30 ezren követték a pápát a húsvéti keresztúton

A hatóságok közlése szerint több mint 30 ezren vettek részt a római Colosseumnál a nagypéntek esti keresztúton, amelyen XIV. Leó pápa maga vitte a keresztet minden stáción.

Az egyházfő végigjárta a keresztutat, amely a Colosseum belsejéből indult, áthaladt az amfiteátrum előtti téren, és az amfiteátrummal szemközti Palatinus-dombnál ért véget.

A Colosseum fényárban úszott, a via crucist követők tömege gyertyát tartott a kezében.

Ez volt az első alkalom, hogy a pápa maga vitte a keresztet az összes stáción. A korábbi egyházfők csak néhány állomáson vették kézbe a feszületet, XIV. Leó viszont végigjárta a több mint 1 órás keresztutat azzal a feszülettel, amely egykor II. János Pál pápa számára készült.

Az egyházfő mellett egy-egy gyertyavivő haladt, valamint Baldo Reina bíboros, a pápa római helynöke. Jelen volt Roberto Gualtieri római főpolgármester.

A keresztút végén a pápa Szent Ferenc egyik imáját, majd áldását mondta el. Az idei évre esik Szent Ferenc halálának 800. évfordulója; műveiből vett idézetek hangzottak el a keresztút állomásain is.

A hatóságok közlése szerint a Colosseumnál több mint 30 ezren követték a keresztutat, főként papok és nővérek, valamint turisták.

Rendkívüli volt a biztonsági készültség, hiszen a pápa a tömegen keresztül haladt végig.

Az embereket több ellenőrzési ponton egyenként engedték át: elkobozták a vizespalackokat, a kulacsokat és a mobiltelefonok külső akkumulátorait is.

Jézus útja mutat irányt a világért harcoló hatalmak között, amelyek el is pusztítják azt - mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelési misén csütörtökön, amelyen a papi szolgálat mai kihívásairól beszélt egyháza tagjainak.

XIV. Leó pápa, aki egyben Róma város püspöke, megválasztása óta első alkalommal mutatta be a nagycsütörtök délelőtti misét, amelyen egyházmegyéje papjai vettek részt.

A pápa homíliájában hangoztatta, hogy az egyház tagjainak szolgálatvégzését meghatározza származásuk, személyes történetük, de az nem jelentheti az egyház közössége egységének elhanyagolását vagy megtörését.

Az egyházfő a papi küldetés, ezen belül is az embertársakkal való kapcsolattartás központi tényezőjeként a szeretetet jelölte meg, kijelentve, hogy a szeretet csak akkor igazi, ha fegyvertelen, ha kevéssel is megelégszik, ha nem hivalkodó, ha gyengéden őrzi mások törékenységét.

A pápa úgy vélte, elsőrendűnek számít, hogy "sem pasztorációs, sem társadalmi, politikai környezetben a jó nem származhat a másik elnyomásából. A nagy misszionáriusok a másikhoz lábujjhegyen való közeledésnek a tanúi, akik az élethelyzetek megosztását, az érdekek nélküli szolgálatot, a számítás stratégiájáról való lemondást, a párbeszédet, tiszteletet követik" - hangoztatta a pápa.

Szorgalmazta, hogy az egyház mindenhova "vendégként" érkezzen meg, az adott kor, közösség kultúrájának nyelvén szólaljon meg, a legszekularizáltabb környezetet se a hódítás földjének tekintse, valamint fogadja el az elutasítást is.

"A kereszt a misszió része" - jelentette ki XIV. Leó, hangoztatva, csak így lehet belülről megszakítani a világ imperialista, vagyis hódító elfoglalását, valamint leleplezni a ma törvénynek tekintett erőszakot.

Az egyházfő példaként Oscar Romero salvadori érseket említette, aki az őt ért fenyegetések ellenére nem mondott le szolgálata végzéséről, és 1980-ban misézés közben meggyilkolták.

A történelmet a szentek alkotják - mondta a pápa, hozzátéve, hogy Jézus útja mutatja az irányt a világot pusztító hatalmak küzdelmében.

A krizma- vagy olajszentelési misét a püspök mutatja be papságával. Megszentelik a betegek, katekumenek olaját, valamint a krizmát, és a papság megújítja ígéreteit. XIV. Leó és a bazilikában jelen levő több mint ezer pap együtt újította meg felszentelésekor tett fogadalmát.

Az utolsó vacsora felidézéseként XIV. Leó csütörtök délután a lateráni Szent János-bazilikában 12 paptársának mossa meg a lábát. Szakít Ferenc pápa hagyományával, aki 2013-tól többnyire raboknak mosta meg a lábát.

A Szentszék megerősítette, hogy a pápa nagypéntek este egyedül viszi a keresztet a Colosseumnál, az amfiteátrum és a szemközti Palatinus-domb közötti tizennégy stáción.

Az elnyomó hatalmak, a háborúk és a kiszolgáltatottság áldozatainak szentelik a meditációkat a péntek esti keresztúti ájtatosságon a római Colosseumnál. XIV. Leó pápa végig maga vitte a keresztet az elsőtől az utolsó stációig.

A keresztút állomásain elhangzó szövegek megírását a pápa Francesco Patton olasz ferences szerzetesre bízta, aki 2016 és 2025 között szentföldi kusztos volt, jelenleg pedig Jordániában szolgál.

Patton atya a mai Jeruzsálemet és a Szentföldet, szélesebben a Közel-Kelet, még tágabban pedig a világ összes olyan helyszínét megemlíti, ahol most is háborúk vagy más hatalmi, gazdasági, társadalmi konfliktusok szenvedést okoznak.

A bevezetőben hangsúlyozza, hogy Jézus keresztútja Jeruzsálemben az óváros szűk utcáin vezetett végig, ahol nem odaadó tisztelet és csend kísérte szenvedését, hanem zaj és káosz, "amilyen a mindennapi élet", sőt, egyesek kinevették és bántalmazták is.

"Témaként a háborúkat, a hatalomgyakorlás felelősségét, a nők szenvedését választottam" - mondta Patton a RAI olasz közmédiának nyilatkozva.

Hozzátette:

a Rómában életre kelő Via Crucis azt idézi fel, amit a világ számos részén a mindennapokban oly sokan végig járnak.

A Colosseum és az amfiteátrummal szemközi Palatinus-domb közötti tizennégy stáció mindegyikénél először egy részlet hangzik el János evangéliumából, majd egy-egy idézet Szent Ferenctől. A szent halálának 800. évfordulójáról az egyház idén emlékezik meg.

Az első állomáson Jézus és Pilátus találkozása arra mutat rá, hogy minden hatalomgyakorlásról Isten előtt el kell számolni.

Legyen szó akár mások feletti ítélkezésről, háború kirobbantásáról vagy lezárásáról, erőszakra vagy békére való nevelésről, a bosszúvágy vagy a megbékélés táplálásáról, vagy akár a gazdaság irányításáról, ami felhasználható a népek elnyomására, de a nyomorúság alól való felszabadításukra is. Van választási lehetőség az emberi méltóság eltiprása vagy védelme, az élet támogatása vagy elutasítása és elfojtása között.

A keresztre feszített fiát sirató Szűz Mária azokat az édesanyákat idézi fel, akik ma is szemtanúi annak - amint Mária is volt -, hogy miként tartóztatják le, kínozzák meg, ítélik el, ölik meg fiukat. A szövegben azokról az anyákról van szó, akiket az éjszaka közepén tragikus hírek ébresztenek föl, akik kórházban virrasztanak haldokló gyermekeik mellett.

"Ahol szenvedés vagy szükség van, ott vannak a nők: a kórházakban, az idősotthonokban, a terápiás és befogadó közösségekben, a családotthonokban a legvédtelenebb kiskorúakkal, a legtávolabbi állomáshelyeken, ahol iskolákat és orvosi ellátást biztosítanak, a háborús övezetekben, ahol sebesülteket látnak el, és a túlélőket vigasztalják" - olvasható a meditációban.

A nők évszázadok óta sírnak gyermekeik után: azokért, akiket elhurcolnak tüntetésekről és bebörtönöznek, azokért, akiket kíméletlen politikai döntések következtében deportálnak, azokért, akik elkeseredettségükben vállalják a menekülést és a hajótörés veszélyét, azokért, akiket legyilkolnak háborúkban, megsemmisítenek táborokban - olvasható a stációkat kísérő szövegben.

A meditációk megemlékeznek a világ minden szegletében jót cselekvő önkéntesek munkájáról, akik életüket kockáztatják azokért, akiknek élelemre, oktatásra, orvosi ellátásra, igazságosságra van szükségük.

Noha Jézus többször földre esik a kereszt terhe alatt, felemeli azokat, akiket az igazságtalanság, a hazugság, a kizsákmányolás, az erőszak, az egyéni hasznot leső gazdaság okozta nyomor a földre dönt - hívja fel a figyelmet Patton atya.

Jézus ruháinak széttépése méltóságától való megfosztását jelenti, ami ma is megtörténik, amikor a raboknak félmeztelenül kell ülniük cellájukban, amikor kínzóik nemcsak ruháikat, hanem bőrüket és húsukat is leszakítják róluk, amikor az emberi méltóságot semmibe vevő motozásnak vetik őket alá, vagy amikor az erőszakot elkövetők tárgyként kezelik áldozataikat.

"A szórakoztatóipar is ezt a gyakorlatot követi, amikor a meztelenséget használja fel a nézőszám növelésére. Ezt követi az információ világa is, amikor lemezteleníti az embereket a közvélemény előtt. És néha mi is megtesszük ezt kíváncsiskodásunkkal, amikor nem tiszteljük sem a szégyenérzetet, se az intimitást, sem mások magánéletét"

- írta Patton atya a meditációban, párhuzamot vonva Jézus kora és a jelen között.

Holttestek ne maradjanak temetetlenül, édesanyák, rokonok, barátok ne kényszerüljenek megalázkodásra a hatóságok előtt csak azért, hogy visszakaphassák mártírszenvedést átélő szeretteik maradványait! - írja.

Amikor a nők és az édesanyák szenvedésére gondol - jegyzi meg -, akkor nem tud nem gondolni azokra az anyákra, akik a közel-keleti háborúkban veszítették el gyermekeiket. Hasonlóképpen a halottak tiszteletben tartása is a szentföldi szolgálata idején szerzett tapasztalatokra utal.

A Colosseumnál először 1750-ben tartottak keresztutat, később 1965-től vált hagyománnyá.

Ez volt az első alkalom, hogy a pápa maga vitte a keresztet. A Famiglia Cristiana, az olasz püspöki kar lapja erős jelzésnek nevezte ezt, amellyel XIV. Leó a háborúktól szenvedő világnak akar üzenni.