POLITIK
Két magyar hadigoly térhet haza Szijjártó Péterrel Moszkvából
Létrehozva2026. 03. 04. 19:18
Frissítve2026. 03. 04. 19:19
Ők kényszersorozottak voltak.
Moszkvából jelentkezett be Szijjártó Péter, aki arról beszélt: az ukrajnai háború, a közel-keleti válság, az ukrán kőolajszállítás blokkolása és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek komoly kihívást jelentenek Magyarország energiabiztonságára. A külgazdasági és külügyminiszter akkor jelezte, hogy azért utazott az orosz fővárosba, hogy garanciákat kapjon az energiaellátás fenntartására, valamint hogy segítséget kérjen az orosz hadifogságba került magyarok ügyében. Az egyeztetés során Putyin elmondta, két magyar hadifogoly hazatérhet.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: ATTILA KISBENEDEK Forrás: AFP
A találkozó elején Vlagyimir Putyin orosz elnök köszöntötte Szijjártó Pétert, és elmondta, látják az erőfeszítéseket, amelyek a kapcsolatok fenntartását szolgálják, annak ellenére, hogy milyen bonyolult a helyzet.
Fotó: Facebook
Az orosz elnök kifejtette, hogy fenntarthatóan és nagyon pozitívan fejlődik a két ország kapcsolata, különösen az energiapolitika területén, figyelembe véve a szénhidrogéneket, „illetve a zászlóshajós projektünket, ez pedig a paksi atomerőmű bővítése”. Putyin elmondta, a gázpiacon is mindent megtesznek. „Ami tőlünk függ, azt megtesszük, mert eddig is mindig teljesítettük a kötelezettségeinket, és ezt tovább is így tesszük” – fogalmazott az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt az oroszországi hadifogságban lévő magyarokról is.
Tegnap a telefonbeszélgetésünk során a miniszterelnök úr, Orbán Viktor is arra kért minket, hogy vizsgáljuk meg annak lehetőségét, hogy bocsássuk szabadon azokat a magyar állampolgárokat, akik orosz hadifogságba kerültek. Ezek olyan hadifoglyok, akik kettős állampolgárok, tehát magyar és ukrán állampolgárok. Ők kényszersorozottak voltak. Meghoztuk azt a döntést, hogy két hadifoglyot szabadon bocsátunk, mint ahogy a miniszterelnök úr kérte, őket magukkal vihetik azon a repülőgépen, amivel érkeztek, és amivel visszatérnek
– fogalmazott az orosz elnök.
Szijjártó Péter elmondta, minket, magyarokat minden háború aggodalommal tölt el, és nekünk mindig Magyarország biztonsága az első számú szempont, ezért mi minden háborúból ki is akarunk maradni, legyen szó fegyveres konfliktusról vagy energiaháborúról.
Ukrajna hetek óta blokkolja a Barátság kőolajvezetéket. Kizárólag politikai okok miatt politikai döntés alapján, és ezért nekünk duplán aggodalmas az, hogy az iráni háború nyomán a tengeri olaj- és gázszállítások, és ezzel együtt a globális energiabiztonság is egy válságos időszakba jutott
– fogalmazott Szijjártó Péter. A tárcavezető elmondta, éppen azért látogatott Moszkvába, hogy megbizonyosodjon arról, hogy garanciát kapjon arra, hogy a mostani válságos időszak közepette is a magyar energiabiztonsághoz szükséges földgáz- és kőolajmennyiségek rendelkezésre állnak, és azokat Oroszország változatlan áron tudja Magyarország számára szállítani.
Ami azért nagyon-nagyon fontos Magyarország számára, mert a rezsicsökkentés, vagyis a rezsiköltségek alacsonyan tartása szempontjából az olcsó orosz energiaforrások kritikus fontosságúak. Hogyha nem érkezik meg Magyarországra az orosz kőolaj vagy földgáz, akkor Magyarországon az energiaárak az egekbe emelkedhetnek
– emelte ki a tárcavezető, és hozzátette, Magyarország számára mind a Barátság kőolajvezeték, mind a Török Áramlat gázvezeték működése különösen fontos.
Orbán Viktor: Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb, ezért a Védelmi Tanács folyamatosan ülésezik
A Védelmi Tanács szerdai ülésén arról döntöttünk, hogy a lehető legszigorúbban fellépünk a szélsőséges iszlamista csoportokkal szemben, és 75 helyen felvonult a hadsereg az energetikai létesítmények védelme érdekében, valamint felállítottunk egy tényfeltáró bizottságot a Barátság kőolajvezeték vizsgálatára - jelentette be a miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Orbán Viktor videóbejegyzésében közölte, hogy az ülésen áttekintették az ukrán olajblokád és a közel-keleti háború miatt szükséges intézkedéseket.
Egy ilyen helyzetben Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb, ezért a Védelmi Tanács folyamatosan ülésezik - tette hozzá.
A miniszterelnök kifejtette: a közel-keleti konfliktus miatt Európában a terrorfenyegetés megnőtt, ezért Magyarországon megerősítették az emberek védelmét, a rendőrök és katonák közterületi jelenlétét növelik.
"Utasítottam a rendvédelmi szerveket, hogy a szélsőséges iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható személyekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel"
- emelte ki.
Elmondta továbbá, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus energetikai létesítményekre is, mert - mint fogalmazott - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, "megakadályozza, hogy orosz energia jusson Európába".
"Ezért aztán minden energetikai létesítmény, ami orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet" - figyelmeztetett Orbán Viktor, megjegyezve, hogy "az Északi Áramlat vezetéket is az ukránok robbantották föl".
"Ezért úgy döntöttünk, hogy meg kell erősítenünk a magyar energetikai létesítmények védelmét, a jelentés szerint, amit ma kaptam, a hadsereg 75 helyen már fel is vonult"
- számolt be róla.
Továbbá arról is döntöttek, hogy Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkárának vezetésével felállítanak egy tényfeltáró bizottságot, amelynek az a dolga, hogy a Barátság kőolajvezeték valóságos állapotát ott a helyszínen felmérje - közölte a miniszterelnök.
"Követeljük Zelenszkij elnöktől, hogy az ellenőreinket engedje be Ukrajnába, és tegye lehetővé a vezeték vizsgálatát" - mondta Orbán Viktor.
"Magyarország nem hagyja magát, az ukrán zsarolásnak ellenállunk, az olajblokádot letörjük és a helyzet rendezéséig minden, az ukránok számára fontos uniós döntést blokkolunk"
- hangoztatta a miniszterelnök.
Mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak nyomulni az orosz fegyvereres erők az elmúlt nap folyamán - közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta csapásmérő drónok felkészítésének és indításának több helyszínét, valamint az ukrán hadiipart kiszolgáló energetikai és közlekedési infrastruktúra létesítményeit, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, három harckocsit és 16 egyéb páncélozott harcjárművet, egy önjáró és egy vontatott 155 milliméteres löveget, kilenc irányított légibombát, továbbá 204 repülőgép típusú drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 28 ezret a háború kezdete óta megsemmisített ukrán harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Ripost hírek
