
Újrakezdődnek az amerikai-iráni tárgyalások
Továbbra is Pakisztán a helyszín.
Donald Trump közel-keleti ügyekben tárgyaló diplomatái - Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember - szombaton Pakisztánba utaznak, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az iráni kormány képviselőivel - közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteken.
A sajtótitkár elmondta, hogy az újabb tárgyaláson is a pakisztáni kormány képviselői lesznek a közvetítők, és reményét fejezte ki, hogy sikerül közelebb lépni a békemegállapodáshoz. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.
Karoline Leavitt közlése szerint Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember, az elnök veje utazik el Iszlámábádba. A béketárgyalások első fordulójában résztvevő JD Vance alelnök Washingtonból követi a fejleményeket, Donald Trump elnök oldalán, Marco Rubio külügyminiszterrel közösen
- mondta el a szóvivő.
Az amerikai pénzügyminisztérium az Iránra nehezedő gazdasági nyomás részeként pénteken szankciók újabb széles körét jelentette be, aminek célja Irán kőolajexportjának további akadályozása.
Büntetőintézkedés alá került többi között egy kínai kőolajfeldolgozó, ami Iránból származó nyersanyagot dolgoz fel, valamint panamai, barbadosi, San Marinó-i bejegyzésű kőolajszállító tankerek és vállalkozások Panamában, Hong-Kongban, Kínában, a Seychelle-szigeteken és a Brit Virgin-szigeteken.
Amerikai őrizetben marad a héten az Indiai-óceánon lefoglalt két iráni olajszállító tanker és legénysége - közölte az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke pénteken a Pentagon washingtoni sajtótájékoztatóján.
Dan Caine közölte, hogy az iráni kikötőkre vonatkozó blokád bevezetése óta 34 hajót fordítottak vissza a perzsa állam partjai felé.
Megjegyezte, hogy az amerikai felszólításnak eddig egyetlen hajó, a múlt hétvégén lefoglalt Touska teherszállító nem tett eleget.
Pete Hegseth hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy
az Iránra vonatkozó blokádot szorosabbá vonják, és globálissá válik, ami azt jelenti, hogy az amerikai haditengerészet távolabbi tengereken is fellép a zárlat érdekében.
Senki nem hajózik ki a Hormuzi-szorosból az amerikai haditengerészet engedélye nélkül - hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy az idő nem Iránnak játszik, és arra sürgette Teheránt, kössön mielőbb alkut az Egyesült Államokkal.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Közel-Kelet térségében három amerikai repülőgép-hordozó és tucatnyi más amerikai hadihajó tartózkodik.
Pete Hegseth ismét bírálta az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségeseit, amelyek "évtizedeken keresztül kihasználták az Egyesült Államok védelme jelentette biztonságot".
Az ingyenességnek vége.
"Amerika és a szabad világ olyan szövetségeseket érdemel, akik ütőképesek, lojálisok, és megértik azt, hogy szövetségesnek lenni nem egyirányú, hanem kétirányú utca"
- fogalmazott.
"Mi nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk, így talán elkezdhetnek kevesebbet beszélni, kevesebb elegáns konferenciát tartani Európában, és beszállni egy hajóba" - mondta Pete Hegseth.
Oroszország továbbra is kész elősegíteni a konfliktus politikai-diplomáciai rendezését, és közvetítői erőfeszítéseket tenni a Közel-Keleten való igazságos és hosszú távú béke megteremtése érdekében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök iráni hivatali partnerének, Maszúd Pezeskjánnak.
A két vezető telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata számolt be. A közlemény szerint Putyin közölte az iráni elnökkel, hogy Oroszország ebből a célból folytatja az aktív kapcsolattartást összes partnerével a közel-keleti régióban.
Az iráni elnök értékelést adott a korábban Iszlámábádban lezajlott iráni-amerikai tárgyalásokról, és köszönetet mondott az Oroszország által egyebek között a nemzetközi fórumokon is képviselt elvi álláspontért, amely a helyzet enyhítésére irányul. Pezeskján köszönetet mondott az iráni népnek nyújtott orosz humanitárius segítségért.
A kétoldalú együttműködés aktuális kérdéseinek megvitatása során a felek megerősítették a kölcsönös szándékot az orosz-iráni jószomszédi kapcsolatok további, átfogó megerősítésére.
Donald Trump amerikai elnök elrendelte minden iráni hajó megsemmisítését, amely aknát próbál telepíteni a Hormuzi-szorosban.
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt is közölte, hogy az amerikai erők megnövelt kapacitással dolgoznak a fontos tengerhajózási útvonalon már elhelyezett tengeri aknák eltávolításán.
Donald Trump egy másik bejegyzésben megismételte, hogy az iráni kikötőket érintő amerikai katonai blokád addig marad fenn, amíg Irán nem köt megállapodást, és azt írta, hogy az Egyesült Államok "teljes mértékben" ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost. "Egyetlen hajó sem léphet be, vagy hagyhatja el (a szorost) az Egyesült Államok haditengerészetének jóváhagyása nélkül"
- fogalmazott.
Az elnök egyben kifejtette, hogy Iránon belül hatalmi harc dúl a "keményvonalasok" és a "mérsékeltek" között. "Iránban nehéz napok járnak, hogy kitalálják, ki is a vezetőjük" - fejtette ki.
Donald Trump egy harmadik bejegyzésében megköszönte John Phelan, a haditengerészetért felelős miniszter munkáját, aki váratlanul távozott posztjáról. Az elnök szerint a több mint egy évig hivatalban lévő miniszter érdemei közé tartozik a haditengerészet megerősítése.
John Phelan távozását indoklás nélkül szerdán közölte a Pentagon. A haditengerészetét felelős kormányzati pozíciót megbízottként az eddigi miniszterhelyettes, Hung Cao tölti be, aki 25 éven keresztül szolgált az amerikai tengerészet kötelékében.
A Hormuzi-szoros blokádját leginkább megszenvedő országok kérésével indokolta az amerikai pénzügyminiszter szerdán azt, hogy az Egyesült Államok újabb egy hónappal meghosszabbította az orosz kőolajra kivetett szankciójának részleges és átmeneti feloldását.
Scott Bessent egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy több mint tíz ország fordult ezzel a kéréssel az adminisztrációhoz.
A számukra kedvező döntést azzal indokolta, hogy a legsérülékenyebb és az energiahordozókat tekintve legszegényebb országokról van szó.
Az amerikai kormány április 17-én jelentette be, hogy újabb 30 nappal meghosszabbítja a már tengeren lévő orosz kőolaj mentességét a szankciók alól. Scott Bessent két nappal korábban még úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak nincs szándékában ilyen döntést hozni.
A Trump-kormányzat először március közepén döntött arról, hogy egy hónapra mentesíti az Oroszországból, valamint Iránból származó, már tankerekbe töltött kőolajat a szankciók alól, ezzel mérsékelve az iráni konfliktus miatt megugrott kőolajárakat. A mostani döntés nem vonatkozik az iráni kőolajra.
Az üzemanyagellátás biztosításának és az árak hirtelen elszabadulásának kezelésére egységes szabályozásra és folyamatos szakmai párbeszédre van szükség - hangsúlyozta a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
A szervezet szerint az üzemanyagárak emelkedésének tompítását célzó intézkedések akkor lehetnek eredményesek, ha a piac egészének működését, az árszerkezet alapvető elemeit érintik. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek egységesen, minden piaci szereplő számára azonos feltételek mellett alkalmazhatók, és nem bontják meg a verseny egyensúlyát. Ebben elsősorban az adó- és adójellegű terhek felülvizsgálata jelenthet érdemi, kiszámítható és a fogyasztói árak szempontjából is érzékelhető segítséget - mutat rá a MÁSZ.
A szövetség kifejtette: az elmúlt másfél hónap eseményei jelentősen átalakították a piaci környezetet. A Hormuzi-szoros térségében kialakult konfliktus, valamint a Barátság kőolajvezeték leállása egyszerre növelte a nemzetközi és a hazai ellátásbiztonsági kockázatokat. A globális olajszállítások bizonytalansága, az ellátási oldalon történt kiesések egyaránt megjelentek a fizikai Brent kőolaj jegyzésárakban, és a finomított termékek - különösen a repülőgép-üzemanyag és a gázolaj - árának emelkedésében.
Mindez azt eredményezte, hogy a piaci és a védett ár közötti különbség benzin esetében közel 65 forintra, gázolajnál pedig 87 forintra nőtt literenként. Ilyen árszintek mellett az import fokozatosan visszaszorult, miközben a hazai ellátás egyre nagyobb részben támaszkodik a stratégiai készletekre. Ez így már nem pusztán ár kérdés, hanem közvetlen ellátásbiztonsági kockázat is - emelte ki a MÁSZ.
A Barátság kőolajvezeték újraindulása javítja majd az ellátásbiztonsági helyzetet, de az alapvető problémát, a késztermék-import visszaesését nem oldja meg
- tették hozzá.
A MÁSZ szerint a piac drasztikus mértékű, tartós szabályozása középtávon sem fenntartható megoldás, ezért különösen fontos, hogy a szabályozó és a piaci szereplőket tömörítő szakmai érdekképviseletek, így az ásványolaj szövetség is, aktív részesei legyenek az egyeztetéseknek és a megoldáskeresésnek - írta a szervezet.
A szövetség április 15-i tájékoztatása szerint a teljes kiskereskedelmi forgalomban eladott benzin körülbelül háromnegyedét és a gázolaj mintegy kétharmadát a MÁSZ tagjai értékesítik. A MÁSZ-tagvállalatok az ország 2035 töltőállomásából 1057-et üzemeltetnek a 2025. december 31-i adatok szerint.







