POLITIK
Zelenszkij blokádja és a közel-keleti háború.
A világpiaci olajár 2026. március 8-án ismét meghaladta a 100 dollárt hordónként, miután az Irán, Izrael és az Egyesült Államok közötti háború tovább eszkalálódik a Közel-Keleten. Legutóbb 2022-ben, az orosz–ukrán háború kirobbanásakor lépte át az olaj ára ezt a határt. Zelenszkij eközben igyekezett "jól" időzíteni a hazánk és Szolvákia elleniolajblokádot, a Barátság kőolajvezeték elzárását.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított hadművelete Irán ellen világszerte megemelte az olaj- és gázárakat. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajszállításának mintegy 20 százaléka halad át. Az izraeli légicsapások az iráni olajlétesítményeket célozták, miközben a Közel-Kelet más finomítói is támadások alá kerültek.
A globális olajár egyik fő irányadó mutatója, a Brent típusú kőolaj határidős jegyzése március 8-án 16 százalékkal emelkedett, és megközelítette a hordónkénti 108 dollárt.
Az amerikai olaj határidős ára 18 százalékkal nőtt, szintén körülbelül 108 dollárra hordónként, ami 2022 júliusa óta a legmagasabb szint. Az amerikai nyersolaj ára március 8-án este rövid időre a 110 dollárt is elérte.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon reagált az áremelkedésre, és „kis árnak” nevezte azt.
„A rövid távon megemelkedő olajár – amely gyorsan csökkenni fog, amint megszűnik az iráni nukleáris fenyegetés – nagyon kis ár az Egyesült Államok és a világ biztonságáért és békéjéért. Csak a bolondok gondolják másként!”
– írta.
A növekvő üzemanyagárak közepette Oroszország profitálhat a globális energiaválságból. Az Egyesült Államok március 6-án ideiglenes felmentést adott Indiának, hogy ismét orosz olajat vásárolhasson, és Washington azt is felvetette, hogy a globális kínálathiány enyhítése érdekében feloldhatja az orosz energiahordozókra vonatkozó egyes szankciókat.
A katari energiaügyi miniszter a minap azt közölte, az Öböl-menti exportőrök néhány napon belül leállítják a termelést, ha a tartályhajók nem tudnak áthaladni a Hormuzi-szoroson.
Szaád al-Kaábi tárcavezető hozzátette,
a következő hetekben során 150 dollárra is emelkedhet az olaj hordónkénti ára és ez akár „a világgazdaság összeomlásához is vezethet”.
Szerinte erre akkor van esély, ha a tankerhajók tartósan nem tudnak átkelni a Hormuzi-szoroson, ezen pedig a Trump-adminisztráció 20 milliárd dolláros segítségről szóló tervezetének belengetése sem segített sokat, az intézkedés nem nyugtatta meg a nyersolajpiacot. Szaád al-Kaábi egyúttal arra szólította fel az Öböl-államokat, hogy hirdessenek rendkívüli helyzetet a szoros lezárása miatt. Irak napi 1,5 millió hordónyi termelést állított le, Kuvait szintén elkezdte csökkenteni a termelést, miután kifogyott a tárolókapacitásból. Szakértők szerint
a termeléscsökkenés jövő hét végére elérhetik a napi 6 millió hordót, ha a szoros nem nyílik meg újra a hajóforgalom előtt.
Emiatt a JP Morgan is arra számít, hogy a Egyesült Arab Emírségekben is ellátási korlátozások jöhetnek a jövő héten.
Mindeközben az amerikai nyersolajpiacon pénteken a határidős kereskedés történetének legnagyobb heti nyereségét könyvelték el, mivel a Közel-Keleten eszkalálódó háború jelentős zavarokat okozott a globális üzemanyag-ellátásban. A texasi nyersolaj ára 12,21 százalékkal, vagyis 9,89 dollárral emelkedett, így hordónként 90,90 dollár a jelenlegi ár.
A globális referenciaárnak számító Brent olaj pedig 8,52 százalékkal, vagyis 7,28 dollárral nőtt, így hordónként 92,69 dollárba kerül.
A Brent olaj esetében ez 28 százalékos árnövelést jelent, meghaladva ezzel a 2020-as csúcsot, az amerikai nyersolaj pedig összességében 35,63%-kal emelkedett a hét folyamán, ilyen mértékű áremelésre nem volt példa 1983 óta. Ezzel együtt az átlagos benzinár az Egyesült Államokban közel 27 centtel nőtt az elmúlt egy hét során, csütörtökig pedig 3,25 dollárra emelkedett az átlagár.
Az olajárak átmeneti emelkedése – amely az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése után gyorsan visszatér majd a korábbi szintjére – nagyon alacsony ár az Amerikai Egyesült Államok, a világ, a biztonság és a béke érdekében – jelentette ki hétfőn Donald Trump.
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében hozzátette, hogy „Csak a bolondok gondolják másképp!”
Donald Trump ezzel arra reagált, hogy azt követően, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael nagyszabású támadássorozatot indított Irán ellen, az olaj világpiaci ára az egyekbe szökött.
Irán kinevezte az új legfőbb vezetőjét, azonnal összeomlott az olaj, ez már kibírhatatlan drágulás – bekövetkezett a legsötétebb forgatókönyv
Bekövetkezett az, amitől az iráni háború kitörésekor sokan tartottak: jócskán 100 dollár fölé emelkedett az olaj világpiaci ára. Hétfő reggelre a WTI típusú nyersolaj hordónként 105,71 dolláron állt, ami 14,40 dolláros, azaz 16,11 százalékos emelkedést jelentett. A Brent nyersolaj ára 107,80 dollár volt, ez 14,85 dolláros, vagyis 15,90 százalékos növekedésnek számít.
Az Oilprice.com elemzése szerint az árfolyam drasztikus emelkedést a hétvégén az iráni háború drámai eszkalációja előzte meg: a térség energiaipari infrastruktúrája és katonai célpontjai elleni támadások felerősítették azokat a félelmeket, hogy a Közel-Keletről érkező olajszállítások hetekre megszakadhatnak.
Az iráni rendszer egyik kulcsintézménye, a vallási vezetőkből álló Szakértők Gyűlése hétfő hajnalban az ország új legfőbb vezetőjévé nevezte ki Modzstaba Hamenei ajatollahot, a meggyilkolt legfőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah fiát. A kinevezés az iráni keményvonalas vezetés folytonosságát jelzi, és aláássa mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Izrael azon törekvéseit, hogy megváltoztassák a teheráni rezsimet – írta a Reuters.
A piacok már az elhúzódó konfliktust árazzák
Az olajárak mellett a pénzügyi piacok is megsínylették a közel-keleti fejleményeket: az S&P 500 határidős jegyzései és a Nasdaq-100 határidős kontraktusai egyaránt közel 1,6 százalékkal estek, mivel a befektetők az energiaárak megugrására és a geopolitikai kockázatok erősödésére reagáltak.
Elemzők szerint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is termeléscsökkentésre kényszerülhet, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő export akadozása miatt gyorsan telnek a tárolókapacitások. A JPMorgan vezető közgazdásza, Bruce Kasman arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
Nemcsak energiaválságot hozhat magával az iráni háború, de akár élelmiszerválságot is kiválthat, ugyanis a Hormuzi-szoros lezárása a Közel-Keletről érkező műtrágya szállítmányok útját is elzárja, pont abban az időszakban, amikor a gazdák azt felhasználnák az északi féltekén.
Műtrágya nélkül az élelmiszertermelés is nagyot zuhanhat
A térség a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója és az export jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik meg a világpiacra. A legszélesebb körben használt nitrogén műtrágya a karbamid 35 százaléka halad át a szoroson a CRU adatai szerint, de ezen az útvonalon megy át a globális kénexport 45 százaléka is, ami a foszfát műtrágyák gyártásához is szükséges. Ha ez nem lenne elég, a nitrogén műtrágyák fontos alapanyagának számító ammóniából is jelentpős mennyiség indul útra a Közel-Keletről.
A világ élelmiszertermelésében kulcsszerepet játszó műtrágya kérdését egyelőre elhomályosítja, hogy mindenki az olajra és a földgázra figyel, ám a hatást dőreség lenne lebecsülni Svein Tore Holsether, a legnagyobb európai műtrágyagyártó, a Yara vezérigazgatója szerint. A cégvezető a Financial Timesnak arról beszélt, hogy
műtrágya nélkül a gazdák akár 50 százalékkal kisebb hozamra is számíthatnak.
Ennyi idő múlva szabadulhatnak el az élelmiszerárak
Raj Patel élelmiszeripari szakértő szerint ha a zavar tartósnak bizonyul, úgy a boltokban 6-10 héten belül drágulhat meg a kenyér, pár hónap alatt a tojás, és mintegy hat hónap alatt a csirke- és sertéshús. Elemzők szerint ráadásul a hatás még az orosz-ukrán háború kitörése utáni helyzetet is felülmúlhatja, hiszen bár az energia- és műtrágyaárak akkor is megugrottak, az orosz termék végül utat talált a világpiacra. Most azonban a Hormuzi-szoros lezárása ezt fizikailag korlátozza. Ráadásul
a műtrágya gyártásában a földgáz, ami most nem jut ki a piacra, szintén fontos alapanyag.
Az iráni háború már most is megzavarta például a QatarEnergy termelését, mely tavaly 5,4 millió tonna karbamidot exportált, ami a globális tengeri export közel 10 százaléka. A vállalat hétfőn arról számolt be, hogy leállította kén, ammónia és karbamid termelését Ras Laffan üzemében.
A térségben már kilőttek a műtrágya árak, így a szemcsés karbamind ára tonnánként 130 dollárt drágult, elérve az 575-650 dollár közötti árat, de az európai ammóniaárak is jelentősen emelkedtek. Szemben az ukrajnai háború kezdetével, az élelmiszerek még nem kezdtek el drágulni, hiszen szemben Ukrajnával vagy Oroszországgal, a Közel-Kelet nem jelentős élelmiszertermelő, ám hosszabb távon a hatás még nagyobb lehet a világpiacon.
Ripost hírek
