Tényleg fenyegetik az oroszok Németországot?

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán mutatta be az új német katonai stratégiát, amely a fokozódó orosz fenyegetésére is válaszol.

A német hadsereg, a Bundeswehr Oroszország az Ukrajna ellen 2022-ben indított háborúja óta fegyverkezési programba fogott, és idén januárban Berlin ismét bevezette az önkéntes katonai szolgálatot a hadsereg létszámának növelésére.

A Pistorius által szerdán ismertetett védelmi terv a német katonai stratégiát, a hadsereg képességeinek elemzését, a fegyveres erők szervezetét, felépítését és nagyságát is meghatározza.

A részletek titkosak, de Pistorius elmondta, a tervek között az is szerepel, hogy a „Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé fejlesszék.”

A védelmi tárca a Németország elleni legfőbb fenyegetésnek Oroszországot tartja.

„Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül, és a katonai erő alkalmazását legitim eszköznek tekinti érdekeinek érvényesítésére”

– jelentette ki Pistorius.

A stratégia kifejti, hogy Moszkva alapvetően ellenségesnek tartja a Nyugatot, és a demokratikus országok NATO-ba való felvételére Moszkva bekerítésként tekint. Az orosz kormány célja a transzatlanti szövetség kohéziójának gyengítése és az Egyesült Államok elszakítása Európától, biztosítva ezzel Oroszország befolyási övezetének kiterjesztését Európában.

„Oroszország megteremti a NATO-tagállamok elleni katonai támadás feltételeit”

– figyelmeztetnek a dokumentumban.

Moszkva már most is hibrid műveleteket folytat a NATO-tagállamok, köztük Németország ellen, kémkedés, szabotázs, kibertámadások és dezinformációs kampányok bevetésével Európa destabilizálására.

A NATO az orosz agresszió ellensúlyozására mintegy 460 ezer fősre akarja bővíteni katonaságát.

A stratégiában kiemelték a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek és a légvédelmi rendszerek fontosságát, és mellettük a technológiák – a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és a robotika – fejlesztését is.

„Rövid távon növeljük védelmi és ellenálló-képességeinket, középtávon a képességek jelentős, átfogó növelését tűzzük ki célul, hosszú távon pedig technológiai fölényt fogunk kialakítani” – vázolta fel Pistorius.

Finnország a következő négy évben védelmi kiadásainak növelését tervezi, az évtized végére már GDP-je 3,2 százalékát szándékozik arra költeni – jelentette be szerdán este a finn kormány, kilátásba helyezve más költségvetési tételek csökkentését.

A finn gazdaság a szomszédos Oroszország által 2022-ben Ukrajna ellen indított háború óta nehézségekkel küzd. Helsinki az ukrajnai háború miatt 2023-ban csatlakozott a NATO katonai szövetségéhez, és megnövelte védelmi kiadásait, amelyek 2025-ben már elérték a GDP-je 2,5 százalékát. A 2030-ra tervezett 3,2 százalék elérhető közelségbe hozza a NATO-tagországok elé 2035-re kitűzött 3,5 százalékos célt.

Petteri Orpo kormányfő szerdán este elmondta, hogy

a védelmi kiadások megemelt összegét katonai toborzásra, a tartalékosok továbbképzésére, drónvédelemre és robbanóanyag-gyártásra fordítják.

A kormánykoalíció egyúttal a főként az egészségügyet és a szociális szolgáltatásokat érintő további költségvetési megszorításokról is beszámolt.

A finn államadósság aránya a várakozások szerint 2026-ban meghaladja a GDP 90 százalékát.

Finnországnak 2024-ben a GDP 4,4 százalékát, 2025-ben pedig 4,3 százalékát kitevő költségvetési hiánya volt, ami miatt az Európai Unióban eljárás indult. Az EU 2028-ig adott haladékot Helsinkinek, hogy a hiányt az EU szabályai szerinti 3 százalékra szorítsa vissza.

Észtországnak mint a NATO tagjának nincs kétsége afelől, hogy egy esetleges orosz támadás esetén az Egyesült Államok a segítségére sietne – jelentette ki pénteken a balti ország védelmi minisztere Vilniusban, hangsúlyozva, hogy Európa nem képes magát egyedül megvédeni Oroszországgal szemben.

„Igen, bízom az Egyesült Államokban és bízom az összes többi szövetségesünkben is” – szögezte le Hanno Pevkur a Reuters hírügynökségnek adott interjújában, amelyben azt is hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államoknak éppen annyira szüksége van katonai szempontból Európára, ahogy Európának rá, így feleslegesek a NATO esetleges összeomlásával kapcsolatos aggodalmak.

A tárcavezető az észak-atlanti szövetséget emellett egy hosszú házassághoz hasonlította, kiemelve, hogy „nincs 50 éven át tartó békés ringadozás; léteznek nézetkülönbségek és problémák, és ezeken dolgozni kell.”

Úgy vélte azonban, hogy Európa katonai szempontból nem tud egyedül helyt állni, és a NATO összes tagállamának többet kellene költenie védelmi célokra.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség legtöbb tagja tartja magát ahhoz a, Donald Trump amerikai elnök nyomására tavaly elfogadott célkitűzéshez, amely szerint az országoknak a bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékát kell erre a területre elkülöníteni.

Észtország idén a GDP 5,1 százalékát szánja erre a célra, ami a NATO-országok között az egyik legmagasabb arány.

Az iráni konfliktusra kitérve Pevkur úgy vélte, a NATO-nak a harcok lezárásában kell segítséget nyújtania, ezen a módon lehetővé téve, hogy az Egyesült Államok ismét több figyelmet fordítson az ukrajnai háború felé, amely, mint arra felhívta a figyelmet, „továbbra is a régió legsúlyosabb problémájának számít.”

Az észt hírszerzés februári figyelmeztetése szerint a balti országgal határos Oroszország „már megkezdte a lőszerek felhalmozását az ukrajnai háború lezárása utáni jövőbeni háborúkra.”

Több mint 3,5 milliárd fontnyi megtakarítás előteremtésére kérték a brit fegyveres erők vezetőit, miközben a brit kormány a hadsereg megerősítéséről és a növekvő biztonsági fenyegetésekre adott válaszokról beszél. A forráshiány miatt a katonai vezetők rendkívüli egyeztetéseket tartanak – értesült a Sky News.

A lap forrásai szerint a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és más katonai szervezetek vezetői a héten egyeztetnek a költségvetési nyomásról.

Értesülések szerint a jelenlegi védelmi költségvetés már a meglévő vállalások teljesítésére is szűkös, miközben tavaly átfogó védelmi felülvizsgálat készült a brit haderő újjáépítéséről és újrafegyverzéséről a fokozódó nemzetközi fenyegetések miatt.

Az ukrán dróngyártás európai telephelyei mostantól legitim célpontok az orosz fegyveres erők számára, jelentette be Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke – írja az EurAsia Daily. Medvegyev és az orosz védelmi tárca közleménye akár félhivatalos reakciónak is tekinthető a brit védelmi minisztérium szerdai tájékoztatására, miszerint az idei évre Ukrajna számára összeállított katonai támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz.

Dmitrij Medvegyev ezzel az orosz védelmi minisztériumnak a közös ukrán–európai dróngyártásról, illetve az ebben közreműködő vállalatokról szóló közleményére reagált, a tárca egyúttal nyilvánosságra hozta a szóban forgó üzemek nevét és koordinátáit is.

Dmitrij Medvegyev ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatát szó szerint kell venni.

„Az európai létesítmények listája, amelyek drónokat és egyéb felszerelést gyártanak, az orosz fegyveres erők potenciális célpontjainak listája. Az ellencsapások valósággá válása attól függ, mi történik ezután. Aludjatok jól, európai partnerek!”

— írta közösségi oldalán Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke. Medvegyev és az orosz védelmi tárca közleménye akár félhivatalos reakciónak is tekinthető a brit védelmi minisztérium szerdai tájékoztatására – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, miszerint

az idei évre Ukrajna számára összeállított katonai támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz.

A szállítmányban több ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón, valamint hírszerzési, felderítési, logisztikai feladatokra, illetve tengeri hadviselési célokra alkalmas drónok vannak. A tájékoztatás szerint a drónszállítmányt az Ukrajnának összeállított 3 milliárd font (1255 milliárd forint) értékű idei brit katonai támogatási keretösszegből finanszírozzák.

A brit kormány egyelőre nem hagyta jóvá a tízéves védelmi beruházási tervet sem, amelyet eredetileg már tavaly ősszel nyilvánosságra kellett volna hozni.

A pénzügyi feszültség közben politikai vitát is kiváltott. George Robertson volt NATO-főtitkár és korábbi védelmi miniszter élesen bírálta a kormány védelmi politikáját, szerinte a brit fegyveres erők nincsenek megfelelően felkészítve a rájuk leselkedő veszélyekre.

A brit védelmi minisztérium ugyanakkor azt közölte, hogy a védelmi költségvetés rekordszintre emelkedik, és a jelenlegi ciklusban összesen 270 milliárd fontot fordítanak honvédelemre.

A brit védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az idei évre összeállított katonai támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz.

A szállítmányban több ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón, valamint hírszerzési, felderítési, logisztikai feladatokra, illetve tengeri hadviselési célokra alkalmas drónok vannak.

A tárca közölte, hogy a szállítások már ebben a hónapban megkezdődtek. A bejelentéshez fűzött ismertetésben a minisztérium kiemeli, hogy a drónok az ukrán fegyveres erők által végrehajtott ellentámadásokban és az orosz támadások elhárításában egyaránt kritikus fontosságú fegyverzetté váltak az utóbbi időszakban.

Oroszország csak a múlt hónapban hozzávetőleg 6500 támadó drónt vetett be Ukrajna ellen, jóval többet, mint februárban – hangsúlyozza a londoni védelmi tárca.

A tájékoztatás szerint a drónszállítmányt az Ukrajnának összeállított 3 milliárd font (1255 milliárd forint) értékű idei brit katonai támogatási keretösszegből finanszírozzák.

Ukrajna e támogatási program alapján több százezer tüzérségi lövedéket és több ezer légvédelmi rakétát is kap az idén Nagy-Britanniától.

Alistair Carns, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi minisztériumi államtitkár a minap, egy londoni védelmi konferencián tartott előadásában közölte: a hadszíntéri adatok szerint Ukrajnában egyetlen drón átlagosan annyi emberveszteséget okoz, mint 22 tüzérségi lövedék.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a múlt hónapban Londonba látogatott és előadást tartott a brit parlament alsóházának és felső kamarájának, a Lordok Házának tagjai előtt, kijelentette: az ukrajnai hadszíntéren az orosz fegyveres erők veszteségeinek több mint 90 százalékát most már drónok okozzák.

Hozzátette: a hadviselés a drónok és a mesterséges intelligencia teljesen új korszakába lépett, és Ukrajna az Oroszországgal vívott háború eddigi négy éve alatt rendkívüli mennyiségű tapasztalatot és műszaki tudást halmozott fel ezen a területen.

Zelenszkij elmondta: az iráni háború kitörése óta több száz ukrán katonai szakértő nyújt segítséget az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak, Szaúd-Arábiának és Kuvaitnak az iráni dróntámadások elhárításához.

Az ukrán elnöknek már arra az eshetőségre is megvannak a tervei, ha az Egyesült Államok valóban hátat fordítana a NATO-nak. Volodimir Zelenszkij szerint a gazdasági aggályokat félre kell söpörni és egy radikálisan új, Ukrajnára, Nagy-Britanniára, Törökországra és Norvégiára épülő katonai szövetséget kell létrehozni.

Az ukrán elnök szerint Európának sürgősen át kell gondolnia biztonsági stratégiáját, különösen akkor, ha az Egyesült Államok valóban a NATO-ból való kilépést fontolgatja – írja a Korrespondent.

Volodimir Zelenszkij a The Rest Is Politics podcast április 10-i adásában vázolt fel egy új, az Európai Unión alapuló védelmi szövetséget. Az ukrán államfő szerint a kontinens biztonságának alapja a jövőben nem a jelenlegi formájában létező Európai Unió lesz. „Amikor Oroszország úgy dönt, hogy 2030-ra 2,5 milliós hadsereget állít fel, Európának át kell gondolnia, hogyan őrizze meg függetlenségét” – jegyezte meg az ukrán elnök.

Úgy véli, hogy az EU-nak olyan stratégiai partnerekre van szüksége, mint Nagy-Britannia, Ukrajna, Törökország és Norvégia.

„Nagy-Britannia, Ukrajna és Törökország és Norvégia hadseregei együtt erősebbek az orosznál. Ukrajna és Törökország nélkül Európa nem tud versenyre kelni Oroszországgal. Ezzel a négy országgal ellenőrizni lehet a tengereket, védetté tehető az égbolt, és rendelkezésre állhatnak a legnagyobb szárazföldi erők”

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Elismerte, hogy bizonyos országok, például Törökország integrációja gazdasági kérdéseket – például mezőgazdasági aggályokat – vet fel, de véleménye szerint a prioritásoknak egyértelműnek kell lenniük.

„Nagy-Britannia egykor az Európai Unió tagja volt. Törökország esetében pedig vannak aggályok a mezőgazdasággal kapcsolatban, de mindezzel meg lehet birkózni, ha a gazdaság valóban erős. Azonban a biztonság az első helyen áll, a gazdaság pedig csak a másodikon, nem fordítva”

– tette hozzá az ukrán elnök.

A nyilatkozat hátterében az Egyesült Államok és a NATO közötti feszültség áll. Donald Trump nemrég élesen bírálta a szövetséget, miután tárgyalt Mark Rutte főtitkárral. Bár a Fehér Ház egyelőre nem jelentette be a kilépést, a jelentések szerint Washington szankcionálná azokat a szövetségeseket, akik nem támogatják az Irán elleni fellépést.