A NATO nem nélkülözheti az Egyesült Államokat

Erről fejtette ki véleményét a lengyel védelmi miniszter.

Az észak-atlanti szövetség nem nélkülözheti az Egyesült Államokat, de az utóbbi sem lenne erős a NATO nélkül - jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán a kelet-lengyelországi Rzeszówban arra reagálva, amit Donald Trump amerikai elnök mondott az előző nap a szövetségről.

A miniszter Mateusz Morawieckivel, az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) európai pártcsalád elnökével, volt lengyel kormányfővel együtt vett részt egy biztonságpolitikai témájú pódiumbeszélgetésen. A moderátor egyik kérdése arra vonatkozott, hogy Trump a The Daily Telegraph című brit napilapnak azt mondta: fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, miután a szövetségesek nem voltak hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletben.

Kosiniak-Kamysz szerint Trumpnak ezek a szavai is bizonyítják, hogy "milyen nagy bajban van most a világ". Kifejezte abbéli reményét, hogy "a helyzet előbb-utóbb megnyugszik". Hozzátette: "az Egyesült Államok nélkül nincs NATO, ezért ez a megnyugvás a mi érdekünk, az Egyesült Államok hatalma viszont nem létezne a NATO nélkül".

A miniszter ebben az összefüggésben aláhúzta az európai védelmi képességek fejlesztésének, valamint annak fontosságát, hogy a kontinens az Egyesült Államok "valódi partnerévé váljon a katonai biztonság terén".

Morawiecki megjegyezte: a NATO azért jött létre, hogy a Szovjetuniót "Európán kívül, a mi biztonsági rendszerünkön kívül tartsák", hogy Németország ne emelkedjen ki túlságosan" és hogy az Egyesült Államok álljon "az (észak-atlanti) rendszer középpontjában". Mint mondta, úgy látja: ma egyes nyugat-európai körök ennek mindenben az ellenkezőjére törekszenek: az Egyesült Államok kiszorítására a szövetségesek köréből, az ukrajnai háború kitörése előtti viszony megújítására Oroszországgal, valamint Németország erejének növelésére.

Trump szavai kapcsán Zbigniew Bogucki, a lengyel elnöki hivatal vezetője szerdai sajtóértekezletén kiválónak nevezte a lengyel-amerikai kapcsolatokat, és kifejezte abbéli "mély meggyőződését", hogy a két ország "a NATO-n belül is szövetséges marad". A NATO felelősségvállalást vár el most azoktól, akik "sok éven át nem vették ezt komolyan" - jelentette ki Bogucki, példaként említve, hogy Trump sürgetése ellenére Németország sokáig nem teljesítette a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadás elérését.

A rzeszówi fórumon Kosiniak-Kamysz megerősítette: nem viszik el Lengyelországból a Patriot légvédelmi rendszereket, ugyanis ezeknek feladata - mint a miniszter aláhúzta - Lengyelország és a keleti NATO-szárny légterének védelme. A politikus ezzel arra reagált, hogy a Rzeczpospolita napilap keddi jelentése szerint az amerikai fél a lengyelországi Patriotok közel-keleti áttelepítésének lehetőségét vizsgálja.

Marcin Przydacz, az államfő külügyi államtitkára a Radio Zet csatornának azt mondta szerdán: nem tud arról, hogy az amerikai fél tárgyalt volna Nawrocki elnökkel a Patriotok áthelyezéséről.

Donald Trump amerikai elnök erőteljesen fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból, miután az atlanti szövetség más tagjai nem voltak hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletekben.

Trump a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap online kiadásán közölt interjúban úgy fogalmazott: mindig is tudta, hogy "a NATO csak egy papírtigris". Hozzátette, hogy ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök is tudja.

Az erős transzatlanti kötelék továbbra is elengedhetetlen a globális bizonytalanság korában, Észak-Amerika és Európa mindig is erősebbek voltak együtt, és így maradhatnak biztonságban egy veszélyesebb világban - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség tavalyi tevékenységéről tartott beszámolójában.

A NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Oroszország jelenti továbbra is a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést a szövetség biztonságára, valamint az euroatlanti térség békéjére és stabilitására nézve. Kijelentette: Oroszország próbára tette a szövetséget és egyre vakmerőbbé vált. A többi között légtérsértéseket és szabotázsakciókat követett el, valamint rosszindulatú kibertevékenységeket folytatott.

A NATO válasza Oroszország provokációira gyors, egyértelmű és határozott volt: a kritikus tengeri infrastruktúra védelme érdekében elindította a Balti Őrszem nevű légi és tengeri járőrmissziót, az éberség fokozása, valamint elrettentő és védelmi képességek megerősítése érdekében a keleti szárnyon elindította a Keleti Őrszem nevű kelet-európai légtérvédelmi járőrmissziót, valamint a Sarkvidéki Őrszem programját.

A szárazföldön, a tengeren és a levegőben rendelkezésre álló erők jelzést küldenek a szövetségesek szolidaritásáról, erejéről és elszántságáról. A NATO éber, és továbbra is gondoskodni fog biztonságáról

- szögezte le.

A NATO hágai, 2025 júniusában tartott csúcstalálkozójával kapcsolatban Rutte közölte: a szövetségesek az elrettentés és a védelem jelentős fokozását célzó intézkedésekben állapodtak meg, valamint abban, hogy 2035-ig bruttó hazai termékük (GDP) 5 százalékát védelemre fordítják. Elmondta, a NATO európai szövetségesei és Kanada 2025-ben reálértéken 20 százalékkal növelték védelmi kiadásaikat az előző évhez képest, majd bíztatta a tagországokat, hogy tartsák fenn ezt a lendületet.

"Mindez biztonságosabbá és védettebbé tesz mindannyiunkat, de fenn kell tartanunk a lendületet. Azt várom, hogy a szövetségesek az idei ankarai NATO-csúcstalálkozón megmutassák, hogy egyértelmű és hiteles úton haladnak az 5 százalékos cél teljesítése felé" - fogalmazott.

Rutte emlékeztetett, hogy a szövetségesek a transzatlanti védelmi ipari együttműködés bővítésében is megegyeztek, hogy fegyveres erőik számára rendelkezésre álljanak a szükséges képességek, és továbbra is támogatni tudják Ukrajnát.

"Megerősítettük Ukrajna iránti határozott támogatásunkat, és fokoztuk erőfeszítéseinket"

- fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a NATO és a szövetségesek egyebek mellett elindították az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott PURL kezdeményezést, amely amerikai katonai eszközöket juttat Ukrajnába a szövetségesek és partnerek finanszírozásával. Ez egy olyan alapvető tűzerőt biztosít, amelyet csak az Egyesült Államok tud gyorsan és nagyságrendben szavatolni, hogy Ukrajna képes legyen tartani a frontvonalat és megvédeni népét - emelte ki.

A NATO hosszú távú támogatása azt jelenti, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, erős helyzetbe kerül egy igazságos és tartós béke biztosításához, és képes lesz elrettenteni az orosz agressziót a jövőben - jelentette ki.

Rutte végezetül kiemelte, 2025-ben a NATO új fejezetet nyitott: nagy döntéseket hozott és határozott lépéseket tett a katonai szövetség védelme és biztonságának megőrzése érdekében az Atlanti-óceán mindkét partján.

"Erősebbek lettünk egy veszélyesebb és összetettebb biztonsági környezetben, melyet számos fenyegetés és kihívás jellemez"

- fogalmazott.

Azonban nincs helye az önelégültségnek és nincs helye az időpazarlásnak, mert egymilliárd ember biztonsága forog kockán - tette hozzá a katonai szövetség tavalyi tevékenységéről tartott beszámolójában a NATO-főtitkár.

Az amerikai elnök kijelentette, nem is nagyon erőltette a NATO-szövetségesek részvételét az iráni hadműveletekben, mivel meggyőződése szerint ennek "automatikusan" meg kellett volna történnie, és "nehéz elhinni", hogy mégsem történt meg.

Az Egyesült Államok eddig is automatikusan jelen volt a hasonló helyzetekben, beleértve Ukrajnát, "pedig Ukrajna nem is a mi problémánk" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy ezek után átgondolná-e az Egyesült Államok tagságát a NATO-ban, Trump határozott igennel válaszolt. "Azt mondanám, ez már túl is van azon, hogy újragondoljuk" - fogalmazott.

Donald Trump ismét kiemelten bírálta Keir Starmer brit miniszterelnököt, aki számos nyilatkozatában elutasította Nagy-Britannia részvételét az Irán elleni hadműveletekben.

Starmer legutóbb éppen szerdán, a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki ismét, hogy a brit fegyveres erők nem csatlakoznak az iráni háborúhoz.

A munkáspárti brit kormányfő a sajtóértekezlettel egyidőben megjelent Trump-interjúra reagálva úgy fogalmazott: bármilyen nyomásgyakorlás és "bármiféle zajongás" közepette is kizárólag a brit nemzeti érdekeknek megfelelően hozza meg döntéseit.

"Ezért hangsúlyoztam mindig is teljesen egyértelműen, hogy ez nem a mi háborúnk és nem is fognak belerángatni bennünket"

- tette hozzá.

A szerdán megjelent Telegraph-interjúban Donald Trump kijelentette, hogy Nagy-Britanniának "nincs is haditengerészete, és bár vannak repülőgép-hordozói, azok nem működnek".

Starmerről szólva úgy fogalmazott, hogy a brit kormányfő "azt csinál, amit akar, nem számít, hogy mit tesz".

A brit szélerőmű-telepítési programra utalva az amerikai elnök kijelentette, hogy a brit miniszterelnök "kizárólag drága szélmalmokat akar, és ezek miatt vannak az egekben az energiaárak" Nagy-Britanniában.

Donald Trump szerdai kijelentései előtt alig néhány nappal jelent meg a brit parlament nemzetbiztonsági stratégiai vegyesbizottságának (Joint Committee on the National Security Strategy, JCNSS) átfogó helyzetértékelése, amely megállapította: fel kell készülni arra "a lehetséges legrosszabb forgatókönyvre" is, hogy válsághelyzet kialakulása esetén Európa már nem számíthat az Egyesült Államok támogatására.

A 80 oldalas jelentés szerint e felkészülés jegyében Londonnak az európai partnerekkel együttműködésben beruházásokat kell végrehajtania saját védelmi kapacitásainak fejlesztésére az Egyesült Államok "potenciális visszavonulásának" ellentételezésére, és terveket kell készítenie az eltávolodásra az Egyesült Államoktól a kétoldalú kapcsolatok olyan területein, amelyeken nagyon jelentős az Amerikával szembeni brit függés, mindenekelőtt a nukleáris és a hagyományos védelemben, illetve a hírszerzésben.