POLITIK
Az államtitkár Záhonyból jelentkezett.
A záhonyi határátkelőről jelentkezett Czepek Gábor, az Energiaügy Minisztérium államtitkára, aki egyben annak a tényfeltáró bizottságnak is a vezetője, amelyet a kormány azért hozott létre, hogy megvizsgálja a Barátság kőolajvezeték tényleges állapotát. A küldöttség szerdán reggel elindult Ukrajna irányába, amint azt Kovács Zoltán az Igazság órája című műsorban bejelentette.
Az államtitkár emlékeztetett: január 27-e óta nem működik a Barátság kőolajvezeték, mert Ukrajna leállította. Ez a kőolajvezeték kulcsfontosságú az ország szempontjából, évente ötmillió tonna kőolaj érkezik az országba Ukrajna irányából, Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Két fontos oka és stratégiai értéke is van ennek a vezetéknek. Az egyik az, hogy innen érkezik be a kőolaj az ország szívébe, a dunai finomítóba, a Mol ebből készít üzemanyagot és látja el az egész országot
– hívta fel a figyelmet Czepek Gábor. A másik pedig az, hogy az Urál keleti típusú orosz kőolaj lényegesen olcsóbb a nyugati típusú kőolajnál. Ennek az árelőnyét, amely az elmúlt négy esztendőben 650 milliárd forint volt, a kormány a rezsivédelmi alapba tette. Tehát nemcsak az üzemanyag, hanem a rezsivédelem alapja is az orosz kőolaj és a Barátság kőolajvezeték – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a közel-keleti konfliktus emelte a tétet, immáron a tengeri útvonalak is elnehezültek, Európa is kőolajkrízissel küzd.
Stratégiai előny
Kijelentette, ebben a helyzetben stratégiai előny van annak a kezében, aki csővezetéken is el tudja látni magát, nem csak tengeri útvonalakon. Tehát Magyarország stratégiai előnyben van az elmúlt négy esztendő energiapolitikája miatt, hiszen nem engedtük bezárni a keleti erőforrásokat, a Barátság kőolajvezetéket.
Magyarország nem fogadja el a Barátság kőolajvezeték leállítását. Ezért a kormány létrehozta azt a küldöttséget, amely a kőolajvezeték tényfeltárását hivatott elvégezni. A feladatunk az, hogy a kőolajvezeték állapotáról meggyőződjünk, és az újraindítás feltételeit megteremtsük. Legyen világos mindannyiunk számára: ez a kőolaj a magyar olajtársaság tulajdona, magyar tulajdon. Ezt a kőolajat nem érinti szankció. Ez a kőolaj nekünk jár
– nyomatékosította Czepek Gábor. A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van Czepek Gáboron kívül, és velük tart Ukrajnába egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is. A céljuk, hogy megteremtsék a Barátság kőolajvezeték újranyitásának feltételeit.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a kialakult helyzet miatt a magyar kormány hozzányúlt a stratégiai készletekhez, és védett árat vezetett be a lakosság és a vállalkozások számára, ami megvédi a magyarokat a kőolajpiaci krízistől. De ebben kulcskérdés, hogy a Barátság kőolajvezeték újranyitása megtörténjen.
Úgy vélte, ez már nem csak magyar dimenzió, hiszen Európa is úgy tudja kezelni ezt a helyzetet, ha változtat az eddigi politikán és nyit a keleti erőforrások felé, legyen szó kőolajról, vagy legyen szó földgázról.
Czepek Gábor beszámolt arról is, hogy mit tett eddig a bizottság. Mint mondta, tárgyaltak Pozsonyban a szlovák energiapiaci szereplőkkel és az energetikai kormányzat képviselőivel. Megállapodtak abban, hogy ők is csatlakoznak ehhez a tényfeltáró küldöttséghez. Tehát immáron nem csak magyar, hanem magyar–szlovák kezdeményezésről is van szó.
Írtunk is egy közös levelet az Európai Bizottságnak, ahol elemeztük a helyzetet és indokoltuk azt, hogy kulcskérdés számunkra a Barátság kőolajvezeték újraindítása. Ezen felül levelet írtunk az ukrán energiaüggyel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek arról, hogy nyissa meg a vezetéket vagy tegye lehetővé az állapotának vizsgálatát
– közölte az államtitkár. Mint mondta, a küldöttség azért utazik Kijevbe, hogy tárgyaljanak erről a levélről, és érdemi párbeszédet folytassanak a tárgyalóasztalnál, amely elsősorban magyar, de immáron európai érdek is. Ezért nemcsak a kijevi energetikai kormányzattal kívánnak tárgyalni Kijevben, hanem az ottani nagykövetekkel, az Európai Bizottság képviselőjével arról, hogy az egyedüli megoldás az európai krízisre a keleti források újranyitása.
Az üzemanyagokra bevezetett védett ár az egyetlen biztos eszköz a nem működő Barátság kőolajvezeték és az iráni konfliktus okozta olajárrobbanás negatív hatásainak ellensúlyozására – mondta Tóth Máté energiajogász az M1 csatorna 48 perc című hírháttérműsorában kedden.
Tóth Máté az üzemanyagokra bevezetett, hétfő éjféltől érvényes védett ár kapcsán közölte: azzal egy egész intézkedéscsomag lépett életbe. A kormány az árak rögzítése mellett jelentős jövedéki adóról is lemondott, exporttilalmat vezetett be, továbbá – a benzinkutak felé támasztott nyitvatartási és egyéb követelményekkel és a magyar forgalmi engedélyhez kötött lehetőséggel – garantálta az ellátásbiztonságot is.
Megerősítette, hogy
szükség volt korábban a három hónapra elegendő stratégiai üzemanyagkészletek használatára, mert Magyarországot „körbezárták”. Ukrajna „blokád alá vonta” a Barátság vezetéket, míg a horvátok nem hajlandók orosz olajat pumpálni az Adria vezetékbe, közben pedig az iráni konfliktus miatt az arab országokból is akadozik a szállítás – sorolta.
Leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak több mint három hónapra elegendő üzemanyag- és további három hónapra elegendő kőolajtartalék áll a rendelkezésére.
Hosszabb távon ugyanakkor nagy szükség lenne az orosz olajra, mutatott rá, ugyanis részben annak árelőnye alapozza meg rezsicsökkentés intézményét is. Az állam ezt vonja el a Moltól, s adja oda a magyar családoknak a villany- és gázszámláikat csökkentendő – magyarázta.
„Észveszejtő” szerinte, hogy közben a Tisza Párt politikusai az orosz olajról való leválást szorgalmazzák. Éppen arra lenne szüksége Európának, hogy az arab országokból most akadozva érkező energiahordozókat – így az olajat, a cseppfolyósított gázt – pótolja, erre pedig az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése vagy visszavonása adna módot – vélekedett.
Tóth Máté közölte,
Hollandiában már közelíti az üzemanyagok ára az 1000 forintot és „bizonyosan Magyarországon is elérné” ezt a szintet, ha nem érkezne olcsó orosz olaj az országba. Rámutatott: a környező országokban is azért volt mindeddig csak kicsivel drágább a benzin és a gázolaj, mint nálunk, mert a „régió együtt árazott”, a magyar árakhoz igazodott.
A szakértő szerint az iráni konfliktus miatt valószínűleg hosszú távon fel kell készülni a magas olajárakra, hiszen a harcokban olajfinomítók, olajraktárak, olajmezők szenvedtek támadásokat, emellett a szállítás is bizonytalan. Éppen ezért lenne minden eddiginél fontosabb, hogy az orosz energiahordozók szabad utat kapjanak a kontinens felé – hangsúlyozta.
Ripost hírek
