az aszimmetrikus támadást nevezte, amely olyan hadviselési módszer, amikor a két fél között nagy különbség van erőben, és a gyengébb fél nem hagyományos módon próbál előnyt szerezni, például drónokkal mér csapást nagy értékű célpontokra.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára a megszállt krími Szevasztopolban – közölte az ukrán vezérkar szerdán a Facebookon.
A közlés szerint az ukrán egységek az orosz erők több más fontos létesítményére is csapást mértek az éjjel: drónirányító pontokra az oroszországi kurszki területen, Molnyija típusú csapásmérő drónok irányító pontjára a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, parancsnoki és megfigyelő pontokra a donyecki régióban, valamint több katonai célpontra az oroszországi Belgorod térségében.
Az Ukrinform állami hírügynökség beszámolója szerint a közösségi médiában is terjednek hírek arról, hogy robbanások voltak Szevasztopol területén.
Információk érkeztek két becsapódásról a Fiolent-fok környékén, ahol egy orosz légvédelmi rakétaezred állomásozik, valamint a Monasztirszke úton, ahol a Fekete-tengeri flotta rádióelektronikai felderítő egysége működik.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy az elmúlt napon a megyeszékhely, Harkiv városát és a régió további 22 települését érte orosz támadás, egy ember meghalt, húsz megsebesült.
Az északkeleti Szumi megye egyik kistérségét orosz dróncsapás érte az éjjel, amely egy ember halálát okozta
– írta Oleh Hrihorov, a régió kormányzója a Telegramon.
Hozzátette, hogy a masszív támadásban az orosz drónok lakóépületeket találtak el, a becsapódások helyszínein tüzek keletkeztek. Az egyik házban egy elhunyt férfi holttestét találták meg, az áldozat személyazonosságát még vizsgálják. A déli Herszon város vezetése közölte, hogy orosz dróntámadás következtében három civil megsebesült.
A Donyeck megyei rendőrség közlése szerint az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 1048-szor ágyúzták a régió front menti lakott területeit, kilenc ember sebesült meg, 44 épület, köztük 28 lakóház rongálódott meg.
Újra akarja indítani az orosz-ukrán tárgyalásokat Törökország. Ezt a török államfő közölte Mark Rutte NATO-főtitkárral szerdai ankarai találkozójukon – írta Recep Tayyip Erdogan hivatala.
Törökország erőfeszítéseket tesz az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások újjáélesztése, valamint a két háborús fél vezetőinek egy asztalhoz ültetéséért a háború lezárása érdekében – áll a közleményben.
Erdogan azt az elvárását is megfogalmazta, hogy a NATO európai tagországai vállaljanak több felelősséget a transzatlanti biztonság szavatolásában.
Ukrajna kezdeményezte, hogy Törökország adjon otthont egy személyes találkozónak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között – jelentette be az ország külügyminisztere, Andrij Szibiha. A cél, hogy új lendületet kapjanak a megrekedt béketárgyalások.
A Reuters beszámolója szerint Szibiha elmondta: nemcsak Ankarával vették fel a kapcsolatot, hanem más fővárosokkal is egyeztettek egy lehetséges helyszínről. Kijev ugyanakkor kizárta, hogy a találkozót Oroszországban vagy Belaruszban tartsák meg, utóbbit Moszkva szoros szövetségesének tekintik, és területét az orosz hadsereg már a 2022-es invázió során is használta.
„Kifejezetten a törököket kerestük meg, de ha más főváros – Moszkván és Minszken kívül – megszervezi a találkozót, készek vagyunk részt venni”
– fogalmazott a külügyminiszter.
A Kreml korábban jelezte, hogy kész lenne Moszkvában fogadni Zelenszkijt, ezt azonban az ukrán elnök elutasította. A személyes találkozó régóta napirenden van Kijev részéről, amely így próbálná felgyorsítani a több mint négy éve tartó háború lezárását célzó folyamatokat.
Szibiha többek között arról is beszélt, hogy már írásos egyeztetésbe kezdett a hamarosan felálló új magyar kormány külügyminiszterével is.
Oroszország fokozatosan hozza létre azt a biztonsági övezetet, amely a határ menti térségek védelmét szolgálja Ukrajna irányából – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy önkormányzati vezetőkkel folytatott egyeztetésen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP
Putyin orosz elnök hangsúlyozta: Moszkva addig folytatja a műveleteket, amíg teljes mértékben meg nem szűnik a fenyegetés az ország határ menti régióival szemben. Mint fogalmazott, a biztonsági zóna kiépítése lépésről lépésre halad, és a cél változatlan, írja az Origo.
Putyin arról is beszélt, hogy Oroszország biztos a kitűzött célok elérésében az ukrajnai konfliktusban.
Úgy véli, az ország ellenfelei már most azon gondolkodnak, miként kezeljék a jövőbeni orosz győzelem következményeit. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem kíván idő előtt nyilvános részleteket közölni, hanem a kijelölt feladatok végrehajtására összpontosít.
Putyin: Moszkva segíti a határ menti térség lakóit
Az orosz elnök szerint a helyzet továbbra is nehéz a határ menti térségekben, különösen a Kurszki terület esetében. Kiemelte: az állam kötelessége segítséget nyújtani a támadások által érintett lakosságnak.
Putyin arra szólított fel, hogy olyan életkörülményeket kell teremteni, amelyek ösztönzik az embereket arra, hogy szülőföldjükön maradjanak. Nemcsak az elveszett javak helyreállítását, hanem a térségek fejlődését is biztosítani kell – hangsúlyozta.
Putyin külön köszönetet mondott a határ menti települések vezetőinek helytállásáért. Az orosz vezetés álláspontja szerint a határ menti biztonság megerősítése kulcsfontosságú a jelenlegi helyzetben.
Ripost hírek
