Szijjártó Péter: minden idők leggátlástalanabb külföldi titkosszolgálati beavatkozása zajlik a magyar parlamenti választásba

Óriási botrány, hogy külföldi titkosszolgálatok lehallgatják és választási beavatkozásként nyilvánosságra hozzák Ukrajna érdekében a telefonbeszélgetéseit, viszont ezen felvételeken semmi olyan nem hangzik el, amit nyilvánosan ne mondtak volna el - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetéseinek nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban kifejtette, hogy "ha valakinek volt még bármifajta kétsége afelől, hogy van-e külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar parlamenti választási folyamatba, akkor az megkaphatta ma reggel a bizonyítékot".

  "Szerintem az egy óriásbotrány, egy nagyon durva óriásbotrány, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan lehallgatták a telefonhívásaimat, és ezek a külföldi titkosszolgálatok ezeket a telefonhívásokat most másfél héttel a magyar parlamenti választás előtt nyilvánosságra hozták. Mi ez, ha nem minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb külföldi titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba. Ráadásul mindez minden bizonnyal aktív magyar újságírói segítséggel történt" - szögezte le.

Szijjártó Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy a külföldi titkosszolgálati beavatkozás Ukrajna érdekében történik a magyar parlamenti választásba.

"Ami a tartalmat illeti, hát ugyanazt mondtam telefonon, mint mondok mindig, nyilvánosan is. A szankciós politika óriási hiba, óriási kudarc. A szankciós politika egy csomó kárt okozott az Európai Uniónak. Áremelkedések, infláció, energiaárak elszabadulása. Mi mindig is a szankciós politika ellen voltunk, és azt mindig világossá tettük, hogy nem egyezünk bele olyan szankciókba, amelyek a magyar energiaellátás biztonságát veszélyeztetnék, vagy amelyek a béke ügyét hátráltatták, meg nem egyeztünk bele soha olyan szankciókba, amiknek meg aztán semmi jogi alapjuk nem volt" - folytatta.

A Századvég által megkérdezett magyar emberek 84 százaléka hallott arról, hogy Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója a hangfelvételen maga beszél arról, hogy kapcsolatban állt legalább egy külföldi titkosszolgálattal, amelynek megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát, hogy a külföldi titkosszolgálat lehallgassa a külügyminiszter telefonbeszélgetéseit. A válaszadók határozottan elítélik Panyi Szabolcs tettét, jelentős többségük, 70 százalékuk szerint nem elfogadható, hogy egy magyar újságíró együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal, hogy azok beleavatkozzanak a magyar belpolitikába, Magyarországgal szemben.

A választásokba való orosz beavatkozás kérdésköre a 2016-os amerikai elnökválasztás óta rendszeresen visszatérő kommunikációs fordulat – írta legfrissebb elemzésében a Századvég, hozzáfűzve, hogy globalista érdekkörök és az általuk támogatott NGO-k, médiumok és aktivisták azóta szinte minden fontosabb választás kampányában felhozzák ezt a témát.

Egy demokratikus országban, így Magyarországon is a törvények által meghatározott módon korlátozzák a külföldi beavatkozást, jöjjön az akár keletről, akár nyugatról. Egy ország jövőjéről, a parlament, valamint a következő kormány összetételéről való döntés kizárólag az adott ország állampolgárait illeti meg, akik külföldi befolyás és manipuláció nélkül kell hogy dönthessenek – hangsúlyozták.

Az elmúlt választások azonban azt mutatták, hogy miközben a globalista érdekkörökhöz bekötött NGO-k, aktivisták és médiumok egyoldalúan csak az „orosz beavatkozástól” tartanak, a globalista befolyás veszélyét lekicsinyítik vagy tagadják, holott Donald Trump második elnöksége idején kiderült, hogy a 2016-os „orosz beavatkozás” történetét (Russia Hoax 2016) politikai furkósbotként használták az USA 45. elnökével szemben – emlékeztettek.

Felidézték, hogy a 2022-es országgyűlési választás után az derült ki, hogy az amerikai Demokrata Párt körüli érdekcsoportok, az Action for Democracyn és egy svájci alapítványon keresztül tízmillió dollárnyi támogatást juttattak az akkori ellenzékhez közeli civil szervezetekhez.

Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának 2025 nyarán elfogadott jelentése pedig azt mutatja be, hogy az EU Digital Service Act gyűlöletbeszéd elleni fellépési klauzulájára hivatkozva miként cenzúrázzák a konzervatív véleményeket egyes európai választási kampányokban.

Az idei országgyűlési választáshoz közeledve Panyi Szabolcs, a Direct36 és a VSquare magát „oknyomozó újságírónak” mondó munkatársa több, az „orosz beavatkozást” igazolni hivatott hírrel állt elő, amelyeket több uniós hivatalnok már most arra használna fel, hogy felvesse a magyar kormánytagok kizárását bizonyos tárgyalásokról. Panyi egy, a magyar és az orosz külügyminiszter közötti korábbi telefonbeszélgetés leiratát is nyilvánosságra hozta, ami vélhetően lehallgatás útján készült, és kérdés, hogy egy „oknyomozó” miként juthat legálisan hozzá.

Az „orosz befolyásra” való hivatkozás alkalmas arra, hogy manipuláljon és elbizonytalanítson szavazókat, valamint hivatkozási alapul szolgáljon a jelenlegi magyar kormánnyal ellenérdekelt kormányok számára Magyarország érdekérvényesítésének korlátozására a nyugat szövetségi rendszereken belül. Az „orosz beavatkozás” állandó ismétlése alkalmas arra is, hogy elterelje az olyan külföldi beavatkozásról a figyelmet, mint az ukrán részvétel a Tisza Világ-alkalmazás fejlesztésében, az „aranykonvoj” vagy a Tisza Párt egyes informatikusainak kapcsolata más országok szolgálataival és a budapesti ukrán nagykövetséggel.

Ezt az előtörténetet látva nem meglepő, hogy a Panyi Szabolcs hangfelvételével kapcsolatos ügy rövid idő alatt ilyen széles körben ismertté vált.

A Századvég által készített felmérés szerint a magyarok 84 százaléka hallott arról, hogy a Direkt36 és a VSquare újságírója a hangfelvételen maga beszél arról, hogy kapcsolatban állt legalább egy külföldi titkosszolgálattal, amelynek megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát, hogy a külföldi titkosszolgálat lehallgassa a külügyminiszter telefonbeszélgetéseit.

A válaszadók határozottan elítélik Panyi Szabolcs tettét, jelentős többségük, 70 százalékuk szerint nem elfogadható, hogy egy magyar újságíró együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal, hogy azok beleavatkozzanak a magyar belpolitikába, Magyarországgal szemben.

Mindössze a válaszadók 19 százaléka szerint elfogadható mindez, míg további 11 százalék nem tudott vagy nem kívánt válaszolni.

Általánosságban elmondható, hogy a magyar lakosság határozottan elítéli az ország belügyeibe való külföldi beavatkozás minden formáját, illetve rendkívül negatív véleményt fogalmaznak meg azokról az újságírókról, aktivistákról, akik külföldi érdekeket szolgálnak, külföldi titkosszolgálatokkal játszanak össze. A számok tekintetében ez a véleményklíma az alábbiakkal jellemezhető: közel kétharmad, 65 százalék kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg az ilyen cselekedetről és csupán 11 százalék kedvezőt, míg további 24 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.