POLITIK
Ijesztő figyelmeztetés.
A Közel-Keleten fokozódó háborús helyzet a régióban élők elvándorlását eredményezheti a következő hónapokban – figyelmeztetett jelentésében az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön. Azt is közölték, hogy az előző év azonos hónapjaihoz képest januárban és februárban 52 százalékkal kevesebben, mintegy 12 ezren próbáltak átjutni az EU külső határain.
A varsói székhelyű uniós ügynökség közölte, hogy a közel-keleti konfliktusnak ez idáig nem volt észrevehető hatása az Európai Unió külső határain tapasztalt migrációs helyzetre.
Az év első két hónapjának migrációs adatait rögzítő jelentés szerint a téli időjárás a főbb migrációs útvonalakon hozzájárult az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések csökkenéséhez.
Az előző év azonos hónapjaihoz képest januárban és februárban 52 százalékkal kevesebben, mintegy 12 ezren próbáltak átjutni az EU külső határain.
Az illegális bevándorlás mértékének legjelentősebb, egyéves viszonylatban 83 százalékos visszaesését a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken jegyezték fel. Itt a vizsgált hónapokban 1215 határsértő esetében kellett intézkedniük a hatóságoknak, míg februárban 209 esetben.
A migrációs nyomás jelentős visszaeséséről számoltak be a fehérorosz határon is, ahol január és február folyamán 196-an lépték át törvénytelen módon az uniós határt, ami az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 80 százalékos csökkenést jelent. Februárban ugyanitt 75 illegális határsértő esetében intézkedtek a hatóságok.
Az előző év azonos hónapjához képest a migrációs nyomás csökkenéséről számoltak be a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon is. Az év első két hónapjában itt 3395-en próbáltak meg az unió területére jutni, ami 50 százalékos visszaesést jelent éves viszonylatban.
A nemzeti hatóságok februárban 1937 olyan illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, aki ezen a migrációs útvonalon vállalkozott a viszontagságos tengeri átkelésre Európa felé.
Megjegyezték: a téli időjárási viszonyok sem rettentették el az embercsempészeket, és továbbra is migránsokkal túlzsúfolt, tengerre alkalmatlan hajókat bocsátottak vízre. Januárban és februárban több mint 660 ember vesztette életét a Földközi-tengeren.
Kevesebben érkeztek az EU területére a Földközi-tenger keleti medencéjének – főként Görögországot és Ciprust érintő – migrációs útvonalán is. Itt az év első két hónapjában 3297 illegális határátlépést jelentettek a nemzeti hatóságok, ami 50 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Februárban a régió országai 1154 illegális migráns esetében intézkedtek.
Egyéves viszonylatban a migrációs nyomás 38 százalékos csökkenését jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonal országainak hatóságai, ahol idén januárban és februárban 930 ember próbált illegálisan az unió területére jutni. Ugyanitt februárban 230-an.
Az illegális bevándorlás jelentette nyomás éves viszonylatban 12 százalékkal esett vissza a brit tengeri határokon. Itt az év első két hónapjában 3880-an, februárban 1510-en próbálkoztak a tengeri átkeléssel.
Éves viszonylatban az adatok emelkedését (9 százalék) egyedül a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon jelentették az illetékes hatóságok. Itt január és február folyamán 2172 észlelést jegyeztek fel, míg februárban 1004-et.
A migrációs útvonalak legtöbbjén afgán, algériai és bangladesi állampolgárokat vettek nyilvántartásba, de jelentős számban érkeztek szenegáli, török, marokkói, eritreai, szudáni, pakisztáni, egyiptomi és guineai állampolgárok is – tette hozzá jelentésében a Frontex.
Bakondi György is arra figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus miatt nőhet a tömeges migráció és a terrorizmus veszélye is
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az iráni konfliktus tömeges migrációs hullámot indíthat el, növeli a terrorveszélyt, ezért folyamatosan elemezni kell a helyzetet. Bakondi György arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a háború folytatódik, megindulhatnak az irániak, illetve az ott élő több mint 3 milliós afgán kisebbség tagjai is Törökországon keresztül a Nyugat-Balkán, Európa felé.
Magyarország megfelelő módon kiáll a külső határok védelme és Európa biztonsága érdekében – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter a magyar Salzburg Fórum elnökségének találkozójáról tartott keddi sajtóeseményen, Egerszalókon.
A belügyminiszter közölte, az európai határ- és partiőrséget működtető Frontexnek jelenleg 700 munkatársa tevékenykedik a nyugat-balkáni területeken, közülük 34-et Magyarország ad, és további 35 fővel növelik a Frontex belső, központi irányításában való részvételt.
A Salzburg Fórum fő témája az illegális migráció volt a nyugat-balkáni területeken, valamint a biztonság növelése annak érdekében, hogy bűnözők ne jussanak be az Európai Unió területére.
A spanyol kormány döntése alapján több mint félmillió illegális bevándorló és menedékkérő státuszát legalizálnák. Az intézkedés óriási felháborodást váltott ki. Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Néppárt (PP) vezetője úgy véli, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök egy súlyos vasúti balesetekről próbálja elterelni a figyelmet. Santiago Abascal, a bevándorlásellenes Vox elnöke szerint pedig a helyi lakosság lecserélése a cél. Sokatmondó, hogy a spanyol kormányfő migránsok betelepítéséről szóló ötletét éppen Soros György fia, Alexander Soros méltatta.
Újabb nagyszabású legalizációs program előkészítésére utal a spanyol kormány 2026. január 27-én elfogadott rendelete, amely az országban tartózkodó, okmányokkal nem rendelkező külföldiek jogi helyzetének rendezését célozza – hívta fel rá a figyelmet a Migrációkutató Intézet.
A szabályozás várhatóan áprilisban lép hatályba, és becslések szerint legalább félmillió embert érinthet, de egyes számítások szerint a kedvezményezettek száma a 800 ezret is megközelítheti. A tervezet értelmében a kérelmezőknek több feltételnek is meg kell felelniük. Igazolniuk kell büntetlen előéletüket, továbbá bizonyítaniuk kell, hogy 2025. december 31. előtt legalább öt hónapon keresztül Spanyolországban tartózkodtak, vagy nemzetközi védelmi kérelmet nyújtottak be.
A jogosultság alátámasztására különféle dokumentumokat fogadnak el, például orvosi igazolásokat, pénzátutalási bizonylatokat vagy más, tartózkodást bizonyító iratokat.
A spanyol rendőrség szerint a szabályozás aggályos lehet, ugyanis sok bevándorlóval szemben még nem született jogerős ítélet, így a kérelmezés pillanatában még büntetlen előéletűnek számíthat. Ebben az esetben még a kisebb bűncselekmények elkövetői – a betörésekben, lopásokban érintettek személyek – is legálisan maradhatnának Spanyolországban.
A rendőrségi szakszervezet szerint a kormány úgy jelentette be az intézkedést, hogy nem biztosított létszámnövelést vagy működési garanciákat, miközben a rendőrség már most is túlterhelt. „Nincs magyarázat arra, ki ellenőrzi az identitásokat, hogyan vizsgálják az előéleteket, és miként kezelnek akár egymillió új ügyet” – közölték.
Már április elejétől elbírálhatják a kérelmeket
A baloldali kormány álláspontja szerint az intézkedés célja, hogy a Spanyolországban élő migránsok legális keretek között vállalhassanak munkát és fizethessenek adót.
A feltételeknek megfelelő bevándorlók egy évre szóló, később véglegesíthető tartózkodási és munkavállalási engedélyhez jutnak, valamint jogosulttá válnak a közegészségügyi ellátás igénybevételére is.
Állampolgárságot és teljes körű választójogot ugyanakkor nem kapnak, valamint utóbbi csak helyhatósági választásokon, szigorú kritériumok mellett merülhet fel.
Elma Saiz bevándorlásügyi miniszter „történelminek” nevezte a döntést, hangsúlyozva, hogy az lezárhatja a múltból örökölt bürokratikus akadályok korszakát. A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a rendelet minél hamarabb hatályba lépjen, így a kérelmek feldolgozása már április elején megindulhat, és akár június végéig le is zárulhat.
A kezdeményezés gyökerei ugyanakkor egy 2021-es indítványig nyúlnak vissza, amelyet mintegy 700 ezer választó írt alá, és több száz civil szervezet támogatott. A rendelet elfogadásában a baloldali Podemos párt politikai nyomásgyakorlása is jelentős szerepet játszott.
Irene Montero, a baloldali párt egyik legismertebb politikusa egy rendezvényen arról beszélt, hogy szerinte Spanyolországnak több bevándorlóra van szüksége.
A 37 éves képviselő a lelkes közönség előtt azt mondta: reméli, hogy a bevándorlás megszabadítja Spanyolországot a fasisztáktól és a rasszistáktól.
Illegális bevándorlók egy tűz körül ülnek a Barcelonától északra fekvő Badalona város egyik terén 2025. december 19-én (Fotó: MTI/EPA-EFE/Alejandro Garcia )
A vasúti katasztrófák helyett a bevándorláspolitika került a középpontba
A spanyol kormány legfrissebb döntése komoly politikai vitát robbantott ki, és az ellenzéki Néppárt, valamint a jobboldali Vox is élesen bírálta az intézkedést. Alberto Núnez Feijóo, a Néppárt elnöke úgy véli, a kormányfő a 2026 januári vasúti szerencsétlenségekről próbálja elterelni a közvélemény figyelmét.
A Néppárt politikusai szerint „a spanyol állampolgárságot és tartózkodási engedélyt ki kell érdemelni, nem szabad odaadni”.
Úgy látják, hogy a spanyol kormány a lehető legrosszabb üzenetet közvetíti, miközben egy olyan modellt szilárdít meg, amely nem szabályozza a bevándorlást és nem védi a társadalmat.
„Felelőtlenség papírokat adni a jövő garantálása nélkül, mert felgyorsítja a társadalmi megosztottságot, megzavarja a közösségi életet egész városrészekben, és párhuzamos közösségeket hoz létre, ahol elvesznek a normák, a kultúra és a hovatartozás közös vonatkoztatási pontjai” – emelték ki a spanyol ellenzéki párt tagjai.
A Vox vezetője, Santiago Abascal még élesebben bírálta a spanyol szocialista kormányt. Véleménye szerint a helyi lakosság „módszeres lecserélésén” dolgoznak, ezért a jobboldali politikus az illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását sürgette.
Hozzátette, hogy Pedro Sánchez gyűlöli a spanyol népet, ezért le akarja őket váltani. Álláspontja szerint a rendelet célja, hogy újabb migránstömegek vegyék célba Spanyolországot, felgyorsítva az inváziót.
Az illegális migráció elleni küzdelemmel foglalkozó szakértők a spanyol kormány döntése ez elkerülhetetlenül fellendíti az embercsempész-maffiák tevékenységét, ami a halálesetek számának növekedéséhez vezet a legveszélyesebb migrációs útvonalakon. Mint mondták, nemcsak a kibocsátó országokból várható erősödő nyomás, hanem más európai országokból, akár hamis dokumentumokkal is Spanyolországba áramolhatnak az illegális bevándorlók, hogy kihasználják a könnyítéseket.
A szakértők szerint a tervekkel ellentétben, kizárt hogy csak 500 ezer embert érintsen a döntés, és akár két millió főről is szó lehet. A tartózkodási engedély megszerzésével, családegyesítést kérhetnek a bevándorlók, ami sok esetben a házastársakat, a gyerekeket, vagy a szülőket is érintheti.
A spanyol miniszterelnök mindeközben visszautasította a vádakat, kijelentve, hogy Spanyolország a méltóság, közösség és igazságosság útját választotta. Pedro Sánchez már egy 2024. októberi parlamenti felszólalásában is arról beszélt, hogy az ország demográfiai fordulóponthoz érkezett, és a bevándorlás kulcsfontosságú a gazdasági növekedés, valamint a jóléti rendszer fenntarthatósága szempontjából.
Alexander Soros méltatta Pedro Sánchez bevándorláspolitikáját
A spanyol ellenzék éles bírálataival szemben akadtak olyan nemzetközi szereplők is, akik kifejezetten üdvözölték a bevándorlók tömeges legalizálására és befogadására irányuló kormányzati lépéseket. Soros György fia nyilvánosan méltatta Pedro Sánchez miniszterelnököt, különösen annak Európa migrációs szükségleteiről szóló véleménycikkét.
Alexander Soros szerint a spanyol kormányfő határozott, értékalapú vezetést képvisel, amely nem kerüli meg a kontinens előtt álló kihívásokat.
Megfogalmazása szerint: „Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök megmutatja, milyen az igazi vezetés! Ahelyett, hogy elfutna a társadalom legfontosabb kérdései elől, szembenéz velük józan politikával – elvi alapokon nyugvó és pragmatikus egyaránt.” Kiemelte, hogy több Pedro Sánchezhez hasonló vezetőkre van szükség.
Soros György magyar származású amerikai üzletember már évtizedek óta hirdeti a nyílt társadalom eszméjét, amelynek célja a nemzeti határok eltörlése, a kulturális és vallási identitás megszüntetése, hogy egy globális, egységesített világrend jöjjön létre.
Ez a koncepció nemcsak a szuverén államokat gyengíti, hanem alapjaiban támadja a keresztény civilizációt, a hagyományos értékeket és a közösségi összetartozást.
A lakosság tudatos keverésével, a migráció erőltetésével a nemzetek ereje meggyengül, helyüket pedig egy könnyen irányítható, identitás nélküli tömeg veszi át.
Az ideológia lényege, hogy a muszlim, észak-afrikai és közel-keleti bevándorlók tömeges betelepítésével megszűnjön a hagyományos nemzeti kötődés, így Soros-terv nem más, mint Európa tudatos demográfiai átalakítása. A folyamatban kiemelt szerepe van Soros György által finanszírozott NGO-knak is, amelyek politikai és társadalmi nyomással, valamint jelentős pénzügyi támogatással alakítják a migrációt.
A Soros-hálózat és NGO-k nem puszta emberszeretetből cselekszenek, ugyanis a migráció irányítása hatalmas üzlet és politikai tőke. Minél több migránst hoznak Európába, annál több forrást és támogatást kapnak nemzetközi intézményektől, miközben befolyásukat is növelik. Soros György alapítványai így egyszerre gazdagodnak és politikai céljaikat is elérik: gyengítik a nemzetállamokat, bomlasztják a keresztény alapokon álló társadalmakat, és helyet készítenek egy új, globális rendnek.
Ripost hírek
