Trump szerint véget ért az iráni háború

Donald Trump  szerint gyakorlatilag befejeződött az Irán elleni háború, miután egyórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal. A washingtoni vezetés úgy látja, az amerikai–izraeli hadművelet szinte teljesen szétverte az iráni katonai képességeket-írja a hirado.hu.

Az amerikai elnök minderről az X-oldalára is posztolt.

„Szerintem a háborúnak lényegében vége van, gyakorlatilag. Nincs haditengerészetük, nincs kommunikációjuk, nincs légierőjük. Ha megnézik, katonai értelemben semmi nem maradt belőlük”

– írta Trump.

Trump kijelentései a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után hangzottak el.  A Kreml tájékoztatása szerint az orosz elnök több javaslatot is ismertetett az amerikai féllel, amelyek célja a konfliktus gyors lezárása lehet. A részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a beszélgetés arra utal, hogy Moszkva közvetítő vagy politikai rendezési szerepre készülhet a konfliktus végső szakaszában.

A washingtoni stratégia célja az volt, hogy Irán kulcsfontosságú katonai infrastruktúráját – különösen a rakéta-, drón- és légvédelmi rendszereket – megbénítsa. Az amerikai vezetés szerint ez nagyrészt meg is történt.

Ahogyan korábban az iráni háború kirobbanása, úgy most a konfliktus befejezésének a híre is megmozgatta a globális energia- és pénzpiacokat. A közel-keleti háború miatt a Brent olaj ára hétfő reggel még 117 dollár körül mozgott hordónként.

Trump bejelentése és a várható amerikai intézkedések hatására az ár gyorsan csökkent, és hétfő estére már 87 dollárra csúszott.

Mindennek hatására a forint is erősödött kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A német benzinkutak szövetsége attól tart, hogy az olajtársaságok kihasználhatják az iráni háború okozta olajpiaci helyzetet és felhajthatják az árakat, a szövetség a 2,5 eurós literenkénti benzinártól tart a legjobban – írja a Die Welt. Ezzel összefüggésben Lars Klingbeil pénzügyminiszter a szövetségi kormány beavatkozását sürgette, valamint közölte: a kabinet már vizsgálja a lehetséges intézkedéseket az árfelhajtás megakadályozása érdekében.

Bár Donald Trump amerikai elnök gyakorlatilag befejezettnek nevezte az iráni háborút és ennek hatására ugyan esésnek indult az olaj világpiaci ára, a Die Welt idézi a Német Benzinkút-üzemeltetők Szövetségének (TIV) szóvivője által elmondottakat, a szervezet ugyanis arra számít, hogy az olajtársaságok, amennyiben ismét 100 dollár felé emelkedik az olajár, úgy átháríthatják az autósokra a kutakon.

„Attól tartok, az olajtársaságok azonnal áthárítják a magas olajárakat, és még tovább emelik az üzemanyagárakat”

– mondta Herbert Rabl, a TIV szóvivője, aki hozzátette: valószínűnek tűnik, hogy az olajtársaságok a német piacot használják fel arra, hogy lássák, mi lehetséges.

„Literenként 2,5 eurós vagy akár magasabb árak is elképzelhetők”

– emelte ki a szövetség szóvivője. A magas benzinárak elkerülése érdekében több lehetőség is napirenden van, Katharina Reiche gazdasági és energiaügyi miniszter trösztellenes felülvizsgálatot követel, Lars Klingbeil pénzügyminiszter pedig nagy vonalakban vázolta a szövetségi kormány előtt álló lehetséges ellenintézkedéseket, aki egyúttal indokolatlannak tartja az üzemanyagárak jelenlegi emelkedését.

„Fontos számomra, hogy szorosan figyelemmel kísérjük a nagy olajtársaságok tevékenységét”

– hangsúlyozta Lars Klingbeil, aki az olajtársaságok jelenlegi gyakorlatát „szemérmetlennek” nevezte, és ezzel kapcsolatban „árfelhajtásról” beszélt.

„Látjuk, hogy mesterségesen hajtják fel az árakat, és a jelenlegi politikai helyzetet kihasználják a profit maximalizálása érdekében. Ezt elfogadhatatlannak tartom, és a politikusok nem nézhetik tétlenül”

– szögezte le Lars Klingbeil, aki azt javasolta, hogy szigorítsák az olajtársaságokra vonatkozó átláthatósági követelményeket az árfelhajtás bizonyításának folyamata érdekében. Azt is szorgalmazta, hogy az üzemanyagárakat csak naponta egyszer lehessen emelni. Elmagyarázta, hogy ez nagyon gyorsan végrehajtható, hosszadalmas jogalkotási folyamat nélkül.

A magyar kormány védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra

Mindeközben  a magyar kormány kedd éjféltől védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra a Közel-Keleten kialakult olajhelyzet miatt, a részleteket még hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök ismertette.

Ez benzin esetén 595, míg a gázolajnál 615 forintot jelent – ismertette a kormányfő, hozzáfűzve, hogy azért, hogy ezeket az árakat tartani lehessen, megnyitják az állami tartalékkészleteket.

„A védett ár csak magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek számára jár, és a magánszemélyekre, mezőgazdászokra, fuvarozókra, vállalkozókra egyaránt érvényes. Az intézkedés hétfő, tehát ma éjféltől életbe lép” – sorolta az érintettek körét Orbán Viktor.

Az iráni háború és az ukrán olajblokád miatt meredeken emelkedtek nemzetközi olajárak. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a negatív hatások kivédése érdekében a kormány a magyar családok, vállalkozások, gazdák és fuvarozók védelme érdekében az üzemanyagokra hétfő éjféltől védett árat vezetett be, amely fölé a kiskereskedelmi árak nem emelkedhetnek.

A 95-ös benzin esetében a maximális ár 595 forint, míg a dízel esetében 615 forint lehet literenként.A kereskedők részére a 95-ös benzin és a dízel üzemanyag átadása a védett ár alatti áron történik. A védett ár csak a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre érvényes.

A kormány a 45 napos állami biztonsági termékkészlet felszabadításáról is döntött

A terhek csökkentése és az ellátásbiztonság növelése érdekében a kormány

• a benzin literenkénti jövedéki adóját 19,25 forinttal (158,8 forintról 139,55 forintra) csökkenti, 
• a gázolajét pedig 20,48 forinttal (148,76 forint/literről 128,28 forintra) mérsékli.

A kormány emellett megtiltja a nyersolaj, valamint a 95-ös benzin és a dízel exportját, és határozottan fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben.

Európa-szerte egekben az üzemanyagárak

Eközben Európa nagy részén elszálltak az üzemanyagárak, Nyugat-Európában mindenhol, de a hazánkkal szomszédos országok egy részében is drágább a benzin és a gázolaj, mint nálunk. 

A kormány által közzétett adatokból kiderül, hogy szomszédjaink közül Szerbiában, Romániában és Ausztriában is drágábban tankolhatnak az autósok, Franciaországban és Olaszországban 700 forint, Dániában és Németországban 800 forint fölött van, Hollandiában pedig már az 1000 forintos lélektani határt közelíti a benzin literenkénti ára.

Az orosz energiára vonatkozó szankciókat fel kell oldani, csak így kerülhető el a brutális európai energiaár-emelkedés – írja Orbán Balázs a közösségi oldalán.

Rövid bejegyzésében a miniszterelnök politikai igazgatója aláhúzta: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök zsarolása ebben a helyzetben közvetlen támadás a magyar háztartások és vállalkozások ellen.

– szögezte le Orbán Balázs.