POLITIK
Zelenszkij rosszat sejt.
Zelenszkij a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: nagyon rossz érzései vannak azzal kapcsolatban, hogy az iráni háborúnak milyen hatásai lesznek az ukrajnai helyzetre,
mivel az Egyesült Államok jelenleg nagyobb figyelmet fordít a Közel-Keletre, mint Ukrajnára.
Az ukrán elnök szerint az iráni háború az oka annak is, hogy bár az amerikaiak folyamatosan tárgyalnak külön az oroszokkal és külön az ukrán féllel, az ukrajnai helyzetről folyó háromoldalú találkozókat folyamatosan halasztgatják.
Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt szeretné, hogy az iráni háború minél tovább elhúzódjon, mivel a hosszan tartó háború az energiahordozók árainak emelkedése mellett apasztja az Egyesült Államok fegyverkészleteit, elvonja a légvédelmi rendszereket gyártó amerikai vállalatok által gyártott eszközöket is, így Ukrajnának kevesebb védelmi erőforrás jut, ami nyilvánvalóan előnyös Putyin számára. „Putyin gyengíteni akar bennünket, és ennek egyik módja a Közel-Kelet” – fogalmazott az ukrán elnök a vasárnapi BBC-interjúban.
Zelenszkij szerint az amerikai hadiipar jelenleg havonta 60-65, vagyis évente mintegy 700-800 Patriot légvédelmi rakétát gyárt, és csak a közel-keleti háború első napján 803 ilyen légvédelmi eszközt vetettek be. Az ukrán elnök ugyanakkor a brit parlamentben e héten – még a vasárnap műsorra tűzött BBC-interjú elkészítése előtt – elmondott beszédében közölte: Ukrajna is segíti a Perzsa-öböl térségének nem hadviselő országait, amelyeket iráni drón- és rakétatámadások érnek.
Zelenszkij szerint jelenleg 201 ukrán katonai szakértő tartózkodik a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében, és további 44 áll készen arra, hogy az iráni konfliktustól sújtott országokba utazzon.
Az ukrán kontingens olyan szakemberekből áll, akik hadszíntéri tapasztalatok alapján tudják, hogy miként lehet elhárítani a Sahíd típusú iráni drónokkal végrehajtott támadásokat. A szakértők jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban és Szaúd-Arábiában tevékenykednek, és úton vannak Kuvaitba is – mondta londoni parlamenti beszédében Volodimir Zelenszkij.
Hozzátette: az ukrán kormánynak egyértelmű bizonyítékai vannak arra, hogy az Irán által a Perzsa-öböl térségében bevetett Sahíd drónokban orosz gyártmányú részegységek is vannak.
Közben látványosan meggyengült az ukrán kormánypárt. A Nép Szolgája frakció „magja” 180 főről 111-re csökkent, ráadásul mintegy negyven képviselő a távozását fontolgatja. A belső feszültségeket korrupciós ügyek súlyosbítják, ami odáig vezetett, hogy még a kulcsfontosságú törvényeket sem tudják átvinni a parlamenten. Zelenszkij azzal fenyegette meg a parlamenti képviselőket, hogy akár a frontra is küldheti őket, ha nem a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az IMF- és EU-egyeztetésekhez kötött jogszabályok is elbukhatnak, ami egyre nyilvánvalóbbá teszi: komoly politikai válság körvonalazódik Kijevben.
Zelenszkij pártja szétesik: negyven képviselő a távozását fontolgatja Forrás: AFP
Komoly belső problémákkal küzd az ukrán kormány, Zelenszkijnek fájhat a feje. A Nép Szolgája „elvesztette a magját” – erről beszélt Andrij Motovilovecz, a frakció első alelnöke a Forbes Ukraine-nak adott interjújában, amelyet a Szlovo i Gyilo ismertetett. A politikus szerint a frakcióvezetésnek egyre nehezebb biztosítani a szükséges támogatást a kulcsfontosságú törvényjavaslatok elfogadásához, különösen azokhoz, amelyek az állami költségvetés kialakításához és Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódnak.
Motovilovecz elmondta: míg korábban akár 180 képviselőre is számíthatott a Nép Szolgája soraiból, mára ez a szám drasztikusan csökkent.
Jelenleg a frakció „magját” mindössze 111 képviselő alkotja, ami jelentősen megnehezíti a törvényhozási munkát.
Zelenszkij a frontra küldéssel fenyegette a képviselőket
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy mintegy negyven képviselő fontolgatja a mandátuma visszaadását. A politikus ugyanakkor jelezte: ennek jóváhagyásához a parlament döntése szükséges, amire jelenleg nem lát reális esélyt. Mint fogalmazott, a képviselők esküt tettek, és bár benyújthatják lemondási kérelmüket, azt várhatóan nem fogják megszavazni. Hangsúlyozta: a parlament működését mindenképpen fenn kell tartani. A helyzet odáig fajult, hogy Zelenszkij ukrán elnök azzal fenyegette meg a parlamenti képviselőket, hogy akár a frontra is küldheti őket, ha nem a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat.
A frakción belüli feszültséget tovább növelik a korrupcióellenes vizsgálatok.
Motovilovecz szerint az év eleje óta öt képviselő ellen indult eljárás szavazatokért cserébe kapott jogellenes előnyök miatt.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészség (SAPO) decemberben vádat emelt egy, a parlamenten belül működő szervezett bűnözői csoport ellen. A nyomozás szerint a hálózat célzottan vásárolta meg a képviselők szavazatait, mégpedig rendszeresen, előre megszervezetten, készpénzes kifizetésekkel. A vád szerint az érintett képviselőket egy WhatsApp-csoporton keresztül irányították. Itt kapták meg a konkrét törvényjavaslatok számait és a szavazási utasításokat. A szavazás után pedig megérkezett a fizetség.
A politikus szerint mindez közvetlenül kihat a parlamenti munkára is. Példaként említette a digitális platformok adóztatásáról szóló törvénytervezetet, amely kulcsfontosságú lenne az állami költségvetés finanszírozása szempontjából. A javaslat azonban mindössze 168 szavazatot kapott, miközben az elfogadásához legalább 226 igen szavazatra lett volna szükség.
Ez a törvény az IMF-fel és az Európai Unióval kötött megállapodások része is, így az elfogadás elmaradása komoly problémákat okozhat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésében.
Az ukrán parlament jelenleg 395 képviselővel működik a 450 fős alkotmányos létszám helyett, ami a függetlenség óta a legalacsonyabb szám. Ez növeli annak kockázatát, hogy a jövőben további fontos törvényjavaslatok is elbukhatnak a szavazásokon.
Kijev Magyar Péter győzelmében bízik
Az ukrajnai háború árát az emberek a saját bőrükön érzik. Brüsszel nem a béke felé mozdul, hanem újabb pénzügyi és katonai támogatásokkal tartaná fenn a háborút.
Ezt a magyar kormány következetesen ellenzi, ezért Zelenszkij és a brüsszeli elit egyre inkább Magyar Péterben látja azt a szereplőt, aki kész lenne jóváhagyni a további támogatásokat.
A kijevi vezetésnek létkérdés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a következő, kilencvenmilliárd eurós uniós hitelt azonban Magyarország az ukrán olajblokád miatt blokkolja . Korábban Makszim Nesvitalov ukrán politológus is nyíltan Orbán Viktor választási vereségét sürgette, és kijelentette: Magyarország jelenlegi miniszterelnöke szerinte nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának árt.
Magyar Péter az ukránokkal egyeztet
Magyar Péter 2024-es kijevi látogatása óta folyamatos kapcsolatban áll ukrán szereplőkkel, ugyanakkor nem ismert, pontosan milyen témákban egyeztetett akkor, illetve azóta partnereivel. Annyi bizonyos, hogy találkozott egy, az ukrán titkosszolgálathoz köthető személlyel, ám az nem derült ki, Volodimir Zelenszkij közvetlen környezetéből kiket keresett fel, illetve kikkel folytatott további megbeszéléseket.
Ripost hírek
