Óriásbombákat dobtak le a Hormuzi szorosban

Az Egyesült Államok két és fél tonnás óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében - közölte a Központi Parancsnokság kedden.

A közel-keleti térségért is felelős amerikai irányítási törzs közösségi médiában megjelent közleménye szerint a washingtoni idő szerint a kedd esti órákban végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítmények ellen irányultak. "Irán tengeri rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban" - olvasható a közleményben.

Donald Trump elnök kedden többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelmének megteremtésére. Az elnök kérdésre válaszolva közölte, hogy felülvizsgálhatja az Egyesült Államok és a NATO viszonyát, és nem zárta ki a kilépést sem.

Szintén kedden az Egyesült Államok iraki nagykövetsége azonnali távozásra szólított fel minden amerikai állampolgárt Irakból, a megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva. "Iránhoz közel álló terrorista fegyveres csoportok által elkövetett támadások köznyilvános helyszíneken, így szállodákban jelentős veszélyt jelentenek a közbiztonságra" - olvasható a közleményben.

Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO "ostoba hibát" követ el, amikor nem segít az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállításában.

Az elnök hétfőn újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak célja megvalósításához nincs szüksége a katonai szövetség többi országára, majd hozzátette, hogy a kérés "teszt" volt feléjük, hogy hajlandóak-e segítséget nyújtani. "Régen mondom már, hogy vajon a NATO ott lesz-e, amikor szükségünk van rá" - fogalmazott Donald Trump megerősítve a közösségi médiaoldalán is kifejtett véleményét.

Az amerikai elnök az iráni katonai akcióval kapcsolatban "nagyon erős" előrelépésről beszélt, és megismételte, hogy az Egyesült Államok a művelettel az előzetes tervekhez képest jobban áll.

Az elnök kifejtette: amennyiben most lezárnák a katonai akciókat, akkor az Irán számára okozott károkból a helyreállítás már most is 10 évet venne igénybe.

"Károkat sikerült okozni, de úgy gondolom, hogy ezt egy kicsit állandóbbá kell tenni " - fogalmazott. Az Irán által jelentett veszélyt aláhúzva az amerikai hadsereg műveletének folytatására utalva az iráni rezsimet egy rákos daganathoz hasonlította, amit "el kell távolítani". "El kell végeznünk ezt a műtétet" - mondta Donald Trump.

Irán több hullámban indított rakétákat Izrael ellen kedd délután, a perzsa állam elleni háború tizennyolcadik napján - jelentette az izraeli hadsereg.

Két kazettás rakéta jelentős anyagi pusztítást okozott több helyen a közép-izraeli térségben.

Jeruzsálem környékén a lezuhant elfogó rakéta maradványai miatt tűz tört ki, és károkat jelentettek Holonból, Or Jehudából, Tel-Avivból és Risón Lecijónból is.

A hadsereg közölte, hogy kedden támadta a Hezbollah bejrúti parancsnokságait. A hadsereg szóvivője közölte, hogy csapást mértek három rakétaindító állásra is. Ezek célja a kedd estére ígért, várhatóan nagy erejű Hezbollah-rakétatámadás megzavarása volt.

Izrael védelmi minisztere, Jiszrael Kac ellátogatott a Tel-Nof légibázisra.

"Önök azt bizonyítják, hogy az izraeli légierő a legjobb a világon. Ezúttal módszeresen dolgozunk, már évtizedekre szóló biztonságot értünk el. Ha az iráni nép megdönti a rezsimet, az százötven százalékos eredmény lesz" - mondta Kac a katonáknak.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) főtitkára szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóknak a haditengerészeti kíséret sem nyújtana maradéktalan biztonsági garanciát.

Arsenio Dominguez a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap online kiadásán kedden megjelent interjúban leszögezte azt is, hogy az ilyen jellegű katonai segítség nem jelentene olyan hosszú távú vagy fenntartható megoldást, amellyel nyitva lehetne tartani az Irán által az amerikai és izraeli hadműveletek kezdete után lezárt szorost.

Dominguez szerint a haditengerészeti kíséret enyhíti, de nem szünteti meg a kockázatokat, amelyek továbbra is érintik a hajókat és személyzetüket.

A Hormuzi-szoroson halad át a globális nyersolajszállítmányok 20 százaléka, és Irán a hadműveletek kezdete óta legalább 18 hajó ellen intézett támadást.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a térségbeli kereskedelmi hajózás biztosítási kockázatairól összeállított, Londonban ismertetett friss elemzésében kiemeli, hogy a Perzsa-öbölben és környékén jelenleg hozzávetőleg ezer teherhajó tartózkodik, és ezek összesített biztosítási értéke több mint 25 milliárd dollár.

Az IMO főtitkára a Financial Timesnak adott interjúban hangsúlyozta: a problémát részben a Hormuzi-szoros földrajzi adottságai okozzák. Elmondta: a szoros a legszűkebb részén 33 kilométer széles, viszont a mélytengeri hajózási útvonalak együttes szélessége mindkét irányt tekintve nem egészen 4 kilométer.

Ráadásul az iráni oldalon magas hegyek húzódnak a partvonal mentén, és ez lehetővé teszi az irániaknak, hogy magaslatokról, nehezen észlelhető módon indítsanak támadást a hajók ellen - mondta Arsenio Dominguez.

Az IMO főtitkára úgy fogalmazott: a térségi hajózás egy olyan konfliktus "járulékos károsultja, amelynek alapvető okaihoz semmi köze".

Dominguez szerint aggasztó az is, hogy az öbölben rekedt hajók kezdenek kifogyni az élelmiszerből, az ivóvízből és az üzemanyagból, mivel a környékbeli kikötők is nehezen hozzáférhetők a támadások miatt.

A szervezet vezetője arra kérte a hajózási társaságokat, hogy egyelőre ne közlekedjenek a Hormuzi-szoros térségében, ne tegyék kockára a tengerészek életét és a hajókat.

Az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségesei többsége, hogy nem akar részt venni Washington Irán elleni katonai műveletében - közölte kedden Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.

"Az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségeseinek többsége, hogy nem akarnak részt venni katonai műveletünkben az iráni terrorista rezsimmel szemben a Közel-Keleten annak dacára, hogy szinte minden ország határozottan egyetért azzal, amit teszünk és hogy Irán semmilyen formában sem juthat atomfegyverhez. Ugyanakkor nem vagyok meglepődve cselekményeiken, mert mindig is egyirányú utcaként tekintettem a NATO-ra, ahol évente dollárok milliárdjait költjük el ezen országok védelmére. Mi megvédjük őket, de ők nem tesznek értünk semmit, különösen szükséghelyzetben. Szerencsére megtizedeltük az iráni hadsereget, a haditengerészetük, légierejük, légvédelmük és radarrendszerük a múlté, de talán a legfontosabb, hogy vezetőik szinte minden szinten szintén a múltéi, hogy sose fenyegethessenek többé minket, közel-keleti szövetségeseinket, vagy a világot!" - írta.

"Annak a ténynek köszönhetően, hogy ilyen katonai sikert értünk el, többé már nincs szükségünk, vagy vágyunk a NATO-tagállamok segítségére - sosem volt szükségünk rá! Hasonlóan Japán, Ausztrália, vagy Dél-Korea esetében. Valójában, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke – amely messze a világ leghatalmasabb országa – kijelentem: nincs szükségünk senki segítségére!" - írta az amerikai elnök.